Nem a támogatásokkal magyarázható a külhoni magyarok Fidesz-pártisága

Fidesz

Nemzetpolitikai kerekasztal. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Zsigmond Barna Pál államtitkár, fideszes képviselő Grezsa Csaba főkonzul moderálásával értekezett nemzetpolitikai ügyekben

Fotó: Rostás Szabolcs

Nagyon sok összetevője van annak, hogy a külhoni magyarok döntő többsége a Fidesz-KDNP-t támogatja, ugyanakkor igazságtalan és alaptalan hozzáállás elmarasztalni őket amiatt, hogy részt vesznek a magyarországi választáson – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napok keretében kedden rendezett panelbeszélgetésen. Az esemény résztvevői – Zsigmond Barna Pál államtitkár, továbbá Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke – kitértek a Fidesz és az RMDSZ viszonya jobbra fordulásának okaira, valamint a határon túli magyar szavazatok szerepének „túlértékelésére” is.

Rostás Szabolcs

2025. augusztus 19., 20:252025. augusztus 19., 20:25

2025. augusztus 20., 02:302025. augusztus 20., 02:30

A tavalyi romániai választási szuperév tanulságairól, valamint a jövő tavasszal esedékes magyarországi országgyűlési megmérettetés tétjéről rendeztek kerekasztal-beszélgetést kedden délután a Kolozsvári Magyar Napokon. A Választások között a Kárpát-medencében címmel megtartott, Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja moderálta esemény meghívottja Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma parlamenti államtitkára, fideszes képviselő, Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke és Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke volt. Elöljáróban Székely István megismételte az RMDSZ sokszor hangoztatott álláspontját, miszerint a szövetség az elmúlt húsz év legjobb eredményét érte el a tavalyi európai parlamenti, helyhatósági és parlamenti választáson. Külön kiemelte, hogy a májusi államfőválasztáson – soha nem látott mobilizáció keretében – 620 ezer magyar járult az urnák elé, és többségük Nicușor Danra szavazott.

Idézet
Ha a magyar társadalom olyan mértékben megosztott lett volna, mint a román, akkor most George Simion lenne az államelnök” – szögezte le Székely István.

Toró T. Tibor elmondta, az RMDSZ-szel ellentétben az EMSZ már nem annyira elégedett a szuperválasztási évvel, a kisebbik magyar párt számára nem volt kedvező, hogy összevonták az EP- és a helyhatósági választást. Az EMSZ alelnöke szerint különböző okok (részben az RMDSZ-szel kötött megállapodás) miatt az alakulat jelöltjei nem tudtak elindulni az önkormányzati megmérettetésen, ezért a magyarok lakta erdélyi települések fele nem kapott választási lehetőséget. Nem rejtette véka alá: az EMSZ nem érezte, hogy az RMDSZ viszonozta, pozitívan viszonyult volna ahhoz, hogy a kisebbik párt nem indított ellenjelöltet vagy -listát például Szatmárnémetiben vagy Marosvásásárhelyen. „Az RMDSZ-től eltérően – és sokszor a magyar nemzetpolitika irányvonalával is szembemenve – mi a politikai pluralizmust közösségi értéknek tartjuk, amit óvni kellene. Az önkormányzati választáson való megmérettetés éppenséggel hozzásegítene ahhoz, hogy jobb legyen az érdekképviselet” – jelentette ki Toró T. Tibor, hozzátéve, nem értenek egyet az „egy ország, egy szervezet” elvével, mivel a nemzetpolitikában döntésen kívüli helyzetbe kerülnek olyan csoportok, amelyek „letettek valmit az asztalra”. „A nemzetpolitikai viszonyrendszerben a konszenzust kell keredni, hiszen a nemzetben mindenkinek helye van, és úgy is kell éreznie magát” – hangsúlyozta az EMNT ügyvezetője a kincses városi magyarvfőkonzulátus udvarán, a #főtér 23 nevű rendezvényhelyszínen.

