
Fotó: A szerző felvétele
2010. május 20., 09:012010. május 20., 09:01
Ha valaki autóbalesetet szenvedne az észak-erdélyi autópálya Gyalutól Torda felé tartó sávján Csürülye térségében, és súlyos állapota miatt sürgős kórházba szállítást igényelne, hiába lenne alig 15 kilométerre Kolozsvártól, a mentőautónak legkevesebb 60 kilométert kellene száguldania a helyszínről a kincses város sürgősségi kórházáig.
Először, körülbelül 25 kilométert megtéve, Tordára kellene elmennie, hogy le tudjon jönni az autópályáról, ott pedig az utak zsúfoltsága függvényében mérlegelhetné a sofőr, hogy Torda óvárosán átvágva az E60-ason tesz meg 34 kilométert a kincses városig, vagy viszszafordul az autópályán és 42 kilométeres száguldás után Gyalutól közelíti meg Kolozsvárt, ami további 14 kilométer. Arra csak végszükségletben vállalkoznának a mentősök, hogy a leállósávon, a forgalommal szembe induljanak el.
Mindez annak a következménye, hogy az átadott 42 kilométeres autópálya-szakaszon – minden bizonnyal takarékossági megfontolásból – egyetlen letérési lehetőséget sem biztosítottak, és a visszafordulási lehetőségek száma is meglehetősen korlátozott. A Gyaluról elinduló autósnak hét kilométer megtétele után, Magyarfenes határában nyílik lehetősége a visszafordulásra, a Tordáról induló pedig egy kilométer után fordulhat vissza.
Ha túlment a visszafordító hurkon, végig kell szaladnia a 42 kilométeres szakaszon, ahol a pihenőhely is még csak a tervekben szerepel. A hatósági autók visszafordulhatnak a pályaépítő tordaszentlászlói telephelye térségében is, ahol a pályafelügyelet számára készítettek letérőt.
Ettől a ponttól azonban Torda felé 28 kilométeren át, Gyalu felé pedig 14 kilométeren át a mentőautónak vagy a rendőrkocsinak sincs lehetősége a visszafordulásra.
| Magyarországon mintegy 1200 kilométer autópálya épült az elmúlt 50 évben. Mint a Nemzeti Infra-struktúra-fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője, Fazakas Orsolya kérdésünkre közölte, a magyarországi pályákon általában 5–10 kilométerenként vannak csomópontok. Ezek sűrűségét az igények alakítják. Szabály csak arra van, hogy a két csomópont közötti távolság nagyobb kell hogy legyen két kilométernél. Ez a távolság azért szükséges, hogy megfelelő időben lehessen előre jelezni a pályán közlekedőknek a letérő közeledtét. |
Az adottságokból kiindulva a hatóságok a pálya mindkét végpontjában mentőkocsit állomásoztatnak, hogy ha balesetet jelentenek, ezek a megfelelő sávon indulhassanak el – világosít fel Andrei Biriş főhadnagy, a Kolozs megyei katasztrófavédelem (ISU) szóvivője. E katasztrófavédelmi egység alárendeltségében működik a Kolozs megyei rohammentő-szolgálat is. Mint elmondta, a könnyebb sérüléseket a tordai kórházban is elláthatják.
Súlyos sérülésekkel járó baleset alkalmával a Kolozs megyei mentőszolgálat három, a rohammentők két olyan mentőkocsival rendelkeznek, amelyeken orvos is szolgálatot teljesít. Ezek a mentőautók a kórházi intenzív osztályok felszereltségével rendelkeznek. „Súlyos esetben belügyminisztériumi helikoptert is lehet a helyszínre rendelni” – tájékoztat Andrei Biriş. Azt azonban ő sem cáfolja, hogy a mentők alapos kerülőre kényszerülnek.
„Jól teszik, ha nyilvánosan felvetik a kérdést, hátha az ezután épülő autópálya-szakaszoknál tekintettel lesznek erre a szempontra is – ismerte el érdeklődésünk jogosságát Nicolae Moldovan, a kolozsvári rohammentő-szolgálat (SMURD) igazgatója. – Mi már az autópálya építésekor többször is tárgyaltunk erről Ioan Pantelimonnal a Kolozsvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) vezérigazgatójával, de nem lehetett változtatni.
Így hát most az van, hogy a mentőseink tudják, hol lehet felmenni a pályára, hol lehet lejönni róla, ismerik a megfordulási lehetőségeket, és az optimális útvonalat választják. Kivételes esetben arra is vállalkozhatnak, hogy a leállósávon a menetiránnyal szemben induljanak el. Ha pedig nagyon súlyos a helyzet, a SMURD marosvásárhelyi helikopterét is riaszthatjuk”. Nicolae Moldovan szerint annak idején azt a lehetőséget is mérlegelték, hogy tegyék helyenként megnyithatóvá a menetirányokat elválasztó szalagkorlátot, lehetőséget teremtvén ezzel a mentő- és rendőrautók megfordulására.
