Egyetemek és a jövő szakmái: hogyan alakítja át a felsőoktatást a mesterséges intelligencia és a digitalizáció?

Úgy véli, az egyetemek nem korlátozhatják működésüket kizárólag arra, hogy éppen milyen szakemberekből van hiány a piacon, hiszen ennél szélesebb társadalmi feladatot látnak el. A felsőoktatás egyszerre szolgálja a tudományos utánpótlást, az értelmiségképzést és a közösségi fejlődést is. Mint fogalmazott, attól, hogy egy adott pillanatban nem mutatkozik látványos munkaerőpiaci kereslet például a klasszika-filológusok iránt, még lehetnek olyan fiatalok, akik ezen a területen szeretnének elmélyülni, és az egyetemeknek kötelességük biztosítani számukra ezt a lehetőséget. Szerinte

Hasonlóan fogalmazott Markó Bálint is: szerinte egy közintézménynek nem csupán a legnépszerűbb szakokat kell működtetnie, hanem azokat is, amelyek nélkül egy társadalom hosszú távon nem tud egészségesen működni.

A BBTE tanulmányi rektorhelyettese szerint ugyanilyen fontosak azok a kisebb szakok is, amelyek első pillantásra kevésbé tűnnek piacképesnek. A néprajz, a teatrológia vagy más bölcsészeti területek esetében szerinte nem arról van szó, hogy a társadalomnak ne lenne szüksége ezekre a szakemberekre, hanem arról, hogy az érdeklődés csökkent.

A hallgatók, a cégek és a régiók is beleszólnak

Az viszont mindkét intézménynél alapelv, hogy a képzési kínálat nem maradhat változatlan. A BBTE több forrásból gyűjt információkat. Rendszeresen kérdezik a végzett hallgatókat arról, hogyan boldogulnak a munkaerőpiacon, milyen munkakörökben helyezkedtek el és mennyire tudják hasznosítani az egyetemen megszerzett tudást. Másfelől

A képzés ötlete nem az egyetem vezetésétől származott, hanem a székelyföldi sportélet szereplői fogalmazták meg az igényt helyben képzett szakemberekre. Az első évfolyam már idén végez, ráadásul minimális lemorzsolódással.

Nem egy szakma, hanem több kompetencia

Mindkét egyetem vezetője szerint a jövő egyik kulcsszava az interdiszciplinaritás.

Markó Bálint úgy látja, hogy ma már nem elegendő egyetlen szakterület mély ismerete.

Ezt a szemléletet tükrözik a BBTE új kettős szakjai is, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók egyszerre két különböző területen szerezzenek tudást és végzettséget. A cél, hogy ne csupán egyetlen szakmában legyenek versenyképesek, hanem a különböző területek találkozási pontjain is.

A rektorhelyettes szerint ma már a legizgalmasabb fejlődési lehetőségek éppen ezeken a határterületeken jelennek meg.

Mesterséges intelligencia: eszköz, nem csodaszer

A technológiai változások közül kétségkívül a mesterséges intelligencia gyakorolja jelenleg a legnagyobb hatást az egyetemekre.

A változások nemcsak a mérnöki vagy informatikai képzéseket érintik, hanem a társadalomtudományokat, az egészségtudományokat és a művészeti területeket is.

A BBTE hasonló logika mentén indított az elmúlt években olyan képzéseket, mint a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság vagy a cloud-technológiákra épülő szakok. Markó Bálint szerint ezek közül több már jóval azelőtt elindult, hogy a téma szélesebb körben bekerült volna a felsőoktatási vitákba, így az egyetem nem csupán követte, hanem bizonyos esetekben megelőzte a trendeket.

Sokkal valószínűbb, hogy az AI számos munkafolyamatot átalakít és hatékonyabbá tesz, miközben új kihívásokat is teremt – például az áltudományok, a félretájékoztatás vagy a mesterségesen generált tartalmak terjedése révén.

Az erdélyi egyetemek előtt nem az a kérdés, hogy alkalmazkodjanak-e a változó világhoz, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen irányba tegyék ezt. A cél ugyanis nem egyszerűen az, hogy a hallgatók az első munkahelyüket megtalálják, hanem hogy tíz vagy húsz év múlva is képesek legyenek eligazodni egy olyan világban, amelynek szakmáit ma még talán nem is ismerjük.

korábban írtuk

Még nem vizsgálja meg a beteget, de már átalakítja az orvoslást a mesterséges intelligencia

Az AI egyre több beteg első információforrása, de miközben segíthet, könnyen félre is vezethet. Ép ész vs. gép ész című cikksorozatunkban Szabó Zoltán marosvásárhelyi háziorvossal és Pál-Varga Andrea családorvos-rezidenssel beszélgettünk.

korábban írtuk

„Nem szabadna félni” – Mesterséges intelligenciáról Balázs Zoltán vizuális művésszel

Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.