
Donald Trump volt a fő témája a kolozsvári főkonzulátus udvarán tartott kedd délutáni pódiumbeszélgetésnek
Fotó: Gazda Árpád
Van-e logika Donald Trumpnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének a vonalvezetésében? A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa udvarán tartott kedd délutáni pódiumbeszélgetés résztvevői szerint nem könnyű ezt felfedezni, de minden bizonnyal van. A Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett rendezvényen Németh Zsoltot, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökét, Csoma Botondot, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét, és Zakariás Zoltánt, az EMSZ elnökét Horváth-Oszkó Miklós konzul kérdezte.
2025. augusztus 19., 21:272025. augusztus 19., 21:27
2025. augusztus 19., 21:342025. augusztus 19., 21:34
Németh Zsolt úgy vélte: bár voltak az USA elnökének elrugaszkodott lépései, például Kanadával, Grönlanddal kapcsolatban, mégis van logika az elnöki vonalvezetésében. Szerinte a Make Amerika great again! (Tegyük ismét naggyá Amerikát!) jelszó határozza meg tevékenysége irányát a belpolitikában, külpolitikában és a gazdaságpolitikában egyaránt. Szerinte a Trump-tornádó erre a logikára fűzhető fel. Végigsöpört a világon a vámtarifadiplomácia, de ezt követően már számtalan vámmegállapodás született.
Megemlítette az azeri-örmény konfliktus lezárását, az afrikai Kongo és Ruanda közötti békét.
Németh Zsolt szerint Alaszkában „az orosz-ukrán háború vége is kezdetét vette”. Eddig nem valószínűsített találkozók jönnek létre. „Mindezek feljogosítanak bennünket arra, hogy reménykedjünk. A nagyhatalmak között van kommunikáció, a két legnagyobb nukleáris hatalom diplomáciai síkon tárgyal egymással” – vélte.
A politikus kulcskérdésnek tartotta az Ukrajnának ajánlott biztonsági garanciákat. Szerinte az alaszkai Trump-Putyin találkozón történt valami, amit ma még nem ismerünk. Erre utal az is, hogy a világ azóta megmozdult, és az európai vezetők elkísérték Zelenszkij ukrán elnököt Washingtonba.
Németh Zsolt szerint Alaszkában „az orosz-ukrán háború vége is kezdetét vette”
Fotó: Gazda Árpád
Csoma Botond egyértelműnek tartotta, hogy mióta Trump visszatért a Fehér Házba a diplomácia felgyorsult. Egy ideig az látszott, hogy kiszámíthatatlan, amit az amerikai elnök képvisel. Az ominózus februári Zelenszkij-Trump találkozó után úgy nézett ki, hogy Trump inkább az orosz érdekek érvényesítésével zárná le a háborút. Volt aztán egy pillanat, amikor Putyint nevezte felelősnek a háború folytatásáért, és büntetővámmal fenyegette azokat az országokat, amelyek kőolajat vásárolnak Oroszországtól.
Csoma Botond fontosnak tartotta, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és az európai vezetőkkel tartott washingtoni tárgyalásokon Donald Trump nem zárta ki hogy az USA is szerepet vállal az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákban.
Zakariás Zoltán szerint Donald Trump érdeme, hogy korábban tabunak tekintett témákról kezdett beszélni, és ezzel új esélyt adott a megoldás megtalálásának. Úgy vélte: a februári Trump-Zelenszkij-show (az amerikai és az ukrán elnök ingerült hangú washingtoni megbeszélése) is „kiugrasztotta a nyulat a bokorból”, hiszen Zelenszkijt le kellett gyűrni ahhoz, hogy elmozdulás történjen a béke irányába. A vámtarifaháborúban szintén mindenkinek nekiment az elnök, hogy az USA aztán szépen nyugodtan kezdje megkötni az egyes országokkal a vámmegállapodásokat. Zakariás Zoltán szerint kirajzolódik a logikai sor, amihez a kisebb országoknak is viszonyulniuk kell.
Csoma Botond egyértelműnek tartotta, hogy mióta Trump visszatért a Fehér Házba a diplomácia felgyorsult
Fotó: Gazda Árpád
Az amerikai vonalvezetés romániai és magyarországi kihatásaira vonatkozó kérdésre válaszolva Németh Zsolt a béketörekvést tartotta a legfontosabbnak. Hozzátette, a háború miatt elszabadult energiaárak nemcsak Magyarországot, az egész Európát padlóra küldték. Úgy vélte: a jó amerikai-magyar viszony amerikai befektetéseket hozhat Magyarországra. Azt is fontosnak tartotta, hogy Trump által megjelenített konzervatív forradalom hatására Európában is megerősödnek a patrióták: „Amerikával egy csapatban lépni, nem olyan rossz dolog” – fogalmazott.
Megemlítette: Trump egyik szövegírójától kért tanácsot, hogy mire figyeljenek. A válasz az volt, hogy „tartsatok rendet a saját házatok táján”. Úgy vélte, ehhez a rendhez a román és magyar kormányzat közötti jó kapcsolatnak is hozzá kellene tartozni. Megemlítette: jól indult a kapcsolat Orbán Viktor és Ilie Bolojan között. A két ország vezetőinek közösen kellene végiggondolniuk a NATO kereteit, és az EU problémáit, és az erdélyi magyarsággal kapcsolatos sajátos ügyeket.
Csoma Botond megemlítette: Romániának nem hozott jót a Trump-kormányzat, hiszen eltörölte a román állampolgároknak korábban megítélt vízummentességét. A politikus úgy vélte: mind Románia, mind Magyarország kicsi ahhoz, hogy döntő mértékben befolyásolja a nagy folyamatokat.
Zakaráis Zoltán is úgy látta: jó lenne, ha a két ország együtt tudna fellépni, de ez egyelőre egy kívánság kategóriába tartozik, hiszen a román és a magyar külpolitikai tevékenység teljesen más alapokon nyugszik, más módszereket használ.
Zakariás Zoltán szerint Donald Trump érdeme, hogy korábban tabunak tekintett témákról kezdett beszélni
Fotó: Gazda Árpád

Nagyon sok összetevője van annak, hogy a külhoni magyarok többsége a Fidesz-KDNP-t támogatja, ugyanakkor igazságtalan és alaptalan elmarasztalni őket amiatt, hogy részt vesznek a magyarországi választáson – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.
szóljon hozzá!