
Fotó: Krónika
Az építményektartóelemeit megfúrják, majd robbanóanyaggalbontják le. A törmelékkel a Barót-patakholt árkát töltik fel, a vaselemeket, illetve afelhasználható építőanyagot pedigmagánszemélyek szállíthatják el.„2008 áprilisára el kell készülnünk,az egykori épületek helyén, azaz több mintötven hektáron fűnek kell zöldellnie jövőtavasszal” – magyarázta Tókos.
Az 1989-ben még több mintháromezer alkalmazottat foglalkoztató Köpeciszénbányák régi, azaz I-es brikettgyárátaz 1960-as években építették, ésközel egy évtizeden át gyártotta aszénőrleményből préselt tojásszenet. Azúj brikettgyárként emlegetett II-es üzemetfrancia szakemberek az 1960-as évek végénépítették és indították el,de a gyár csak rövid ideig működött, ígya hatalmas beruházásnak a töredéke semtérült meg. A két üzemből elbocsátotttöbb száz alkalmazottat az évek során aKöpeci szénbányák más részlegeirehelyezték át. Az 1990-es évek másodikfelében elindított tömeges elbocsátásokaz alkalmazottakat már kevésbé érintették,miután legnagyobb részük már azt megelőzőennyugdíjba vonult.
Az országban azértállították le, és zárják bea veszteséges bányákat, illetve a hozzájuktartozó részlegeket, mert az európai unióselőírások nem teszik lehetővé a szénállami ártámogatását. Egyetlen mégüzemelő külszíni fejtés kivételévelbezárták az erdővidéki szénfejtéseket,köztük a Rákos-akna nevű mélyművelésűbányát is. A Rákos-aknábólegyébként Erdővidék legjobb minőségű,kilogrammonként 2500 kilokalória fűtőértékűbarnaszenét fejtették. „Éppen akkor indítottukel a 240 méter hosszú frontfejtést, alignégyméternyi szénréteget vágtunkle, amikor 1998-ban bezárták a bányát –emlékezett Tókos Gábor, a részleg akkorivezetője. Elmondása szerint a járatokat vízzelárasztják el, a 198 méter mély liftaknátpedig zúzott kővel és kaviccsal tömik be. Afelhagyott bánya besüppedése nyomán márkialakult két, összesen tíz hektár felületűtó, amelyeket turisztikai célokra éshaltenyésztésre használnak majd fel.
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.