Vekov Károly: többet elérhetne a magyar oktatás a BBTE-n, ha tenne érte

Az RMDSZ korábbi parlamenti képviselője emlékeztet, bár az erdélyi magyarság 1989 óta próbálkozik azzal, hogy felsőoktatási szinten biztosítsa az anyanyelvi oktatás lehetőségét, „ezidáig e vonatkozásban, számtalan kormányzati és kormányon kívüli szereplésünk ellenére, csak részleges eredményeket értünk el”. Vekov szerint ennek oka elsősorban a politikai akarat hiánya volt, de hasonló mértékben közrejátszott az oktatási stratégia hiánya is. „A jelenlegi politikai helyzetben igenis lépni kell a magyar felsőoktatás ügyében, igenis élni kell a törvények adta lehetőséggel” – hívja fel a figyelmet az egyetemi oktató, emlékeztetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzetre, ahol a román többségű szenátus megtagadta a magyar tagozat létrehozását.

„Ha ilyen konfliktusra nem is került sor a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, bár szomorú tapasztalataink ott is vannak, de végkicsengésében és távlatilag nem sokkal jobb a helyzet ott sem” – figyelmeztet Vekov Károly, rámutatva, hogy a felsőoktatási intézmény magyar közössége itt sem rendelkezik olyan jogi státussal, amely lehetővé tenné, hogy maga döntsön a magyar nyelvű oktatás sorsáról.

Rámutat, az új tanügyi törvényben intézetnek (departament) nevezett új struktúrák, amelyek az egykori karok helyett jöttek létre, lehetővé tették, hogy szakonként úgymond „magyar tagozatok” alakuljanak, a teljes értékű magyar oktatás képzetét keltve. Ez azonban valójában csak a magyar nyelvű felsőoktatás alsó lépcsőfoka, amely a mai helyzetnek teremt törvényes keretet, de nem jelent előrelépést. Vekov Károly szerint a kolozsvári egyetemen a magyar közösségnek tagozatba (secţie) kellene szerveződnie, így a román egyetemi közösségnek egyenlő partnere lenne önálló döntési joggal mind pénzügyi, személyzeti kérdésekben, mind a tanrendet illetően.

„Sőt a törvény ezt a szervezési formát egyetemi autonómiával ruházza fel” – folytatja a gondolatmenetet az egyetemi oktató, aki szerint a BBTE-n ez lenne/lehetne a tényleges előrelépés az eddigiekhez képest. „Ha már nem sikerült a 21 év alatt tető alá hozni az önálló állami magyar egyetemet, miért félünk ma kérni azt, amit megenged a törvény, azaz előír mint lehetőséget. Miért ez a visszafogottság? Akik tehetnék, miért nem kérik azt, amire van mód?” – teszi fel a kérdést az oktató, aki szerint ennek egyedüli feltétele, hogy az egyetemi chartában az intézet helyett a tagozat szerepeljen a magyar egyetemi közösség szervezeti megjelenítéseként.

Magyar Tivadar rektorhelyettes, a magyar tagozat vezetője a nyílt levél kapcsán kifejtette: javasolta a magyar tagozati tanácsnak, hogy jövő hétfői soros ülésén tárgyalja meg az ügyet, hallgassa meg a jogászokat a lehetséges törvényértelmezési módozatokról. „Személyesen az a véleményem, hogy nem annyira a kifejezések a fontosak, mint a tényleges gyakorlat, és a magyar oktatás önállóságát erős, minél szélesebb keretekben lehet továbbra is elképzelni, mint például a közismert önálló kar kerete” – teszi hozzá Magyari Tivadar.