Válságbüdzsét készítenek az erdélyi önkormányzatok

A városvezetők életét az új kormány 223-as számú sürgősségi rendelete is megkeseríti, amely szerint vissza kell utalniuk az államkasszába a tavaly kapott, de el nem költött kormánytámogatást. Sepsiszentgyörgyön ebből tervezték biztosítani az önrészt a különböző projektekhez, és a rendelet miatt ezek veszélybe kerültek. A tavaly elkezdett vagy idénre tervezett beruházások folytatása, elkezdése az új kormány miatt amúgy Erdély-szerte bizonytalanná vált, egyes elöljárók attól tartanak, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonulásával kevesebb kormánypénz érkezik majd a térségbe. Nagyváradon emiatt az RMDSZ-es és nemzeti liberális párti (PNL) politikusok lobbicsoportot alakítanak, amely Bukarestben próbál majd pénzt szerezni a megyének, Temesváron pedig attól tartanak, hogy csupán a helyi forrásokra támaszkodhatnak az infrastruktúrafejlesztésben. Kolozsváron ellenben úgy vélik, idén is lesz pénz az elkezdett fontosabb projektek – például a város köré tervezett terelőutak munkálatainak – finanszírozására. A kormány által elrendelt költségtakarékosság a polgármesteri hivatalok munkáját is érinti, ezek kénytelenek elbocsátani nyugdíjas alkalmazottaikat, és nem alkalmazhatnak új munkaerőt.

Bár nagyobbat szerettek volna, a tavalyinál kisebbnek bizonyul Szatmárnémeti idei költségvetése. Ilyés Gyula polgármester szerint idén nem sok esélyük van a bevételek növelésére. „Az idei költségvetést nagyon reálisan és a legpontosabb mértékeket betartva kellett összeállítanunk, ahhoz, hogy a legszükségesebb kiadásainkat fedezni tudjuk, de még így is bizonytalan, sikerül-e. Nem tudunk költekezni, sőt reménykedünk, hogy nem kell majd átcsoportosítanunk az anyagi forrásainkat. Nem szeretnénk pénzt elvenni egyik vagy másik helyről, hogy a rászorulóbbaknak adjuk” – részletezte a Krónika kérdésére az idei mutatókat a polgármester.

A partiumi városban a tavaly kiutalt kormánytámogatást hasznosan elköltötték, így év végén nem kellett visszautalni azt az államkasszába. Ilyés Gyula szerint a kormányváltás minimális szinten befolyásolhatja a város költségvetését. „Az anyagiakat illetően a mostani vezetők sem tudnak jobbat kitalálni, mint elődeik, hiszen országos szintű deficit van. Rosszabbat pedig nem fognak indítványozni, mert annak semmi értelme” – vallja a polgármester. Mint mondta, a kötelező pénzalapokat nem vonhatja meg az új kormány a várostól. A városvezető abban bízik, hogy a tavaly megítélt támogatásokat is megkapják majd, így a tervezett sportpálya-, uszoda-, iskolafelújítások és a körgyűrű építése is megvalósulhat.

Hitelért folyamodnak

Szűkösebbnek ígérkezik az idei büdzsé Nagykárolyban is, ezért a kisváros hitel felvételére kényszerül, hogy fedezni tudja kiadásait. „Úgy tűnik, idén kevesebb lesz a bevételünk, mint amennyit föltétlenül költenünk kell majd” – nyilatkozta a Krónikának Kovács Jenő polgármester, aki szerint már kiírták a versenytárgyalást a 800 ezer eurós hitel felvételére, amiből a különböző beruházásokat finanszírozzák. Az elöljáró szerint az önkormányzat mindent megtett, hogy a tavalyi állami pénzeket hasznosan fektesse be, így nem került abba a helyzetbe, hogy vissza kelljen utalni a fővárosnak. Az új évben nem várnak sok jót a kormánytól. „Abban bízom csak, hogy az eddig megítélt és elbírált pályázatainkat alá fogják írni. A kastély rehabilitációja már a minisztérium asztalán van, csak jóvá kell hagyniuk. Eddig sem reméltem sok támogatást. Amit el akartunk érni, azt nagyrészt pályázatok révén sikerült megvalósítani – fogalmazott a polgármester. – Remélem, a kormány igazságosan bírálja majd el a már benyújtott és a benyújtandó pályázatokat. Semmi jóra nem számítok 2009-ben, mert az országnak sincs pénze, így a kormány sem tud adni a semmiből, függetlenül attól, milyen pártok döntenek a pénzekről”.

