
A festői szépségű Torockót Hollókővel társítva terjesztették fel a világörökségi várólistára
Fotó: Bíró István
Jövő év elejére, a következő leadási határidőig készülhet el az a pályázat, amely révén az UNESCO világörökségi listájára terjesztenék fel a csíksomlyói búcsút. Az RMDSZ erre vonatkozó javaslatát a kormányprogram is tartalmazza, így nem várhatók akadályok a koalíciós partnerek részéről – mondta Hegedüs Csilla, a szövetség szóvivője.
2021. május 28., 08:032021. május 28., 08:03
2021. május 28., 11:172021. május 28., 11:17
A csíksomlyói búcsú, Torockó épített öröksége és a székelykapuk az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listára történő felterjesztése is megjelenik a hárompárti kormány programjában. Lapunk azzal a kérdéssel kereste meg az RMDSZ-t, hogy ez ügyben történt-e eddig bármilyen elmozdulás.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője azt mondta, elkezdték a munkát a csiksomlyói búcsú ügyében Demeter Andrással, a kulturális minisztérium államtitkárával, most a tárgyalás következik a ferences renddel, Csíkszereda önkormányzatával és mindazzal a tizenhat intézménnyel és civil szervezettel, melyek ennek a projektnek a részét képezik.
– fogalmazott Hegedüs Csilla. Hozzátette, hosszú, bürokratikus a folyamat, de nem először csinálják, tehát reményeik szerint sikerül megvalósítani. Hegedüs Csilla sok évvel ezelőtt, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök minisztersége idején még kulturális államtitkárként indítványozta és felügyelte a csíksomlyói búcsú felterjesztését, mely mellett végül a kérdés 2016-os napirendre kerülésekor nem állt ki teljes mellszélességgel a Dacian Cioloş vezette kormány képviselője.
Az UNESCO testülete akkor formai hibát talált a dossziéban, melyet szakértők szerint a felterjesztő kérésére később ki lehetett volna egészíteni. Románia azonban nem élt a lehetőséggel, így
Azon kérdésünkre, hogy ezúttal lehet-e akadályokra számítani a bukaresti kabinet részéről, az RMDSZ szóvivője nyomatékosította: a pünkösdi zarándoklat felterjesztése a kormányprogram része, tehát a kormányzati partnerek is vállalták ennek támogatását, így nem várható gáncsoskodás.
Ami Torockót illeti, a Fehér megyei települést a magyarországi Hollókővel társítva terjesztették fel a világörökségi várólistára. Hegedüs Csilla ezt azzal magyarázta, hogy Torockó épített öröksége nagyon nehezen tudna egyedül felkerülni az örökségvédelmi listára, mivel az UNESCO már nem szívesen lát újabb európai helyszíneket, hiszen felülreprezentáltnak tartja Európát.
„Mihelyt Torockó új polgármesterével, a magyar nemzetpolitikai államtitkársággal, illetve az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság képviselőivel leülünk érdemben tárgyalni, elindítjuk a folyamatot. A két település, a két világörökségi helyszín menedzsmenttervének összehangolásáról, s még egy sor más kérdésről kell dönteni. Bízom abban, hogy Magyarország részéről most is ugyanazt a nyitottságot tapasztaljuk, amit néhány évvel ezelőtt, amikor a várakozási listára terjesztettük fel Torockót”– mondta az RMDSZ szóvivője.
Hegedüs Csilla szerint hiányzott az akarat az akkori kulturális minisztérium részéről. Az első lépés a székelykapu esetében az ismételt felterjesztés a várólistára. Ez utóbbi lista egyébként azt tartalmazza, amiről az aktuális kormány, a kulturális minisztérium vezetői úgy vélik, hogy különleges értéke miatt helye van az UNESCO világörökség-lajstromában, és amiről záros határidőn belül el is készítik a dokumentációt.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
1 hozzászólás