
Az egészségügyi kártyát kézről kézre adja a beteg, az orvos, a gyógyszerész, ami szintén fertőzésforrás lehet
Fotó: Haáz Vince
A háziorvosok szövetsége országos kísérletnek nevezi az egészségügyi kártya kötelező használatának visszavezetését. Az orvosok követelik, hogy mondjanak le a kártyahasználatról, legalább az alapellátásban, ahol a járvány idején a legnagyobb a betegforgalom.
2020. október 10., 08:282020. október 10., 08:28
A járvány leküzdésének, megelőzésének meghiúsításával vádolják a kormányt a háziorvosok, mert újra kötelezővé tette a személyes konzultáció esetén az egészségügyi kártya használatát. A kártyát a készenléti és a veszélyességi állapot idején nem kellett használni, ám
Adela Cojan, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke azzal érvelt, így pontosabb lesz a nyilvántartás, és hatékonyabban tudják kezelni a pénzalapokat. Az egyhetes tapasztalat azonban a háziorvosokat igazolja,
Az orvosok követelik, hogy mondjanak le a kártyahasználatról, legalább az alapellátásban, ahol a járvány idején a legnagyobb a betegforgalom. A háziorvosok szövetsége országos kísérletnek nevezi a kártya visszavezetését, és egy hét után levonták a következtetést, hogy az fiaskónak bizonyult. Meggyőződésük, hogy miközben esetleg valamennyi pénzt megtakarít a rendszer a vizsgálatok, kezelések szigorú nyilvántartásával, mérhetetlen károkat okoznak a lakosságnak, elősegítve a járvány terjedését. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a kártyát kézről kézre adja a beteg, az orvos, a gyógyszerész, ami szintén fertőzésforrás lehet.
Ilyen helyzetbe kerülünk, ha érzéketlen bürokraták vezetik az országot: az egészségügyi kártya visszavezetése egyértelműen a járvány terjedésének kedvez – szögezte le megkeresésünkre Szabó-Soós Klára, a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Hozzátette, miközben folyton arról beszélnek a politikusok, hogy a fertőzés terjedését gátolni kell, intézkedéseikkel épp az ellenkezőjét szolgálják. Két dolgot tehet az egészségügyi minisztérium, az egészségbiztosítási pénztár: vagy felfüggeszti a járvány idején a kártya használatát, vagy pontra teszi az informatikai rendszerét, hogy az másodpercre pontosan működjön. Az orvos hangsúlyozta,
Ez viszont nem történt meg, és továbbra is negyed-félórát kínlódnak, hogy egy receptet kiadjanak, egy küldőpapírt érvényesítsenek. Ez pedig azzal jár, hogy a betegek indokolatlanul hosszú időt töltenek a rendelőben, a váróban pedig torlódás alakul ki, mert csúsznak az időpontok. Hiába hívjuk be a beteget egy időpontra, ha az előtte levő beteg negyedórája vár a receptre, részletezte Szabó-Soós Klára.
A távgyógyászat esetén továbbra sem szükséges az egészségügyi kártya, ha a beteg interneten, telefonon tartja a kapcsolatot háziorvosával vagy a szakorvossal, a 2020/162 sürgősségi kormányrendelet értelmében eltekintenek attól, hogy kártyával érvényesítsék a vizsgálatot, a kezelést, e nélkül is elszámolja azt a biztosító. Azonban,
Szabó-Soós Klára rámutatott, a távkonzultáció lehetőségével gyakran élnek, ám sok betegnek nincs elektronikus postafiókja, vagy nem tudja használni azt, így mindenképpen be kell mennie a rendelőbe a receptért vagy a küldőpapírért.
„A szabály szerint bizonyítanunk kell, hogy távgyógyászat esetén a receptet, a küldőpapírt elküldtük elektronikus levélben. Azonban ha a betegnek nincs fiókja, vagy nem tudja azt kezelni, mégis be kell jönnie a rendelőbe. Ez esetben pedig kötelező használni a kártyát” – részletezte a visszásságokat az orvos. Arra is kitért, hogy a receptet nem küldhetik közvetlenül a gyógyszertárba. Amíg nem kérték a kártyát, gördülékenyebb volt a távgyógyászat is, a beteggel online vagy telefonon tartották a kapcsolatot, ha nem tudta megoldani, hogy elektronikus postán elküldjék neki a receptet, előkészítették a papírt, és a páciens vagy egy hozzátartozója elvette.
A járvány leküzdésének meghiúsításával vádolható a kormány, ha továbbra is ragaszkodik az egészségügyi kártya kötelező használatához az alapellátásban – hangsúlyozta az orvos.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!