Lobbicsoport a beruházásokért

Nem rózsásak a 2009-es pénzügyi kilátások Nagyváradon sem, bár a város idei költségvetésén még dolgoznak, Ilie Bolojan polgármester már figyelmeztetett, hogy meg kell majd húzni a nadrágszíjat. „Nehezebb év lesz, hisz a kedvezőtlen gazdasági körülmények minket sem fognak elkerülni. Megtörténhet, hogy a tavalyinál kisebb lesz a saját bevétel, és ez arra késztet, hogy a kiadásainkat is csökkentsük” – mondta az elöljáró. Példaként a sportot említette, ahol már több szponzor is jelezte, idén nem finanszírozza tovább a csapatokat. Úgy vélte, a különböző szolgáltatások, például a szociális étkezde esetleges magánkézbe adásától remélhetnek költségcsökkentést. Az államkasszába amúgy minimális összeget kell viszszafizetnie a bihari megyeszékhelynek, ugyanis felhasználták a kormánytól érkező összegeket.

Nagyváradon egyébként a már elkezdett, illetve tervezett projektek folytatása is kérdéses, az RMDSZ–PNL vezette megyeszékhely és Bihar megye ugyanis nem remél a tavalyihoz mérhető támogatást az új, PDL–PSD-kormánytól. Ezért a két párt megyei vezetősége lobbicsoportot alakít a projektek folytatása érdekében.
Csupán a helyi forrásokra támaszkodhatnak a nagy beruházások folytatásakor Temesváron is, bár az önkormányzat tavaly ősszel ígéretet kapott a Tăriceanu-kabinettől, hogy támogatja ezeket, az új kormány felállásával ez kérdésessé vált. Gheorghe Ciuhandu polgármester szerint csak a vasúti felüljáró korszerűsítése 8 millió lejbe kerül. Ezt részben a szállításügyi tárcának kellene állnia, hiszen országos jelentőségű projektről van szó, itt vonul a forgalom Szerbia és Olaszország irányába, vélte a polgármester.

Kisebb gondok Kolozsváron

A tavalyi 8900 milliárd lejhez képest várhatóan csökken, de nem jelentős mértékben Kolozsvár idei költségvetése. „A kidolgozás alatt álló tervezet szerint lesz valamelyes csökkenés, de a büdzsé meg fogja közelíteni a tavalyi szintet, és nem fogja negatívan befolyásolni sem az elkezdett munkálatokat, sem az új beruházásokat” – közölte a Krónikával László Attila alpolgármester.

A kolozsvári polgármesteri hivatalnak a Mátyás-szoborcsoport restaurálására kiutalt 1,6 millió lejt, emellett saját költségvetéséből további, közel 67 ezer lejt kellett visszautalnia az államkasszába. László Attila szerint a Mátyás-szoborcsoport restaurálására előirányzott összeget azért kellett visszautalni, mert a román–magyar kormányközi egyezmény szerint megállapított 800 ezer euró – összesen 3,2 millió lej – magyarországi felét a magyar állam még nem utalta át. „Emiatt nem kezdhettünk hozzá a közbeszerzési folyamathoz. Többször tanácskoztunk Emil Boc kormányfővel, illetve a pénzügyminisztériummal, ennek nyomán született a döntés, miszerint a romániai részt visszautaljuk, de az összeg továbbra is a rendelkezésünkre áll az eredeti célra. Mihelyt a magyarországi pénzt is kiutalják, a teljes összeggel elkezdjük a közbeszerzést, illetve a tényleges restaurálást” – magyarázta.

Az alpolgármester az Erdőfelek–Dezmér terelőút novemberi befejezését, – a várost a Monostor negyedtől Szamosfalváig kikerülő – ún. déli terelőút, valamint az új városi stadion és sportszálló felépítésének a megkezdését tartja a legfontosabb idei terveknek. A kincses város frissen megválasztott megbízott polgármestere, Sorin Apostu bejelentette, a napokban közvitán tárgyalja meg a különböző városnegyedek lakóival az idei költségvetés prioritásait.
Tizenöt százalékkal csökken a tavalyihoz képest Beszterce idei költségvetése is, Ovidiu Creţu polgármester szerint a gazdasági válság mellett az is negatívan befolyásolja a város pénzügyi helyzetét, hogy tavaly a tervezett bevételeknek csupán 92 százaléka folyt be a városkasszába. A polgármester szerint idén nem fognak pénzt költeni számítástechnikai berendezések és gépkocsik beszerzésére, és a kulturális eseményekre is kevesebbet szánnak. Azonban folytatni szeretnék az infrastruktúra fejlesztését, amire uniós pénzeket is próbálnak szerezni.