A pályaépítő társaság, a Bechtel szóvivője a Krónika kérdésére kijelentette, a társaság a tervezésnél a román törvényekben rögzített valamennyi normát betartotta. Bogdan Sgârcitu is elismételte, szükség esetén a pálya két szélén fekvő, egyenként 2,5 méter széles leállósávot is igénybe vehetik a mentőautók.
„Körülbelül négy kilométerenként leszerelhető a menetirányokat elválasztó szalagkorlát, így a karbantartók járművei, a mentők és a rendőrkocsik szükség esetén ezeken a helyeken is megfordulhatnak. Ilyen nyitásokat azonban csak bizonyos helyeken lehet eszközölni. Ott, ahol töltésen halad a pálya és jól belátható a terep a pályán közlekedők számára” - nyilatkozta Bogdan Sgârcitu.
A Kolozsvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) vezérigazgatója, Ion Pantelimon írásban kérte a kérdéseinket, amikor meghallotta, milyen ügyben keressük.
A szűkszavú írásos válasz nyomatékosítja, mind a pálya tervezésénél, mind a kivitelezésnél valamennyi létező szabványra tekintettel voltak. Az átadás előtt értesítették a katasztrófavédelem illetékeseit, akik a helyszínen tájékozódva dolgozták ki a szükség esetén alkalmazandó intervenciós tervet. A DRDP is említést tett arról, hogy a menetirányokat elválasztó szalagkorlát 14 helyen eltávolítható.
Mint részletezték, a 300 méternél hosszabb hidak és viaduktok előtt és után, valamint a pályán öt kilométerenként teremtették meg ezt a lehetőséget. A DRDP álláspontja szerint a jelenleg használatban levő 42 kilométeren nem indokolt a segélykérő telefonok felszerelése, „a kommunikáció sikerrel megvalósítható mobiltelefonon és rádióadó-vevők útján”.
A DRDP megállapítása csak részben igaz. A mobiltelefon-társaságok nem biztosítottak egyelőre teljes fedettséget a 42 kilométeres szakaszon. Egy rossz helyen történt balesetnél a riasztás is körülményes lehet. Az Orange társaság PR-felelőse, Maria Pătrăşescu kérdésünkre írásban közölte, jelenleg két rövid szakaszon szakadnak meg azoknak a telefonbeszélgetései, akik a pályán haladva használják a hálózatukat.
E két szakasz összeadott hossza négy kilométer. „Külső antennával vagy álló helyzetben, a kocsiból kiszállva ezeken a szakaszokon is lehetséges a telefonálás” – állítja az Orange illetékese. Azt is hozzátette, hamarosan újabb telefonantennát szerelnek fel a közelben, és orvosolják a hiányosságot. A Vodafone sajtóosztályától nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
A Kolozs Megyei Rendőrkapitányság szóvivője, Gina Pop érdeklődésünkre közölte, az autópálya-szakaszon a megnyitás óta eltelt közel féléves időszakban csupán két baleset történt; ezek egyike járt egy személy súlyos sérülésével. Azt is megjegyezte, a közlekedésrendészet illetékesei eddig csak egy esetben kényszerültek arra, hogy a leállósávon induljanak el. Ez néhány nappal a pálya átadása után történt, amikor egy – a forgalommal szembe elindult – kamiont kellett üldözőbe venniük, majd végigvezetniük az autópálya kijáratáig.
Gina Pop kérdésünkre elmondta, kollégáinak eddig nem okozott nehézséget a tény, hogy alig van visszafordulási lehetőség a 42 kilométeres pályaszakaszon, de azt is hozzátette, hogy eddig kevés esetben kellett baleseti helyszínre sietni, és a forgalom sem túlságosan nagy még a pályán. Amint megtudtuk, a megyei rendőrség közlekedésrendészeti szolgálatánál külön autópálya-iroda jött létre. Ezt 15 rendőr és két rendőrkocsi szolgálja ki.
Felmelegedés várható az egész országban a következő két hétben, a nappali hőmérséklet egyes térségekben eléri a 28 Celsius-fokot, az éjszakai minimumok helyenként 12-13 fokig emelkednek, május 6. után pedig szinte naponta lehet záporokra számítani.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári magyar tagozatos közgazdász hallgatói egy győzelemmel és egy második hellyel zárták idén a Kárpát-medence legrangosabb magyar nyelvű esettanulmány-versenyét, az Országos Esettanulmány Versenyt (OEV).
Drónt vet be az engedély nélküli építkezések és az illegális hulladéklerakások visszaszorítására a kolozsvári önkormányzat. Az ultramodern eszköz továbbá a forgalmi torlódások és a tűzesetek megfigyelésében is kulcsszerepet kapna.
Kolozsvár polgármestere, Emil Boc a Jobboldali Alternatíva Pártnak adott válaszában bejelentette, hogy nem szándékozik megváltoztatni a Radu Gyr utca nevét mindaddig, amíg nem születik jogerős ítélet az ügyben – írja a Cluj24.ro helyi portál.
Ro-Alert riasztást adtak ki Brassóban hétfő reggel, amelyben egy medve jelenlétére hívta fel a figyelmet a város központi részén – írja a Brașov.net.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.