Vasile Neagovici: az elmúlt években gyengült a szociális partnerek mozgástere
Fotó: Bíró Blanka
Valamelyest helyreállítja az egyensúlyt a munkaadók és a szakszervezetek között a társadalmi párbeszéd törvényének módosítása, de a lapunk által megszólaltatott szakszervezeti vezetők szerint a szellemisége ebben a formában sem hoz átütő változásokat.
2020. november 03., 20:502020. november 03., 20:50
2020. november 03., 20:522020. november 03., 20:52
Nyílt levelekben fordultak a parlamenthez a munkaadók szövetségei és a szakszervezetek, követelve, hogy az ő meglátásaik, érdekeik tükröződjenek a képviselőház szakbizottságaiban tárgyalt társadalmi párbeszéd törvényében. A lapunk által megszólaltatott szakszervezeti vezetők szerint
A 2011/62 társadalmi párbeszéd törvényének módosítását a szenátus visszautasította, ám a képviselőház munkaügyi bizottságában tárgyalják, elemzők szerint a módosítás várhatóan a közeljövőben a plénum elé kerül.
Hat munkáltatói szövetség – a romániai kis- és közepes vállalkozások országos szövetsége (CNIPMMR), a Concordia, a Business Románia, a mezőgazdasági munkáltatók szövetsége, az építőipari és szolgáltatói szövetség, a romániai munkáltatói szövetség (UGIR) – már hónapok óta kongatja a vészharangot, hogy a tervezetben csak a szakszervezetek álláspontja tükröződik.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) szintén nyílt levélben válaszolt, szerintük a munkáltatók nem érdekeltek egy valós társadalmi párbeszédben, és felhívják a figyelmet, hogy a tervezetet 2018 óta tárgyalják a törvényhozásban.
de a kisebb szervezési könnyítésekkel sem értenek egyet. Például, hogy egy vállalatnál legkevesebb tíz alkalmazott már létrehozhat szakszervezetet, és húsz különböző munkaadónál alkalmazott dolgozó is alakíthat érdekvédelmi szervezetet, miközben a jelenlegi törvény ezt egy egységnél dolgozó legkevesebb 15 alkalmazott esetében teszi lehetővé. Közben a szakszervezetek arra emlékeztetnek, hogy 2011-ben a gazdasági válságra hivatkozva, kormányzati felelősségvállalással gyakorlatilag „ajándékba” kapták a munkáltatók a társadalmi párbeszéd törvényét, amely a jelenlegi formájában kizárólag nekik kedvez.
A mostani módosítás valamelyest helyreállítja az egyensúlyt a felek között.
– mondta el lapunknak Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Hangsúlyozta, a parlamentben lévő tervezet is egy kompromisszumos megoldás, valamivel jobb, mint a jelenleg érvényben lévő jogszabály, amit a gazdasági válságra hivatkozva kényszerítettek rá a szakszervezetekre.
A munkáltatók és az érdekvédelmi szervezetek próbálják a maguk oldalára elhúzni a törvényt, a szakszervezetek a jogosítványaikat szeretnék visszaszerezni – részletezte a szervezet elnöke.
Kifejtette,
már 2011-ben előrevetítették, hogy a munkaerőpiac szétdarabolódik, nagy lesz a munkaerőmozgás, és ilyen körülmények között egyre nehezebben tudják képviselni a dolgozók érdekeit. „Ez be is következett, ezért a módosítások elkerülhetetlenek. Jelenleg csak az egészségügyben és az oktatásban van érvényben ágazati munkaszerződés, a magánszférában foglalkoztatott munkavállalók ki vannak szolgáltatva a munkáltatóknak” – hívta fel a figyelmet Bong Vilmos.
Öt-hat éve ígérik az új törvényt, közben csak gyengült, szétdarabolódott a szociális partnerek mozgástere – magyarázta Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. Meglátása szerint
Felidézte, 2011 előtt több mint húsz ágazati munkaszerződés volt érvényben, a vendéglátóiparban ez az átlagjövedelemnél 10 százalékkal magasabb bért szavatolt, ami megoldotta a munkaerőhiányt is.
A jelenlegi törvény és a tervezet sem vállalja fel komolyan a gazdasági szereplők érdekeit. Oda kellene eljutni, mint a skandináv országokban, ahol a munkáltatók és a munkavállalók szövetségei döntenek a minimálbérről, nem a mindenkori kormány, amely attól függően határozza meg az összeget, hogy mennyire bal- vagy jobboldali beállítottságú, vagy érdekli-e egyáltalán ez a kérdés – mutatott rá a szakszervezeti vezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!