Vasile Neagovici: az elmúlt években gyengült a szociális partnerek mozgástere
Fotó: Bíró Blanka
Valamelyest helyreállítja az egyensúlyt a munkaadók és a szakszervezetek között a társadalmi párbeszéd törvényének módosítása, de a lapunk által megszólaltatott szakszervezeti vezetők szerint a szellemisége ebben a formában sem hoz átütő változásokat.
2020. november 03., 20:502020. november 03., 20:50
2020. november 03., 20:522020. november 03., 20:52
Nyílt levelekben fordultak a parlamenthez a munkaadók szövetségei és a szakszervezetek, követelve, hogy az ő meglátásaik, érdekeik tükröződjenek a képviselőház szakbizottságaiban tárgyalt társadalmi párbeszéd törvényében. A lapunk által megszólaltatott szakszervezeti vezetők szerint
A 2011/62 társadalmi párbeszéd törvényének módosítását a szenátus visszautasította, ám a képviselőház munkaügyi bizottságában tárgyalják, elemzők szerint a módosítás várhatóan a közeljövőben a plénum elé kerül.
Hat munkáltatói szövetség – a romániai kis- és közepes vállalkozások országos szövetsége (CNIPMMR), a Concordia, a Business Románia, a mezőgazdasági munkáltatók szövetsége, az építőipari és szolgáltatói szövetség, a romániai munkáltatói szövetség (UGIR) – már hónapok óta kongatja a vészharangot, hogy a tervezetben csak a szakszervezetek álláspontja tükröződik.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) szintén nyílt levélben válaszolt, szerintük a munkáltatók nem érdekeltek egy valós társadalmi párbeszédben, és felhívják a figyelmet, hogy a tervezetet 2018 óta tárgyalják a törvényhozásban.
de a kisebb szervezési könnyítésekkel sem értenek egyet. Például, hogy egy vállalatnál legkevesebb tíz alkalmazott már létrehozhat szakszervezetet, és húsz különböző munkaadónál alkalmazott dolgozó is alakíthat érdekvédelmi szervezetet, miközben a jelenlegi törvény ezt egy egységnél dolgozó legkevesebb 15 alkalmazott esetében teszi lehetővé. Közben a szakszervezetek arra emlékeztetnek, hogy 2011-ben a gazdasági válságra hivatkozva, kormányzati felelősségvállalással gyakorlatilag „ajándékba” kapták a munkáltatók a társadalmi párbeszéd törvényét, amely a jelenlegi formájában kizárólag nekik kedvez.
A mostani módosítás valamelyest helyreállítja az egyensúlyt a felek között.
– mondta el lapunknak Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Hangsúlyozta, a parlamentben lévő tervezet is egy kompromisszumos megoldás, valamivel jobb, mint a jelenleg érvényben lévő jogszabály, amit a gazdasági válságra hivatkozva kényszerítettek rá a szakszervezetekre.
A munkáltatók és az érdekvédelmi szervezetek próbálják a maguk oldalára elhúzni a törvényt, a szakszervezetek a jogosítványaikat szeretnék visszaszerezni – részletezte a szervezet elnöke.
Kifejtette,
már 2011-ben előrevetítették, hogy a munkaerőpiac szétdarabolódik, nagy lesz a munkaerőmozgás, és ilyen körülmények között egyre nehezebben tudják képviselni a dolgozók érdekeit. „Ez be is következett, ezért a módosítások elkerülhetetlenek. Jelenleg csak az egészségügyben és az oktatásban van érvényben ágazati munkaszerződés, a magánszférában foglalkoztatott munkavállalók ki vannak szolgáltatva a munkáltatóknak” – hívta fel a figyelmet Bong Vilmos.
Öt-hat éve ígérik az új törvényt, közben csak gyengült, szétdarabolódott a szociális partnerek mozgástere – magyarázta Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. Meglátása szerint
Felidézte, 2011 előtt több mint húsz ágazati munkaszerződés volt érvényben, a vendéglátóiparban ez az átlagjövedelemnél 10 százalékkal magasabb bért szavatolt, ami megoldotta a munkaerőhiányt is.
A jelenlegi törvény és a tervezet sem vállalja fel komolyan a gazdasági szereplők érdekeit. Oda kellene eljutni, mint a skandináv országokban, ahol a munkáltatók és a munkavállalók szövetségei döntenek a minimálbérről, nem a mindenkori kormány, amely attól függően határozza meg az összeget, hogy mennyire bal- vagy jobboldali beállítottságú, vagy érdekli-e egyáltalán ez a kérdés – mutatott rá a szakszervezeti vezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!