2007. március 16., 00:002007. március 16., 00:00
A Kovászna Megyei MezőgazdaságiIgazgatóság vezetője lapunknak elmondta, amezőgazdasági és vidékfejlesztésiminisztérium a napokban beszámolót kértminden megye igazgatóságától, hogy feltudja mérni, mekkora összegre rúgnak a ki nemfizetett kárpótlások. Korábban PuskásBálint szenátor is elkészített egytörvénymódosítási tervezetet ebbenaz ügyben, tájékoztatott Barabás.
Mint arról korábbanbeszámoltunk, a fertőző kevésvérűségbenszenvedő lovak kényszerlevágását tavalyrendelték el. A beteg állatokat vágóhídrakellett szállítani, az állam pedig vállalta,hogy a piaci árnak megfelelő kártérítéstfizet. Az ország több megyéjében azonbannincs olyan vágóhíd, amely vállalta volnatöbb száz ló levágását. Ezértegyes érintett tulajdonosok odaadták állataikategy olasz cégnek, amely vállalta, hogy Alexandriábanleadja azokat egy vágóhídnak, és az ottkapott dokumentáció alapján a gazdákigényelhetik a kárpótlást. Sokan abbanbíztak, hogy a kártérítésbőlegészséges lovat vásárolhatnak, de akárpótlást máig sem kapták meg. Alevágást igazoló papírokat megkaptákugyan a gazdák, de azokon nem az ő nevük, hanem az olaszcég neve szerepel, így az állam nem akarfizetni. A törvény szerint a lovakat nem közvetítőkrévén, hanem személyesen kellett volna agazdáknak leadniuk. A lovak levágásábólegyelőre csak a felvásárlók nyertek, akikOlaszországba vitték az levágott állatokat,ahol a lóhúst élelmiszer-alapanyagkénthasználják. Miron Moldovan, a mezőgazdaságiminisztérium gazdasági igazgatója elmondta: apórul járt gazdák többnyire Kovászna,Hargita, Máramaros, Szatmár, Arad, Bihar, Szeben,Krassó-Szörény és Teleorman megyébőlszármaznak, az 5000, közvetítő révénlevágott lóért az államnak mintegy 5,6millió lejnyi kárpótlást kellenefizetnie. Barabás Géza elmondta: reméli, aszaktárca mihamarabb megoldást talál az egy évehúzódó ügyre, mivel a dühösgazdák naponta felkeresik az igazgatóságot, sőtarra is volt példa, hogy a település állatorvosátveréssel is fenyegették, amiért elrendelte abeteg állatok kényszerlevágását.
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.