Vásárhelyi fűtésügy: „langyos” megoldás

A marosvásárhelyi önkormányzat aláírta tegnap a városi távfűtéshálózat egy részének bérbeadásáról szóló szerződést a budapesti Regionális Fejlesztési Vállalattal (RFV). Ezennel a felek több mint négy hónapos tárgyalási folyamatnak és egy formálisnak mondható versenytárgyalásnak értek a végére. A szerződés értelmében az RFV a város távfűtési rendszerének megújítását és 25 évre szóló üzemeltetését vállalta.

Tízezer fogyasztóra alapoznak

Az egyezség értelmében az önkormányzat 15, többnyire nemrég korszerűsített kazánházat és az ezekhez tartozó hálózatot bocsátja az RFV rendelkezésére. A magyar fél 30 napon belül kétmillió eurót utal a polgármesteri hivatal számlájára, a szerződésbe foglalt további kétmilliót pedig az első 15 év lejárta után folyósítja. Ugyanakkor arra kötelezi magát, hogy két esztendőn belül 13,5 millió eurós beruházást eszközöl. A szerződés szerint az első évben az RFV által szolgáltatott hőenergia gigakalóriánkénti ára nem haladhatja meg a 301 lejt. Ebből a fogyasztónak 231 lejt kell fizetnie, a fennmaradó 70 lejt az önkormányzat törleszti.

Az RFV annak ellenére is vállalta a marosvásárhelyi beruházást, hogy az utóbbi néhány hónapban mintegy hétezer család mondott le a távfűtési szolgáltatásról. Bár nem rendelkezik pontos adatokkal, a beruházó mintegy tízezer lakással számol. A jelentős változás nagymértékben „átírta” az RFV üzlettervét. A cég vezetősége mégis megőrizte optimizmusát és reméli, hogy szolgáltatásainak minőségével és árával megállíthatja, sőt viszszafordíthatja a nyáron beindult leválási hullámot. „Nagyon remélem, hogy kínálatunkkal és tervezett befektetéseinkkel sikerül minél több tömbházlakót meggyőzni arról, hogy igenis érdemes a távfűtési rendszerben maradnia vagy visszatérnie” – adott hangot derűlátásának Dácz Gábor, az RFV romániai projektmenedzsere.

A szerződésben foglaltak alapján minden visszanyert ezer család után az RFV további másfél millió eurót fektetne a hálózat korszerűsítésébe. A projekt célja a hálózat racionalizálása, hatásfokának növelése és megújuló energiaforrásokat is alkalmazó kapacitásbővítés. A vállalat a beruházást 30 százalékban saját tőkéből, 70 százalékban bankhitelből, illetve a saját kibocsátású kötvényekből finanszírozza majd. A beruházó tisztában van azzal, hogy az első két esztendőben veszteséggel fog működni, de reméli, hogy a biomasszás fűtésre való átállás, valamint a villamos energia termelésének elkezdése után a mérleg teljesen átbillen. A tervek szerint a vállalat nem mondana le az E.ON Gaz Románia által szolgáltatott földgázról, viszont a város 30 kilométeres körzetéből beszerzett biomasszát is használna a hőenergia előállításához.

Hétszáz család tovább fázik

A magyarországi beruházó piacra lépése valamelyest megnyugtathatja azokat, akik a város úgynevezett fehér övezetéhez, magyarán az átvett 15 kazánházhoz tartoznak. Azoknak viszont, akik a szürke és fekete zónákban laknak, és még nem volt pénzük egyéni kazán fölszerelésére, továbbra is várniuk kell, amíg melegvíz- és fűtésszolgáltatásban részesülnek. Claudiu Maior alpolgármester elmondta, jelenleg mintegy hétszáz család dacol a hideggel, az ő helyzetükre az önkormányzat próbál megoldást találni. „A szürke és a fekete övezetekben oly kevesen maradtak a távfűtési rendszeren, hogy számukra nem éri meg a kazánházakat beindítani és a hálózatot működtetni. Remélem, hogy két-három héten belül a városházának sikerül beszereznie az érintett, többnyire kis jövedelmű családok számára szükséges egyéni vagy lépcsőházi központokat” – mondta el Maior.

Nehéz helyzetben van az eddigi szolgáltató, az Energomur munkaközössége is. A több mint 250 alkalmazott közül, a szerződés értelmében, az RFV mindössze huszonkettőt köteles átvenni. Dácz Gábor szerint ez a szám valamivel nagyobb lesz, ám a többiek sorsáról Csegzi Sándor alpolgármester sem tudott pontosabbat mondani. Kérdőjeles marad a használaton kívül helyezett kazánházak sorsa is. Az ingatlanok hasznosításáról az önkormányzat csak a későbbiekben dönt. A csőd szélére sodródott, önkormányzati tulajdonban lévő vállalatnak, az E.ON Gaz Romániával szemben felgyűlt tetemes adósságát a városháza törleszti. Az Energomur bankszámláit a pénzügyi igazgatóság már két hónappal ezelőtt zárolta, de a cég a bankok által elzálogosított ingatlanjait is elveszítheti.