2007. március 16., 00:002007. március 16., 00:00
A Kovászna Megyei MezőgazdaságiIgazgatóság vezetője lapunknak elmondta, amezőgazdasági és vidékfejlesztésiminisztérium a napokban beszámolót kértminden megye igazgatóságától, hogy feltudja mérni, mekkora összegre rúgnak a ki nemfizetett kárpótlások. Korábban PuskásBálint szenátor is elkészített egytörvénymódosítási tervezetet ebbenaz ügyben, tájékoztatott Barabás.
Mint arról korábbanbeszámoltunk, a fertőző kevésvérűségbenszenvedő lovak kényszerlevágását tavalyrendelték el. A beteg állatokat vágóhídrakellett szállítani, az állam pedig vállalta,hogy a piaci árnak megfelelő kártérítéstfizet. Az ország több megyéjében azonbannincs olyan vágóhíd, amely vállalta volnatöbb száz ló levágását. Ezértegyes érintett tulajdonosok odaadták állataikategy olasz cégnek, amely vállalta, hogy Alexandriábanleadja azokat egy vágóhídnak, és az ottkapott dokumentáció alapján a gazdákigényelhetik a kárpótlást. Sokan abbanbíztak, hogy a kártérítésbőlegészséges lovat vásárolhatnak, de akárpótlást máig sem kapták meg. Alevágást igazoló papírokat megkaptákugyan a gazdák, de azokon nem az ő nevük, hanem az olaszcég neve szerepel, így az állam nem akarfizetni. A törvény szerint a lovakat nem közvetítőkrévén, hanem személyesen kellett volna agazdáknak leadniuk. A lovak levágásábólegyelőre csak a felvásárlók nyertek, akikOlaszországba vitték az levágott állatokat,ahol a lóhúst élelmiszer-alapanyagkénthasználják. Miron Moldovan, a mezőgazdaságiminisztérium gazdasági igazgatója elmondta: apórul járt gazdák többnyire Kovászna,Hargita, Máramaros, Szatmár, Arad, Bihar, Szeben,Krassó-Szörény és Teleorman megyébőlszármaznak, az 5000, közvetítő révénlevágott lóért az államnak mintegy 5,6millió lejnyi kárpótlást kellenefizetnie. Barabás Géza elmondta: reméli, aszaktárca mihamarabb megoldást talál az egy évehúzódó ügyre, mivel a dühösgazdák naponta felkeresik az igazgatóságot, sőtarra is volt példa, hogy a település állatorvosátveréssel is fenyegették, amiért elrendelte abeteg állatok kényszerlevágását.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.