Vasile Neagovici: az elmúlt években gyengült a szociális partnerek mozgástere
Fotó: Bíró Blanka
Valamelyest helyreállítja az egyensúlyt a munkaadók és a szakszervezetek között a társadalmi párbeszéd törvényének módosítása, de a lapunk által megszólaltatott szakszervezeti vezetők szerint a szellemisége ebben a formában sem hoz átütő változásokat.
2020. november 03., 20:502020. november 03., 20:50
2020. november 03., 20:522020. november 03., 20:52
Nyílt levelekben fordultak a parlamenthez a munkaadók szövetségei és a szakszervezetek, követelve, hogy az ő meglátásaik, érdekeik tükröződjenek a képviselőház szakbizottságaiban tárgyalt társadalmi párbeszéd törvényében. A lapunk által megszólaltatott szakszervezeti vezetők szerint
A 2011/62 társadalmi párbeszéd törvényének módosítását a szenátus visszautasította, ám a képviselőház munkaügyi bizottságában tárgyalják, elemzők szerint a módosítás várhatóan a közeljövőben a plénum elé kerül.
Hat munkáltatói szövetség – a romániai kis- és közepes vállalkozások országos szövetsége (CNIPMMR), a Concordia, a Business Románia, a mezőgazdasági munkáltatók szövetsége, az építőipari és szolgáltatói szövetség, a romániai munkáltatói szövetség (UGIR) – már hónapok óta kongatja a vészharangot, hogy a tervezetben csak a szakszervezetek álláspontja tükröződik.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) szintén nyílt levélben válaszolt, szerintük a munkáltatók nem érdekeltek egy valós társadalmi párbeszédben, és felhívják a figyelmet, hogy a tervezetet 2018 óta tárgyalják a törvényhozásban.
de a kisebb szervezési könnyítésekkel sem értenek egyet. Például, hogy egy vállalatnál legkevesebb tíz alkalmazott már létrehozhat szakszervezetet, és húsz különböző munkaadónál alkalmazott dolgozó is alakíthat érdekvédelmi szervezetet, miközben a jelenlegi törvény ezt egy egységnél dolgozó legkevesebb 15 alkalmazott esetében teszi lehetővé. Közben a szakszervezetek arra emlékeztetnek, hogy 2011-ben a gazdasági válságra hivatkozva, kormányzati felelősségvállalással gyakorlatilag „ajándékba” kapták a munkáltatók a társadalmi párbeszéd törvényét, amely a jelenlegi formájában kizárólag nekik kedvez.
A mostani módosítás valamelyest helyreállítja az egyensúlyt a felek között.
– mondta el lapunknak Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Hangsúlyozta, a parlamentben lévő tervezet is egy kompromisszumos megoldás, valamivel jobb, mint a jelenleg érvényben lévő jogszabály, amit a gazdasági válságra hivatkozva kényszerítettek rá a szakszervezetekre.
A munkáltatók és az érdekvédelmi szervezetek próbálják a maguk oldalára elhúzni a törvényt, a szakszervezetek a jogosítványaikat szeretnék visszaszerezni – részletezte a szervezet elnöke.
Kifejtette,
már 2011-ben előrevetítették, hogy a munkaerőpiac szétdarabolódik, nagy lesz a munkaerőmozgás, és ilyen körülmények között egyre nehezebben tudják képviselni a dolgozók érdekeit. „Ez be is következett, ezért a módosítások elkerülhetetlenek. Jelenleg csak az egészségügyben és az oktatásban van érvényben ágazati munkaszerződés, a magánszférában foglalkoztatott munkavállalók ki vannak szolgáltatva a munkáltatóknak” – hívta fel a figyelmet Bong Vilmos.
Öt-hat éve ígérik az új törvényt, közben csak gyengült, szétdarabolódott a szociális partnerek mozgástere – magyarázta Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. Meglátása szerint
Felidézte, 2011 előtt több mint húsz ágazati munkaszerződés volt érvényben, a vendéglátóiparban ez az átlagjövedelemnél 10 százalékkal magasabb bért szavatolt, ami megoldotta a munkaerőhiányt is.
A jelenlegi törvény és a tervezet sem vállalja fel komolyan a gazdasági szereplők érdekeit. Oda kellene eljutni, mint a skandináv országokban, ahol a munkáltatók és a munkavállalók szövetségei döntenek a minimálbérről, nem a mindenkori kormány, amely attól függően határozza meg az összeget, hogy mennyire bal- vagy jobboldali beállítottságú, vagy érdekli-e egyáltalán ez a kérdés – mutatott rá a szakszervezeti vezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!