Fotó: Veres Nándor
A jelenleg tanító szakemberek több mint fele nyugdíjba mehet a következő évtizedben, miközben alig-alig érkezik utánpótlás, hiszen az egyetemet végzett fiatalok túlnyomó többsége anyagilag vonzóbb, jobb megítélésű pályát választ, nem akar pedagógus lenni. A sok-sok éve egyre csak súlyosbodó, hamarosan beláthatatlan következményekkel járó probléma elérte a kormány ingerküszöbét is. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint rengeteg a tennivaló, de merész, következetes oktatáspolitikával, áldozathozatallal belátható időn belül rendbe hozható a helyzet.
2022. július 02., 08:512022. július 02., 08:51
Aggasztó pedagógushiány körvonalazódik a romániai közoktatási rendszerben. Elemzések szerint a következő tíz évben a jelenleg tanító szakemberek több mint fele nyugdíjba mehet, miközben az elmúlt évtizedben is évről évre csökkent a pedagógusok száma. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter minap arról beszélt, a tanári pályának vonzónak kell lennie a felsőoktatás legjobb oklevelesei számára, de ehhez reformra és motiváló fizetésre van szükség.
Az aggasztó pedagógushiányra az Economedia.ro portál elemzése is rámutat. Eszerint jelenleg tíz tanárból kevesebb mint egy 30 év alatti, és nem kizárt, hogy a következő tíz évben a jelenleg aktív pedagógusok több mint fele nyugdíjba vonul, mert az elért korhatár alapján megtehetik. Mindezt súlyosbítja az a tény, hogy a jobban fizetett ágazatok már most elszippantják a szakembereket a közoktatásból, és a migráció fokozódhat.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a romániai elemi oktatásban 47 414 pedagógus oktat-nevel; a tanítók több mint fele – 28 376 – két évvel ezelőtt már betöltötte az 50 évet, 10 százalékuk az 55 és 64 év közötti korosztály tagja, és 820-an tanítottak még mindig, holott átlépték a 65 évet, tehát már nyugdíjba vonulhattak volna. Hasonló minta körvonalazódik a közoktatás valamennyi szintjén. A tanügyminisztérium adatai szerint a hazai közoktatás az épp lezárult tanévben 208 642 pedagógust foglalkoztatott – közülük csak 19 ezren 30 év alatti fiatalok.
Az elmúlt évtizedben szinte minden évben csökkent a pedagógusok száma – hívja fel a figyelmet eközben a Ziarul Financiar gazdasági lap. Elemzésük szerint az alacsony bérek és a kiszámíthatatlan rendszer elbátortalanítja a tanárokat és a pályaválasztó fiatalokat is. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) szerint az év elején elenyésző mértékben emelkedtek a pedagógusfizetések, és ezek szintje alulmaradt a meredeken növekedő inflációval vívott „harcban”.
Ugyanakkor a 2013 márciusa és a 2022 márciusa közötti időszakban 14 ezerrel csökkent a rendszerben tevékenykedő pedagógusok száma. A tíz év leforgása alatt csak 2015-ben és 2019-ben növekedett a számuk, 300 illetve 700 fővel.
Fotó: Haáz Vince
A tanári pályának vonzónak kell lennie a felsőoktatás legjobb oklevelesei számára, de ehhez reformra és motiváló fizetésre van szükség – jelentette ki minap Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Hangsúlyozta: a pedagógusi szakma reformra szorul.
Az egyéves szakmai gyakorlat során tapasztalt, hozzáértő tanárok irányítanák fiatal pályatársaikat, viszont a mentorálásért cserébe csökkenne heti tanóráik száma, hogy legyen idejük megfelelően foglalkozni a gyakornokokkal. A miniszter hozzátette, az új oktatási törvény hatályba lépésével a kezdő tanárok fizetése is az országos átlagbér szintjére fog emelkedni, ezzel arányosan pedig nőni fog a többi tanügyi dolgozó fizetése is. Cîmpeanu nyomatékosította: oktatási miniszterként határozottan támogatja ezt.
