Verespatak-vita: a szabadelvűek bírálják Kelement

Emlékezetes: Kelemen a múlt héten felszólította Ecksteint: vagy RMDSZ-tagként viselkedik, vagy ha továbbra is elhatárolódik az alakulat elnökétől – „mehet, ahová akar”.

Az RMDSZ elnökében az „verte ki a biztosítékot”, hogy Eckstein-Kovács aláírta 77 magyar civil szervezet nyilatkozatát, amely felszólította a kulturális és örökségvédelmi miniszteri tisztséget is betöltő politikust: vonja vissza a régészeti mentesítési bizonylatot, ellenkező esetben mondjon le miniszteri tisztségéről. Kelemen Hunornak címzett nyílt levelében Bognár Zoltán, a Szabadelvű Kör elnöke elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ elnökének nyilatkozatát, mivel a szövetségnek nincs hivatalos álláspontja Verespatakot illetően, amellyel Eckstein-Kovács esetleg szembehelyezkedne. „Miért kéne bárkinek is távoznia az RMDSZ-ből, ha nem ért egyet aktuális elnökének álláspontjával? Eckstein-Kovács Péternek elvitathatatlan joga, hogy tiltakozzék egy újabb ökológiai bombát jelentő ciántechnológiás kitermelés ellen! Kérdés, hogy egy ilyen kényes ügyben miért nem konzultáltunk a tagsággal? Miért nem került napirendre a legutóbbi SZKT-n? Miért nem került sor belső vitára?” – teszi fel kérdéseit Kelemennek Bognár, leszögezve: Eckstein-Kovács tulajdonképpen nem az RMDSZ-szel vagy az RMDSZ álláspontját képviselő elnökkel, hanem a román kormány álláspontját képviselő miniszterrel szemben fogalmaz meg ellenvéleményt. Kelemen közleményben válaszolt Bognár levelére.

Ebben azt állítja: egy pillanatig sem gondolta, hogy Eckstein-Kovácsnak ne állna jogában szabadon és nyilvánosan tiltakozni bármi ellen, és ez esetben csak azt kifogásolja, hogy Traian Băsescu kisebbségügyi tanácsosa milyen formában és milyen szándékkal ad hangot a véleményének. „Eckstein-Kovács Péter tudja, hogy miniszterként Verespatakkal kapcsolatosan nem írtam alá semmit. Sőt, azt is nagyon világosan és többször elmondtam, hogy nincs szándékomban megszüntetni a régészeti mentesítésre előterjesztett Kirnyik-hegy törvényes védettségét. Az Országos Régészeti Bizottság egyhangú véleményét a Fehér megyei igazgatónak kötelessége volt aláírni, amit már meg is támadtak a bíróságon. Természetesen ezt Eckstein-Kovács Péter is megtehette volna, bár ez némi munkával jár” – szerepel Kelemen Hunor reakciójában. Az RMDSZ elnöke különben felrója Ecksteinnak, hogy a szövetség szenátoraként évekkel ezelőtt a szélsőségesen nacionalista, nagy-románia párti Gheorghe Funarral „társulva” terjesztette be a ciántechnológia betiltását célzó törvénytervezetet, továbbá Kelemen azt sugallja: a szabadelvűeknek „az okoz mély fájdalmat”, hogy februárban őt, és nem Ecksteint választották meg az RMDSZ elnökévé. Kelemen Hunor egyébként meglehetősen lekicsinylően nyilatkozott a beruházást ellenző 77 erdélyi magyar civil szervezetről. A politikus a kolozsvári Szabadságnak adott interjúban leszögezte, Verespatak ügyében „nem fog polemizálni nőszövetségekkel vagy más szervezetekkel, amelyek környezetvédelmi aktivitása az utóbbi időszakban nem volt ismert”. Szerinte a petíció kezdeményezőinek célja, hogy „őbelé rúgjanak”, ugyanakkor leszögezte: a Fehér megyei kulturális igazgatóság mentesítési bizonylata nem elegendő a bányaberuházás folytatásához, de megteremtette azt a feltételrendszert, hogy ha esetleg a kitermelés beindul, akkor a kulturális örökség megmentése „legalább nyolcvan százalékban teljesülni fog”. A témában egyébként nemcsak nyílt levelek, hanem a világháló szintjén is tombol a vita. Nagy Zoltán, az RMDSZ elnökének kabinetigazgatója – civilben biológus, volt környezetvédelmi államtitkár, a Zöld Erdély Egyesület tiszteletbeli tagja – a Transindex hírportálon megjelent írásában hozzánemértéssel és populizmussal vádolja a verespataki petíciót aláíró szervezeteket, amelyekről az a véleménye, „mintha az RMDSZ ellenzéke vonult volna fel testületileg”.

Ugyancsak a Transindexen megjelent válaszában Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke kikéri magának, hogy a 77 civil szervezet az RMDSZ „hivatásos ellenzéke” vagy RMDSZ-ellenes lenne, amit szerinte többek között az bizonyít, hogy Kovács korábban éppenséggel Nagy felkérésére vett részt a szövetség programja környezetvédelmi fejezetének kidolgozásában. Kovács emlékeztet, hogy évekkel ezelőtt Kelemen Hunor a sajtó jelenlétében írta alá azt a civil petíciót, amely a bányászati ciántechnológiát Romániában betiltó törvénytervezet elfogadását kérte, ugyanakkor idézi az RMDSZ 2008-as parlamenti választási programját, miszerint: „Határozottan ellenezzük a ciános technológiát használó bányászati tevékenységeket (figyelembe véve a megelőzés elvét, a környezetünk és természeti értékeink megóvását kívánjuk biztosítani).” Kelemen különben a hét végén az MTI-nek úgy fogalmazott: „nem lehet az évezredek óta bányászatból élő verespataki közösséget halálra ítélni, és elküldeni erdei gyümölcsöt szedni”, továbbá úgy vélte, egy ember élete során bármely kérdésről megváltoztathatja véleményét radikálisan vagy kevésbé radikálisan.