Gyalog jár a polgármester

„Két meghatározó szempont alapján készítjük a 2009-es költségvetés-tervezetet: beruházáscentrikus lesz, és meg kell, hogy feleljen az új kormány elvárásainak” –közölte a Krónikával Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, aki szerint már tíz napja dolgoznak az idei büdzsén. A városnak nem kellett visszautalnia pénzt az állami költségvetés-kiegészítésből érkezett célirányos támogatásokból, bár Csíkszereda súlyához mérten kevés, 2,2 millió lejt kaptak, azt elköltötték.

A beruházáscentrikus költségvetés 30 millió lejt jelent, amit a város a válságot ellensúlyozandó, a gazdasági növekedést serkentő intézkedésre szán, ehhez az alapot a városi költségvetés biztosítja 16 millió lejjel, 9 milliót a forgóalapból, a fennmaradó részt pedig pályázati úton kívánják előteremteni.

Keményebb dió lesz az új kormány elvárásainak megfelelni: 15 százalékkal kell csökkentenie a városnak a közszolgáltatásokra – útjavításra, közvilágításra, az iskolák, egészségügyi intézmények fenntartására – fordított összegeket. „Ezt igyekszünk úgy alakítani, hogy sem az oktatási, sem a kulturális intézmények költségvetése ne szenvedjen csorbát, bár egyetlen megyeszékhely vagyunk, amelynek mindezt önerőből kell megoldania, mert a megyei tanács nem vállal például részt ebből” – mondta Ráduly. A városvezető ennek ellenére bizakodó, mint mondta, a takarékoskodást önmagával kezdte, már szeptembertől gyalog jár, nem használja a hivatal gépkocsiját. 

Elbocsátások várhatók

A kormány másik elvárása, amely szerint felére kell csökkenteni a közigazgatás saját költségeit, szintén negatívan érinti a Hargita megyei várost. „Igyekeztünk folyamatosan felújítani a berendezéseket, javítani a munkakörülményeket. Egyetlen jogtiszta program sem futott a hivatal számítógépein, amikor átvettük, pedig ezeket a kérdéseket egyszer s mindenkorra tisztázni kell” – mondta az elöljáró. Gondot okoz a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó korlátozás és az új alkalmazottak felvétele is. „Korábban hiába hirdettünk meg állásokat, senki nem jött a versenyszférából. Most, a recesszió hatására végre jelentkeztek jogászok, de hiába lenne rájuk égető szükségünk, nem alkalmazhatjuk őket, mert létszámstop van. Mint ahogy a nyugdíjas – nagyon lelkiismeretes, megbízható – parkolóőreinktől is meg kell válnunk, mert nem kaphatnak fizetést a nyugdíjuk mellett” – sorolta Ráduly Róbert.
A kormány utasítása egyébként más erdélyi városokat is negatívan érint, Aradon például a polgármesteri hivatal a következő hónapokban kénytelen elbocsátani az 550 alkalmazott egy részét. Gheorghe Falcă polgármester szerint csak így tudják csökkenteni a kiadásokat, ugyanis 2009-ben a recesszió miatt csökken majd a gazdasági tevékenység a városban, s így a jövedelemadóból is kevesebb pénz folyik majd be.

A projekteket féltik

Sepsiszentgyörgyön veszélybe kerülhetnek a projektek amiatt, hogy viszsza kell utalni a kormánynak a tavaly el nem költött támogatást. A háromszéki megyeszékhely tavaly 9 millió lejt kapott a kormánytól a visszaosztott áfából, és semmit sem utalt viszsza. Antal Árpád polgármester a Krónikának elmondta, az összeg nagy részét arra szánták, hogy a pályázatokhoz biztosítsák az önrészt belőle. A vízhálózat kiépítésére és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó két nagy uniós projekt veszélybe kerülhet emiatt. Emellett sportcsarnokot építenének, uszodaépítésre és a terelőút kialakítására kérnének támogatást.

Sok folyamatban levő program is van, például a tömbházak hőszigetelése, amiről nem tudni, milyen mértékben folytathatják. „Az élet persze nem áll meg, a várost fejleszteni fogjuk, pályázati úton és saját erőforrásokból is, de jelentősen hátráltat, hogy a kormányban nincsenek olyan emberek, akikhez bármikor lehet fordulni” – fogalmazott Antal Árpád. A polgármestert az is aggasztja, hogy a következő években induló programokról nem jutnak el majd időben az információk a székelyföldi településekre, és a pályázatok elbírálásánál is adódhatnak gondok. „Míg az RMDSZ kormányon volt, bízhattunk benne, hogy ha egyforma pontszámot kapott egy székelyföldi és egy Vrancea megyei pályázat, a támogatást a magyar önkormányzat kapta. Most valószínű, fordítva lesz” – vélte Antal Árpád.