2007. március 16., 00:002007. március 16., 00:00
A Kovászna Megyei MezőgazdaságiIgazgatóság vezetője lapunknak elmondta, amezőgazdasági és vidékfejlesztésiminisztérium a napokban beszámolót kértminden megye igazgatóságától, hogy feltudja mérni, mekkora összegre rúgnak a ki nemfizetett kárpótlások. Korábban PuskásBálint szenátor is elkészített egytörvénymódosítási tervezetet ebbenaz ügyben, tájékoztatott Barabás.
Mint arról korábbanbeszámoltunk, a fertőző kevésvérűségbenszenvedő lovak kényszerlevágását tavalyrendelték el. A beteg állatokat vágóhídrakellett szállítani, az állam pedig vállalta,hogy a piaci árnak megfelelő kártérítéstfizet. Az ország több megyéjében azonbannincs olyan vágóhíd, amely vállalta volnatöbb száz ló levágását. Ezértegyes érintett tulajdonosok odaadták állataikategy olasz cégnek, amely vállalta, hogy Alexandriábanleadja azokat egy vágóhídnak, és az ottkapott dokumentáció alapján a gazdákigényelhetik a kárpótlást. Sokan abbanbíztak, hogy a kártérítésbőlegészséges lovat vásárolhatnak, de akárpótlást máig sem kapták meg. Alevágást igazoló papírokat megkaptákugyan a gazdák, de azokon nem az ő nevük, hanem az olaszcég neve szerepel, így az állam nem akarfizetni. A törvény szerint a lovakat nem közvetítőkrévén, hanem személyesen kellett volna agazdáknak leadniuk. A lovak levágásábólegyelőre csak a felvásárlók nyertek, akikOlaszországba vitték az levágott állatokat,ahol a lóhúst élelmiszer-alapanyagkénthasználják. Miron Moldovan, a mezőgazdaságiminisztérium gazdasági igazgatója elmondta: apórul járt gazdák többnyire Kovászna,Hargita, Máramaros, Szatmár, Arad, Bihar, Szeben,Krassó-Szörény és Teleorman megyébőlszármaznak, az 5000, közvetítő révénlevágott lóért az államnak mintegy 5,6millió lejnyi kárpótlást kellenefizetnie. Barabás Géza elmondta: reméli, aszaktárca mihamarabb megoldást talál az egy évehúzódó ügyre, mivel a dühösgazdák naponta felkeresik az igazgatóságot, sőtarra is volt példa, hogy a település állatorvosátveréssel is fenyegették, amiért elrendelte abeteg állatok kényszerlevágását.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.