Vészhelyzet a Székelyföldön a medvék miatt?

Borboly Csaba szerint a medvéknek a településeken való állandó felbukkanása vészhelyzetnek minősül, amit el kell hárítani, hiszen nemcsak természeti csapások, járványok miatt alakulhat ki közveszélyes helyzet.

„Már nem elég arról beszélni, hogy hány kilövési engedélyt hagynak jóvá. Ennél többről van szó, már emberéletek vannak veszélyben. Egyre több olyan bejelentés érkezik, hogy este nem mernek kimenni az utcára az emberek, nemsokára az következik, hogy beköltöznek a házakba a medvék. Nem vagyok medveellenes, de az emberi életek védelme az elsődleges” – hangsúlyozta Borboly, hozzátéve, hogy a törvény nem biztosít jóvátételt az emberi életekben tett károkra.

Borboly: vannak erdei és házi medvék

A tanácselnök szerint a medvék jelentős túlszaporulata következtében az erősebb példányok a gyengébbeket, fiatalabbakat elűzik élőhelyükről, azok pedig az emberek közelében kénytelenek keresni megélhetésüket, kényszerből háziasítva magukat. Hozzátette, a bocsok már úgy nőnek fel, hogy megszokják a villanypásztort, amely így nem nyújt védelmet, nincs sok értelme erre költeni.

„Ez egy szakszerűtlen vadgazdálkodás miatt előállt kényszerhelyzet. A medvék adaptálódtak, és már szinte két típusú medvét lehet megkülönböztetni, a hegyi, erdei medvét, és a mezei, házi medvét. Utóbbi a rágcsálókhoz hasonlóan az ember közelében él annak vagyonát és életét veszélyeztetve” – magyarázta az elöljáró.

Borboly Csaba attól tart, a helyzet rosszabbodni fog, a különleges védettség miatt a medvék száma megtöbbszöröződik. „Ez a helyzet átfogóbb elemzést igényel, nemcsak a vadászok, hanem az állam, az államvédelmi szervek problémája. Azzal kell foglalkozni, hogy újból járhassunk az utcán este hat után is félelem nélkül” – hangoztatta Borboly, megemlítve, hogy akár a hadsereg bevonására is szükség lehet.

A megyei elöljáró szerint nem igaz az, hogy az erdőkitermelések, erdei gyümölcsök gyűjtése miatt szorulnak ki a medvék az erdőkből. Hangsúlyozta, az 1990-es években sokkal nagyobb volt a kitermelés, mint most, és sokan gyűjtöttek gombát, málnát, áfonyát is, a medvék mégsem jöttek a települések közelébe.

A megyei katasztrófaelhárító bizottság összehívására azért is szükség van, vélte Borboly, hogy a környezet- és természetvédők, erdőtulajdonosok, gazdálkodók, állattartók, vadászok érvrendszerét, szempontjait egyeztessék, mert jelenleg ez még nem történt meg, és ezek egymásra hárítják a felelősséget. Hozzátette, a valós vadkárok legalább az ezerszeresét jelentik a statisztikában szereplő számoknak, sokan ugyanis már értelmetlennek tartják a kárbejelentést, megszokták, hogy nem lehet változtatni a helyzeten.

A medvepopuláció számáról is valós adatok szükségesek, mert ezek nem teljesek, vélte a tanácselnök. Egy további, szükséges lépésnek nevezte a medvék védelméről Románia és az Európai Unió által kötött megállapodás újratárgyalását, amely szerinte így béklyó, és minden erőfeszítést hiábavalóvá tesz.

Popică kilőné a veszélyes nagyvadakat

Szigorúbb fellépést sürget a nagyvadak ellen Marius Popică Kovászna megyei prefektus is, aki hétfőn sajtótájékoztatón azt javasolta megoldásként, hogy válasszák szét a védett vadak kilövési kvótáját és az emberre és környezetére veszélyt jelentő egyedek kilövésére adott engedélyt. Elmondta, törvénymódosító javaslatot dolgoznak ki, miszerint hagyják jóvá a településekre bejáró, veszélyesnek minősített medvék kilövését, és ne számítsák be azt a kilövési kvótába.

A kormánymegbízott rámutatott: a vadászterületeken gazdálkodók a trófeának számító vadakat lőnék ki a kvóta keretében, a falvakban garázdálkodó medvék általában vadászati szempontból nem képviselnek értéket. Ezért szeretnék, ha a módosított jogszabály a vadgazdálkodás elemeit is figyelembe venné amellett, hogy lehetőséget nyújt a veszélyesnek minősített nagyvadak kilövésére, hangsúlyozta a prefektus.

Marius Popică ugyanakkor azt is kéri, hogy a sürgősségi eseteket kezelő megyei testület dönthesse el, hogy milyen esetben indokolt a garázdálkodó nagyvad kilövése. Jelenleg a helyi önkormányzatok összesítik a lakossági panaszokat, azt továbbítják a prefektúrára, a kormányhivatal pedig a környezetvédelmi minisztériumtól kér jóváhagyást a kilövésre, a procedúra így néhány napig is elhúzódhat.

Kovászna megye az idei vadászidényben 37 medve, ugyanannyi farkas és 38 vadmacska kilövésére kapott engedélyt. A prefektus körlevélben kérte a polgármestereket, leltározzák fel, hogy milyen gondok vannak az erdei állatok miatt, ezeket összesítik, elemzik, majd javaslatokat küldenek a minisztériumba, hogy hol van szükség kilövésre.

Az eddigi jelentések szerint a legnagyobb gondok Kovásznán, Bodokon és Katrosán vannak, Kommandón pedig a napokban egy panzióba tört be a medve, míg egy kisgyerek a tetőtérben játszott, a földszinten a mackó dézsmálta a lekvárt. A medvék elszaporodtak ugyan, de a kilövési engedélyek számát nem növelték, állapította meg a prefektus.