2007. március 16., 00:002007. március 16., 00:00
A Kovászna Megyei MezőgazdaságiIgazgatóság vezetője lapunknak elmondta, amezőgazdasági és vidékfejlesztésiminisztérium a napokban beszámolót kértminden megye igazgatóságától, hogy feltudja mérni, mekkora összegre rúgnak a ki nemfizetett kárpótlások. Korábban PuskásBálint szenátor is elkészített egytörvénymódosítási tervezetet ebbenaz ügyben, tájékoztatott Barabás.
Mint arról korábbanbeszámoltunk, a fertőző kevésvérűségbenszenvedő lovak kényszerlevágását tavalyrendelték el. A beteg állatokat vágóhídrakellett szállítani, az állam pedig vállalta,hogy a piaci árnak megfelelő kártérítéstfizet. Az ország több megyéjében azonbannincs olyan vágóhíd, amely vállalta volnatöbb száz ló levágását. Ezértegyes érintett tulajdonosok odaadták állataikategy olasz cégnek, amely vállalta, hogy Alexandriábanleadja azokat egy vágóhídnak, és az ottkapott dokumentáció alapján a gazdákigényelhetik a kárpótlást. Sokan abbanbíztak, hogy a kártérítésbőlegészséges lovat vásárolhatnak, de akárpótlást máig sem kapták meg. Alevágást igazoló papírokat megkaptákugyan a gazdák, de azokon nem az ő nevük, hanem az olaszcég neve szerepel, így az állam nem akarfizetni. A törvény szerint a lovakat nem közvetítőkrévén, hanem személyesen kellett volna agazdáknak leadniuk. A lovak levágásábólegyelőre csak a felvásárlók nyertek, akikOlaszországba vitték az levágott állatokat,ahol a lóhúst élelmiszer-alapanyagkénthasználják. Miron Moldovan, a mezőgazdaságiminisztérium gazdasági igazgatója elmondta: apórul járt gazdák többnyire Kovászna,Hargita, Máramaros, Szatmár, Arad, Bihar, Szeben,Krassó-Szörény és Teleorman megyébőlszármaznak, az 5000, közvetítő révénlevágott lóért az államnak mintegy 5,6millió lejnyi kárpótlást kellenefizetnie. Barabás Géza elmondta: reméli, aszaktárca mihamarabb megoldást talál az egy évehúzódó ügyre, mivel a dühösgazdák naponta felkeresik az igazgatóságot, sőtarra is volt példa, hogy a település állatorvosátveréssel is fenyegették, amiért elrendelte abeteg állatok kényszerlevágását.
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.