– fejtette ki megkeresésünkre Markó Bálint. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese keserűen állapította meg, hogy a minisztérium „későn ébred”, miközben már tíz éve hangoztatják, hogy baj lesz. Különösen a reál tantárgyak terén egyre mélyül a szakemberhiány, nincs elegendő matematika-, informatika-, fizikatanár, és a hiány begyűrűzik a többi reália területére is.
Tudatosítani kell azt is, hogy különbség van a városon és vidéken tanuló diákok teljesítményében, ugyanakkor félő, hogy falvakon még kevesebb pedagógus lesz, hiszen kicsik a tanintézetek, alacsony az osztályszám, így nehéz úgy összeállítani értelmesen egy normát, hogy a pedagógus három-négy egymáshoz közeli faluban azt meg tudja valósítani. Ha ez nem sikerül, még az aktív pedagógusok egy része is elhagyja a pályát. Markó Bálint kérdésünkre kifejtette, a BBTE magyar tagozatán minden évben iratkoznak diákok a pedagógiai modulra, ám kérdés, hogy akik ezt elvégzik, valóban fognak-e tanítani. Másrészt van egy stabil réteg minden szakon, amelynek tagjai már első évtől tudják, hogy a tanári pályát fogják választani.
Fotó: Haáz Vince
A BBTE a minisztérium koordinálásával pedagógiai magiszterit is indított külön finanszírozással, támogatási, illetve ösztöndíjrendszerrel.
– szögezte le a rektorhelyettes. Kifejtette, sok a tennivaló: növelni kell a pedagógiai gyakorlatok számát, emelni a pályát választók számára a támogatás mértékét, a fizetéseket, vidéken csökkenteni a normát. Ugyanakkor megoldást jelentene, ha visszavezetnék a kettős szakot. A BBTE ki is dolgozta ennek formáját: elérték, hogy legyen róla törvényerejű döntés, de az alkalmazási módszertan hiányában még mindig helyben toporog az ügy, holott megkönnyítené a tanárok normakialakítását, és interdiszciplinárisabbá tenné az oktatást.
Aggasztóak a pedagógus-utánpótlásról szóló statisztikai adatok, különösen a reál tantárgyak terén: a matematikusokat, fizikusokat, kémikusokat elcsábítja a kutatás, a nagyipar – szögezte le lapunknak Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szakmai alelnöke. Kifejtette, csak úgy lehet vonzóvá tenni a pedagógusi pályát a fiatalok előtt, ha a jobb bérezés mellett a versenyképességet is szavatolják. A fiatalok jól tudják, mit tanítottak nekik az iskolában, mit jelent a tanárképzés, ami valójában egy bölcsészképzés pedagógiai modullal.
„Egy bátor, átfogó, következetes közoktatás-politikára van szükség, hogy eredményt produkáljon tízéves távlatban” – húzta alá Ferencz S. Alpár. Úgy véli, az 2011/1-es oktatási törvény merész, jó jogszabály volt, de az évek során több száz alkalommal módosították, ami kaotikussá tette az alkalmazását. Kell írni egy jó törvényt, azt közvitára bocsátani, politikai színezettől függetlenül konszenzust kialakítani a következetes oktatáspolitika mentén, majd pénzt kell mellérendelni, mert pénz nélkül nincs tananyagfejlesztés, továbbképzés, eszközök – vázolta a tennivalókat a szakértő. Meglátása szerint ötévente meg kell húzni a vonalat, értékelni az eredményeket, majd ezekhez igazítani az intézkedéssorozatokat. „Jelenleg is nagyon sok jó és lelkes pedagógus van a rendszerben, rengeteg tehetséges diák. Egy merész, következetes oktatáspolitikával van remény arra, hogy európai szintű közoktatási rendszer alakuljon ki nálunk is” – bizakodott Ferencz S. Alpár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!