Az egészségügyi kártyát kézről kézre adja a beteg, az orvos, a gyógyszerész, ami szintén fertőzésforrás lehet
Fotó: Haáz Vince
A háziorvosok szövetsége országos kísérletnek nevezi az egészségügyi kártya kötelező használatának visszavezetését. Az orvosok követelik, hogy mondjanak le a kártyahasználatról, legalább az alapellátásban, ahol a járvány idején a legnagyobb a betegforgalom.
2020. október 10., 08:282020. október 10., 08:28
A járvány leküzdésének, megelőzésének meghiúsításával vádolják a kormányt a háziorvosok, mert újra kötelezővé tette a személyes konzultáció esetén az egészségügyi kártya használatát. A kártyát a készenléti és a veszélyességi állapot idején nem kellett használni, ám
Adela Cojan, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke azzal érvelt, így pontosabb lesz a nyilvántartás, és hatékonyabban tudják kezelni a pénzalapokat. Az egyhetes tapasztalat azonban a háziorvosokat igazolja,
Az orvosok követelik, hogy mondjanak le a kártyahasználatról, legalább az alapellátásban, ahol a járvány idején a legnagyobb a betegforgalom. A háziorvosok szövetsége országos kísérletnek nevezi a kártya visszavezetését, és egy hét után levonták a következtetést, hogy az fiaskónak bizonyult. Meggyőződésük, hogy miközben esetleg valamennyi pénzt megtakarít a rendszer a vizsgálatok, kezelések szigorú nyilvántartásával, mérhetetlen károkat okoznak a lakosságnak, elősegítve a járvány terjedését. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a kártyát kézről kézre adja a beteg, az orvos, a gyógyszerész, ami szintén fertőzésforrás lehet.
Ilyen helyzetbe kerülünk, ha érzéketlen bürokraták vezetik az országot: az egészségügyi kártya visszavezetése egyértelműen a járvány terjedésének kedvez – szögezte le megkeresésünkre Szabó-Soós Klára, a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Hozzátette, miközben folyton arról beszélnek a politikusok, hogy a fertőzés terjedését gátolni kell, intézkedéseikkel épp az ellenkezőjét szolgálják. Két dolgot tehet az egészségügyi minisztérium, az egészségbiztosítási pénztár: vagy felfüggeszti a járvány idején a kártya használatát, vagy pontra teszi az informatikai rendszerét, hogy az másodpercre pontosan működjön. Az orvos hangsúlyozta,
Ez viszont nem történt meg, és továbbra is negyed-félórát kínlódnak, hogy egy receptet kiadjanak, egy küldőpapírt érvényesítsenek. Ez pedig azzal jár, hogy a betegek indokolatlanul hosszú időt töltenek a rendelőben, a váróban pedig torlódás alakul ki, mert csúsznak az időpontok. Hiába hívjuk be a beteget egy időpontra, ha az előtte levő beteg negyedórája vár a receptre, részletezte Szabó-Soós Klára.
A távgyógyászat esetén továbbra sem szükséges az egészségügyi kártya, ha a beteg interneten, telefonon tartja a kapcsolatot háziorvosával vagy a szakorvossal, a 2020/162 sürgősségi kormányrendelet értelmében eltekintenek attól, hogy kártyával érvényesítsék a vizsgálatot, a kezelést, e nélkül is elszámolja azt a biztosító. Azonban,
Szabó-Soós Klára rámutatott, a távkonzultáció lehetőségével gyakran élnek, ám sok betegnek nincs elektronikus postafiókja, vagy nem tudja használni azt, így mindenképpen be kell mennie a rendelőbe a receptért vagy a küldőpapírért.
„A szabály szerint bizonyítanunk kell, hogy távgyógyászat esetén a receptet, a küldőpapírt elküldtük elektronikus levélben. Azonban ha a betegnek nincs fiókja, vagy nem tudja azt kezelni, mégis be kell jönnie a rendelőbe. Ez esetben pedig kötelező használni a kártyát” – részletezte a visszásságokat az orvos. Arra is kitért, hogy a receptet nem küldhetik közvetlenül a gyógyszertárba. Amíg nem kérték a kártyát, gördülékenyebb volt a távgyógyászat is, a beteggel online vagy telefonon tartották a kapcsolatot, ha nem tudta megoldani, hogy elektronikus postán elküldjék neki a receptet, előkészítették a papírt, és a páciens vagy egy hozzátartozója elvette.
A járvány leküzdésének meghiúsításával vádolható a kormány, ha továbbra is ragaszkodik az egészségügyi kártya kötelező használatához az alapellátásban – hangsúlyozta az orvos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!