Fotó: Krónika
Az építményektartóelemeit megfúrják, majd robbanóanyaggalbontják le. A törmelékkel a Barót-patakholt árkát töltik fel, a vaselemeket, illetve afelhasználható építőanyagot pedigmagánszemélyek szállíthatják el.„2008 áprilisára el kell készülnünk,az egykori épületek helyén, azaz több mintötven hektáron fűnek kell zöldellnie jövőtavasszal” – magyarázta Tókos.
Az 1989-ben még több mintháromezer alkalmazottat foglalkoztató Köpeciszénbányák régi, azaz I-es brikettgyárátaz 1960-as években építették, ésközel egy évtizeden át gyártotta aszénőrleményből préselt tojásszenet. Azúj brikettgyárként emlegetett II-es üzemetfrancia szakemberek az 1960-as évek végénépítették és indították el,de a gyár csak rövid ideig működött, ígya hatalmas beruházásnak a töredéke semtérült meg. A két üzemből elbocsátotttöbb száz alkalmazottat az évek során aKöpeci szénbányák más részlegeirehelyezték át. Az 1990-es évek másodikfelében elindított tömeges elbocsátásokaz alkalmazottakat már kevésbé érintették,miután legnagyobb részük már azt megelőzőennyugdíjba vonult.
Az országban azértállították le, és zárják bea veszteséges bányákat, illetve a hozzájuktartozó részlegeket, mert az európai unióselőírások nem teszik lehetővé a szénállami ártámogatását. Egyetlen mégüzemelő külszíni fejtés kivételévelbezárták az erdővidéki szénfejtéseket,köztük a Rákos-akna nevű mélyművelésűbányát is. A Rákos-aknábólegyébként Erdővidék legjobb minőségű,kilogrammonként 2500 kilokalória fűtőértékűbarnaszenét fejtették. „Éppen akkor indítottukel a 240 méter hosszú frontfejtést, alignégyméternyi szénréteget vágtunkle, amikor 1998-ban bezárták a bányát –emlékezett Tókos Gábor, a részleg akkorivezetője. Elmondása szerint a járatokat vízzelárasztják el, a 198 méter mély liftaknátpedig zúzott kővel és kaviccsal tömik be. Afelhagyott bánya besüppedése nyomán márkialakult két, összesen tíz hektár felületűtó, amelyeket turisztikai célokra éshaltenyésztésre használnak majd fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok