Fotó: Krónika
Az építményektartóelemeit megfúrják, majd robbanóanyaggalbontják le. A törmelékkel a Barót-patakholt árkát töltik fel, a vaselemeket, illetve afelhasználható építőanyagot pedigmagánszemélyek szállíthatják el.„2008 áprilisára el kell készülnünk,az egykori épületek helyén, azaz több mintötven hektáron fűnek kell zöldellnie jövőtavasszal” – magyarázta Tókos.
Az 1989-ben még több mintháromezer alkalmazottat foglalkoztató Köpeciszénbányák régi, azaz I-es brikettgyárátaz 1960-as években építették, ésközel egy évtizeden át gyártotta aszénőrleményből préselt tojásszenet. Azúj brikettgyárként emlegetett II-es üzemetfrancia szakemberek az 1960-as évek végénépítették és indították el,de a gyár csak rövid ideig működött, ígya hatalmas beruházásnak a töredéke semtérült meg. A két üzemből elbocsátotttöbb száz alkalmazottat az évek során aKöpeci szénbányák más részlegeirehelyezték át. Az 1990-es évek másodikfelében elindított tömeges elbocsátásokaz alkalmazottakat már kevésbé érintették,miután legnagyobb részük már azt megelőzőennyugdíjba vonult.
Az országban azértállították le, és zárják bea veszteséges bányákat, illetve a hozzájuktartozó részlegeket, mert az európai unióselőírások nem teszik lehetővé a szénállami ártámogatását. Egyetlen mégüzemelő külszíni fejtés kivételévelbezárták az erdővidéki szénfejtéseket,köztük a Rákos-akna nevű mélyművelésűbányát is. A Rákos-aknábólegyébként Erdővidék legjobb minőségű,kilogrammonként 2500 kilokalória fűtőértékűbarnaszenét fejtették. „Éppen akkor indítottukel a 240 méter hosszú frontfejtést, alignégyméternyi szénréteget vágtunkle, amikor 1998-ban bezárták a bányát –emlékezett Tókos Gábor, a részleg akkorivezetője. Elmondása szerint a járatokat vízzelárasztják el, a 198 méter mély liftaknátpedig zúzott kővel és kaviccsal tömik be. Afelhagyott bánya besüppedése nyomán márkialakult két, összesen tíz hektár felületűtó, amelyeket turisztikai célokra éshaltenyésztésre használnak majd fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Látogatottsági adatok