Végvár nem akar kis Csernobilt

Közfelháborodáshoz és a községi tanács megoszlásához vezetett a Temes megyei Végváron a kezdeményezés, hogy a helység határában hozzák létre a megye szeméttárolóját. A bánsági községben zajló legutóbbi tanácsülésen a megyei tanács és a környezetvédelmi igazgatóság képviselői vázolták a beruházás főbb elemeit, a végváriak viszont alapos tájékoztatást, a népgyűlés azonnali összehívását, illetve népszavazás kiírását követelik az ügyben. A közel 1000 magyar és 400 román lelket számláló Végvárból, illetve a színromán Kádár és Sebed faluból álló, összesen 2730 lakosú község polgármestere, Csáki Károly szerint ugyanis a lakosságnak és a helyi tanácsnak pontosan tudnia kell, mivel jár a beruházás. „A kezdeményezők ígérik, hogy a szeméttelep létrehozásával párhuzamosan megjavítják a község útjait, bevezetik a vizet, valamint a gázt, de túl jól ismerjük az ilyen ígéreteket, semhogy bedőljünk ezeknek. Ráadásul a szeméttelep környezeti hatásairól senki nem beszél” – fogalmazta meg fenntartásait Csáki Károly.

Szeméttároló helyet keres
Constantin Ostaficiuc, Temes megye tanácsának elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta: a szóban forgó szeméttároló minden szempontból környezetkímélő. A 35 ezer eurós beruházásnak a megyei tanács, illetve a kormány is részese, a létesítményben tárolnák az egész megye hulladékát, illetve kiválogatnák annak újrahasznosítható részét. „Eddig még nem sikerült a leendő szeméttelep helyét megtalálni. Ilyen beruházás csak a helyi közösség beleegyezésével kezdeményezhető, tehát ha a végvári lakosság ellenzi a telep létrehozását, természetesen más megoldást keresünk” – jelentette ki lapunknak a megyei tanácselnök. Constantin Ostaficiuc utalt arra, hogy a megyei tanács korábban Újszentes, Gyarmata és Temeskovácsi térségében, illetve Nagykövéresen is sikertelenül keresett helyet a szeméttelepnek. Újabban újsághirdetések révén keresik a megoldást: ilyen hirdetményre jelentkezett Végvár község polgármesteri hivatala.
Végvár volt polgármestere, Kele István szerint nem véletlen, hogy eddig megyeszerte elutasították a kezdeményezést. Az egykori elöljáró úgy véli, bármennyire is EU-konform a szeméttároló, akkor is szenynyezi a környezetet, és a községi tanács egyik szociáldemokrata párti tagját idézve maga is ellenzi, hogy Végváron kis Csernobilt hozzanak létre.

Hátrányból előny?
Temes megye alprefektusa, Marossy Zoltán szerint nem ennyire drámai a helyzet, a szeméttelepet azonban kizárólag a község délkeleti részén, lakott területektől, folyó- és állóvizektől távol lehet létrehozni. Maga is belátja: Végváron csak az államosított földek felét adták vissza, így nem tudni, hogy az egykori tulajdonosok, illetve örököseik birtokba helyezését követően marad-e egyáltalán a leendő szeméttelepnek helyet adó terület. Valkai György alpolgármester szerint ez nem lehet akadály, hiszen magánemberektől is lehet majd földterületet vásárolni erre a célra. Az elöljáró azt sem tartja kizártnak, hogy az önkormányzat a földterületek révén váljon a beruházás részvényesévé, mert számításaik szerint így évi 400 ezer erős lejjel bővülne a község évi 250–300 ezer lejes költségvetése. A szemétteleppel együtt elkészülne a község ivóvíz- és szennyvízhálózata, megjavítanák az utakat, végre a valóságban is rendbe hoznák a térképen aszfaltozott útként megjelölt sártengert, amely a községközpontot a szomszédos Krassó-Szörény megyei Móricfölddel köti össze. Így a lakosok 40 kilométeres kerülő nélkül jutnának el a Resicabányára vezető országútra, emellett a szeméttelepen nyert biogázzal a három falu egyikét el lehetne látni fűtésre és főzésre alkalmas üzemanyaggal.
„Támogatom a beruházás ötletét, hiszen mi itt a világ végén élünk, és azt hiszem, hogy a szeméttelep előnyünkre válna. A kérdésről természetesen nem mi döntünk, hanem a lakosság; méghozzá napokon belül, hiszen a hét végéig választ kell adnunk” – szögezte le a Krónikának Valkai György. Az alpolgármester úgy tudja, a megyei tanács közben más megoldást is keres, a végváriak igenlő válasza esetén sem biztos tehát, hogy ide telepítik a létesítményt.


Van ahol működik, van ahol elutasították
B. Z. Z. A romániai szeméttárolás kérdését az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződés 22. fejezete tárgyalja. A létező krematóriumok helyett az uniós normáknak megfelelő szeméttároló telepeket kell létesíteni, amelyekben a hulladékot egyrészt elraktározni, másrészt pedig újrahasznosítani lehet. Korodi Attila, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára lapunknak elmondta, Romániának 2017-ig kell kiépítenie az EU-konform hulladéktároló rendszert. Arad és Bihar megyében már működik hasonló telep, Szatmár, Kolozs, Hargita és Brassó megyében pedig kezdeményezték a hulladéktároló telepek létrehozását. Az államtitkár hangsúlyozta: az uniós normáknak megfelelő szeméttelepek létrehozása és fenntartása a helyi közigazgatás felelőssége, a megyei tanácsoknak maguknak kell dönteniük a létrehozandó szeméttelepek helyszínéről és költségeiről. Ezek megvalósítását magánberuházásból finanszírozzák, anyagi forrás hiányában azonban a környezetvédelmi minisztérium EU-pénzek átutalásával támogathatja a megyék terveit. Előfordult már, hogy a hulladéktelep létrehozására kiszemelt település helyi tanácsa közvitán elutasította a tervezetet, ilyen esetekben a megyei tanácsra hárul egy újabb helyszín felkutatása.