
2011. május 20., 06:342011. május 20., 06:34
A kötetet Pomogáts Béla irodalomtörténész méltatta, aki elsősorban azt emelte ki, hogy más magyarországi vagy erdélyi, hasonló jelentőségű városokhoz képest milyen sovány a rendelkezésre álló könyvészet, ha Nagyváradról van szó. Ez a tény pedig ellentmond annak a szerepnek, mondhatni mítosznak, amit a város a magyar kultúrában és történelemben betölt, fogalmazott Pomogáts. A város története igen zaklatott, többször szinte elpusztult és újjászületett, szakrális „pecsétet” is visel a városalapító Szent László királynak köszönhetően, a török hódoltság alatt, az 1848-as szabadságharc idején és a két világháború között is igen fontos szerepet játszott, ráadásul a magyar irodalomtörténetben is nagy jelentőséggel bírt, magyarázta. Pomogáts Béla szerint éppúgy, ahogy Erdély nem lenne ugyanaz Kolozsvár nélkül, ahogy Debrecen a magyar protestantizmus szellemi központja, Sopron több történelmi időben is a hűség városa, Nagyvárad lelkisége a mindenkori magyar újrakezdést hordozza magában. Ennek az újrakezdésnek a jelenlegi legmérvadóbb dokumentuma pedig épp Fleisz János munkássága – a helytörténész egy élet munkáját szánta rá, hogy a Körös-parti város múltját kutassa.
Maga a szerző azt vallja, hogy már másfél évtizeddel ezelőtt, amikor legelső könyvét megjelentette, valami hasonlót szeretett volna írni, mint ez a mostani, és épp az motiválta a tizenhat saját kötet elkészítésére, hogy Nagyvárad története nincs megfelelően feltárva. Mint elmondta, eredetileg egy százötven oldalas kismonográfiát tervezett, de olyan sok eseményt kellett feldolgoznia, hogy végül csaknem háromszáz oldalra rúg a jócskán lerövidített anyag. A kötet egyik érdekessége, hogy a város alapítását az általánosan elfogadott 1092 helyett 1082-re, a monostor létrejöttére teszi. Pomogáts Béla arra figyelmeztette Fleisz Jánost, hogy rá hárul majd a feladat, hogy hiánypótló nagymonográfiát készítsen városáról.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!