Fotó: Krónika
Az építményektartóelemeit megfúrják, majd robbanóanyaggalbontják le. A törmelékkel a Barót-patakholt árkát töltik fel, a vaselemeket, illetve afelhasználható építőanyagot pedigmagánszemélyek szállíthatják el.„2008 áprilisára el kell készülnünk,az egykori épületek helyén, azaz több mintötven hektáron fűnek kell zöldellnie jövőtavasszal” – magyarázta Tókos.
Az 1989-ben még több mintháromezer alkalmazottat foglalkoztató Köpeciszénbányák régi, azaz I-es brikettgyárátaz 1960-as években építették, ésközel egy évtizeden át gyártotta aszénőrleményből préselt tojásszenet. Azúj brikettgyárként emlegetett II-es üzemetfrancia szakemberek az 1960-as évek végénépítették és indították el,de a gyár csak rövid ideig működött, ígya hatalmas beruházásnak a töredéke semtérült meg. A két üzemből elbocsátotttöbb száz alkalmazottat az évek során aKöpeci szénbányák más részlegeirehelyezték át. Az 1990-es évek másodikfelében elindított tömeges elbocsátásokaz alkalmazottakat már kevésbé érintették,miután legnagyobb részük már azt megelőzőennyugdíjba vonult.
Az országban azértállították le, és zárják bea veszteséges bányákat, illetve a hozzájuktartozó részlegeket, mert az európai unióselőírások nem teszik lehetővé a szénállami ártámogatását. Egyetlen mégüzemelő külszíni fejtés kivételévelbezárták az erdővidéki szénfejtéseket,köztük a Rákos-akna nevű mélyművelésűbányát is. A Rákos-aknábólegyébként Erdővidék legjobb minőségű,kilogrammonként 2500 kilokalória fűtőértékűbarnaszenét fejtették. „Éppen akkor indítottukel a 240 méter hosszú frontfejtést, alignégyméternyi szénréteget vágtunkle, amikor 1998-ban bezárták a bányát –emlékezett Tókos Gábor, a részleg akkorivezetője. Elmondása szerint a járatokat vízzelárasztják el, a 198 méter mély liftaknátpedig zúzott kővel és kaviccsal tömik be. Afelhagyott bánya besüppedése nyomán márkialakult két, összesen tíz hektár felületűtó, amelyeket turisztikai célokra éshaltenyésztésre használnak majd fel.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.