Zsigmond Barna Pál mozgalmas, viharos évnek nevezte a 2025-re átnyúlt romániai választási időszakot, fontosnak tartva, hogy létrejött a magyar összefogás, és hogy az RMDSZ jól szerepelt a helyhatósági és parlamenti választáson egyaránt. Az EMNT ügyvezetője által mondottakra reagálva az államtitkár is nagy értéknek nevezte a pluralizmust, a politikai sokszínűséget, hozzátette azonban, hogy kellő óvatossággal és felelősséggel kell kezelni a politikai versenyt, nehogy olyan nehéz helyzetbe hozza a magyar közösséget, mint a Felvidékken. A Fidesz marosvásárhelyi származású országgyűlési képviselője úgy vélte, most eljöhet a „békeidő”, az építkezés korszaka a román-magyar kapcsolatokban, e téren pedig fontosnak nevezte, hogy stabil kormánya van Romániának.

Grezsa Csaba főkonzul következő témaszálként azokat az RMDSZ irányába megfogalmazott kritikákat tűzte terítékre, miszerint túl szoros viszonyt ápol a magyar kormányzattal, a Fidesszel.

Székely István ennek kapcsán felidézte, hogy nem volt mindig ilyen jó a viszony, szerinte senkinek nem állt érdekében, amikor több mint egy évtizeddel ezelőtt feszültség dúlt a magyar kormánypárt és az RMDSZ között. Ezért döntött úgy a két politikai alakulat 2013-ban, hogy újra kell gondolnia a viszonyát, és sikerült is megtalálni azokat az együttműködési pontokat, amelyekre alapozva pragmatikus, mindkét szervezet érdekét szolgáló együttműködést tudtak felépíteni. „Persze van ennek választási logikája is, és itt idézném Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest: el kell kerülni azt a helyzetet, hogy az erdélyi magyarok 90 százaléka, aki a Fideszt támogatja, ne tudjon leszavazni a Fideszre, mert feszültségek vannak a magyar kormánypárt és az RMDSZ között” – jelentette ki az RMDSZ ügyvezető alelnöke.

Hozzátette, sok hasonlóság van a Fidesz és az RMDSZ között, mindenekelőtt a közös értékrendrend, a konzervatív néppártiság, még olyan körülmények között is, hogy az erdélyi magyarok esetében Székely szerint a kisebbségi létből fakadó strukturális konzervativizmusról beszélhetünk, ami nem feltétlenül választott politikai opció. Az RMDSZ ügyvezetője kétségbe vonta azokat az állításokat, miszerint a Fidesz 90 százalékos erdélyi támogatottsága a pénzügyi, gazdasági támogatásoknak tudható be. Felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz támogatottsága 2015 előtt is magas volt, amikor még nem indultak el a nagyívű támogatások. „A kulcsszó nem a támogatás, hanem a megszólítás: a külhoni magyarok megszólítva érzik magukat a Fidesz és az általa vezetett magyar kormány részéről. Ennek egy eleme lett a szavazati jog megadása is” – állapította meg Székely.

Fidesz Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Toró T. Tibor elmondta, az EMSZ az értékrendek terén a Fidesz mellett áll, amelyhez stratégiai, baráti, történelmi együttműködés fűzi. Hozzátette, ez a kapcsolat az elmúlt időkben kicsit hátérbe szorult, de ez szerinte nem jelenti azt, hogy másképp gondolkodna a két alakulat. Zsigmond Barna Pál – stratégiainak nevezve az RMDSZ és a Fidesz viszonyát – elmondta, sok mindennek szerepe van abban, hogy a határon túli magyarok döntő többsége a Fideszre szavaz. Ebben szerinte közrejátszik a baloldaliság elutasítása, a „gyurcsányi bűnök”, a hagyományok tisztelete, továbbá az is, hogy az anyaországi ellenzék évtizedek óta nem tud mit kezdeni a nemzeti egységgel, nem tud kapcsolatot építeni a külhoni magyarokkal. „Miközben Tusványoson több tízezren vettek részt, a másik táborban néhány tízen, nincs tábora a másik oldalnak. Olyan nemzeti egység alakult ki minden szempontból, áthatva a társaadalom valamennyi szövetét, ami remélhetőleg kitart a jövő évi választásokig. A külhoni magyarok számíthatnak a magyar kormányra, és mi azon leszünk, hogy a részükről megnyilvánuló bizalmat a továbbiakban is megszolgáljuk” – hangsúlyozta a korábban Magyarországi csíkszeredai főkonzuljaként tevékenykedő politikus.

A panelbeszélgetésen szóba került a külhoni magyarok szavazati joga is, amit az anyaországban, de Erdélyben is többen kifogásolnak. Ennek kapcsán mindhárom meghívott egyet nem értését fejezte ki a kritikákkal szemben, megjegyezve: a külhoni voksok legtöbb két-három mandátumot hoznak a közös kosárba.

Székely István felhívta a figyelmet, hogy összességében az állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok kisebb része vesz részt a levélszavazáson, részben technikai korlátok miatt. Megjegyezte, a külföldön élő románok sokkal nagyobb arányban vesznek részt a romániai választásokon, mint a külhoni magyarok az anyaországi országgyűlési megmérettetésen. „De ez nagy mértékben szimbolikus összetevő, mint választási logika kérdése, hiszen ha az állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok szavazati joga arányos lenne, akkor például az erdélyi magyarok voksai a mostanihoz képest több mandátumot eredményeznének” – utalt az RMDSZ képviselője arra, hogy a külhoni magyarok csak listára szavazhatnak az országgyűlési megmérettetésen, egyéni képviselőkre nem.

Toró T. Tibor óriási vívmánynak nevezte az állampolgárság és a szavazati jog megadását; ez utóbbi szerinte még akkor is jólesik a külhoni magyaroknak, ha szimbolikus jelentőséggel bír. Leszögezte, nem ért egyet azokkal, akik szerint csak ott kellene szavaznunk, ahol adózunk, hiszen a budapesti Országgyűlésben nem csak a közterhekről, hanem sok egyéb lényeges kérdésről szavaznak. Reményének adott hangot, miszerint az erdélyi magyarok körében nem lesz alacsonyabb a részvétel a jövő évi magyarországi választáson azok után, hogy az EMNT már nem vesz részt a mozgósításban és a levélszavazatok célba juttatásában a demokráciaközpontok felszámolása nyomán.

Zsigmond Barna Pál úgy vélte, a magyar választási rendszer kellően demokratikus, a külhoni szavazatok egy-két képviselői mandátum sorsáról döntenek, éppen ezért sem érti a külhoni magyarok szavazati jogát ért támadásokat. Összehasonlításképpen megjegyezte, hogy miközben a 2022-es országgyűlési választáson 318 ezer levélszavazat érkezett külföldről, a több mint 5 milliós román diaszpóra egymillió fős nagyságrendben voksolt az idei államfőválasztáson. Elismerte ugyanakkor, hogy a magyar választási folyamat meglehetősen bonyolult, amit az is bizonyít, hogy a levélszavazatok 15 százaléka érvénytelen volt, de szerinte ez is arra utal, hogy megfelelő garanciákat nyújt a rendszer a választás biztonságára. „Egyesek, a károgók mindent megtesznek, hogy támadják az állampolgárságot, a választási rendszert, ami annak tudatában is vérlázító, hogy nagyapáink mennyit szenvedtek, amikor elvesztették az állampolgárságukat. Mi mindent odaadtunk volna azért mi is 1989 előtt, hogy meglegyen az állampolgárságunk, a szavazati jogunk! Ez a demokrácia ünnepe, éppen ezért arra biztatok mindnekit, hogy regisztráljon, ha még nem tette meg, hogy a szavazási levélcsomag biztosan célba érjen” – jelentette ki a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma parlamenti államtitkára.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz

Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz
2025. október 18., szombat

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során
2025. október 18., szombat

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után

Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után
2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek