Vasile Neagovici: az elmúlt években gyengült a szociális partnerek mozgástere
Fotó: Bíró Blanka
Valamelyest helyreállítja az egyensúlyt a munkaadók és a szakszervezetek között a társadalmi párbeszéd törvényének módosítása, de a lapunk által megszólaltatott szakszervezeti vezetők szerint a szellemisége ebben a formában sem hoz átütő változásokat.
2020. november 03., 20:502020. november 03., 20:50
2020. november 03., 20:522020. november 03., 20:52
Nyílt levelekben fordultak a parlamenthez a munkaadók szövetségei és a szakszervezetek, követelve, hogy az ő meglátásaik, érdekeik tükröződjenek a képviselőház szakbizottságaiban tárgyalt társadalmi párbeszéd törvényében. A lapunk által megszólaltatott szakszervezeti vezetők szerint
A 2011/62 társadalmi párbeszéd törvényének módosítását a szenátus visszautasította, ám a képviselőház munkaügyi bizottságában tárgyalják, elemzők szerint a módosítás várhatóan a közeljövőben a plénum elé kerül.
Hat munkáltatói szövetség – a romániai kis- és közepes vállalkozások országos szövetsége (CNIPMMR), a Concordia, a Business Románia, a mezőgazdasági munkáltatók szövetsége, az építőipari és szolgáltatói szövetség, a romániai munkáltatói szövetség (UGIR) – már hónapok óta kongatja a vészharangot, hogy a tervezetben csak a szakszervezetek álláspontja tükröződik.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) szintén nyílt levélben válaszolt, szerintük a munkáltatók nem érdekeltek egy valós társadalmi párbeszédben, és felhívják a figyelmet, hogy a tervezetet 2018 óta tárgyalják a törvényhozásban.
de a kisebb szervezési könnyítésekkel sem értenek egyet. Például, hogy egy vállalatnál legkevesebb tíz alkalmazott már létrehozhat szakszervezetet, és húsz különböző munkaadónál alkalmazott dolgozó is alakíthat érdekvédelmi szervezetet, miközben a jelenlegi törvény ezt egy egységnél dolgozó legkevesebb 15 alkalmazott esetében teszi lehetővé. Közben a szakszervezetek arra emlékeztetnek, hogy 2011-ben a gazdasági válságra hivatkozva, kormányzati felelősségvállalással gyakorlatilag „ajándékba” kapták a munkáltatók a társadalmi párbeszéd törvényét, amely a jelenlegi formájában kizárólag nekik kedvez.
A mostani módosítás valamelyest helyreállítja az egyensúlyt a felek között.
– mondta el lapunknak Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Hangsúlyozta, a parlamentben lévő tervezet is egy kompromisszumos megoldás, valamivel jobb, mint a jelenleg érvényben lévő jogszabály, amit a gazdasági válságra hivatkozva kényszerítettek rá a szakszervezetekre.
A munkáltatók és az érdekvédelmi szervezetek próbálják a maguk oldalára elhúzni a törvényt, a szakszervezetek a jogosítványaikat szeretnék visszaszerezni – részletezte a szervezet elnöke.
Kifejtette,
már 2011-ben előrevetítették, hogy a munkaerőpiac szétdarabolódik, nagy lesz a munkaerőmozgás, és ilyen körülmények között egyre nehezebben tudják képviselni a dolgozók érdekeit. „Ez be is következett, ezért a módosítások elkerülhetetlenek. Jelenleg csak az egészségügyben és az oktatásban van érvényben ágazati munkaszerződés, a magánszférában foglalkoztatott munkavállalók ki vannak szolgáltatva a munkáltatóknak” – hívta fel a figyelmet Bong Vilmos.
Öt-hat éve ígérik az új törvényt, közben csak gyengült, szétdarabolódott a szociális partnerek mozgástere – magyarázta Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. Meglátása szerint
Felidézte, 2011 előtt több mint húsz ágazati munkaszerződés volt érvényben, a vendéglátóiparban ez az átlagjövedelemnél 10 százalékkal magasabb bért szavatolt, ami megoldotta a munkaerőhiányt is.
A jelenlegi törvény és a tervezet sem vállalja fel komolyan a gazdasági szereplők érdekeit. Oda kellene eljutni, mint a skandináv országokban, ahol a munkáltatók és a munkavállalók szövetségei döntenek a minimálbérről, nem a mindenkori kormány, amely attól függően határozza meg az összeget, hogy mennyire bal- vagy jobboldali beállítottságú, vagy érdekli-e egyáltalán ez a kérdés – mutatott rá a szakszervezeti vezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ro-Alert riasztást adtak ki Brassóban hétfő reggel, amelyben egy medve jelenlétére hívta fel a figyelmet a város központi részén – írja a Brașov.net.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!