Páll Antal korondi fazekasmester a régi, hagyományos motívumokat és formavilágot élteti tovább
Fotó: Makkay József
Hatalmas kerámiaválaszték fogadja a Korondon átutazót. A Hargita megyei faluban azonban csak az tud hagyományos díszítésű kerámiát vásárolni, aki előzőleg tájékozódik, és a megfelelő mestert keresi meg. Erről beszélgettünk Páll Antallal, Korond egyik leghíresebb fazekas családjának leszármazottjával.
2022. szeptember 17., 17:142022. szeptember 17., 17:14
A Páll család az elmúlt száz esztendőben hivatkozási alap a hagyományos korondi fazekasság értékeinek megőrzése terén, napjainkban még sincs könnyű dolga a Hargita megyei faluban maradt, és fazekassággal foglalkozó 47 éves Páll Antalnak. A két világháború között Bandi Dezső iparművész biztatására Páll Antal nagyapja kezdett el kutakodni a századfordulóra kiveszett régi motívumok iránt, így
18 gyereke közül 9 érte meg a felnőttkort, és közülük négyen folytatták az ősi mesterséget, többek között Páll Antal édesapja, aki 1993-ban hunyt el. Páll Antal 78 éves édesanyja azonban ma is aktív, hiszen ő festi az összes kerámiát, amit a fia készít. Ezek változatlanul a hagyományos sóvidéki színvilágot őrzik, amely a korábbi évszázadokban jellemezte a korondi fazekasságot.
A jóval több munkát igénylő, régi motívumokkal és színekkel ékesített, Páll-féle korondi kerámiát manapság elég nehéz eladni olyan körülmények között, amikor a piacot elöntötte az olcsó giccs, és egyre több korondi kereskedő próbál versenybe szállni úgy, hogy nagyüzemi leárazott kerámiát árul. Páll Antal is elismeri, hogy a mai modern lakásokat nem cifrázzák korondi kerámiával, így egyre szűkebb az a réteg, amely a hagyományos népi értékeket, az igazi kézműves termékeket keresi, és hajlandó valamivel többet fizetni ezért.
Fotó: Makkay József
„A Ceaușescu-rendszerben nagyon sokan jártak hozzánk Magyarországról és a Kárpát-medence más régióiból. A Kádár-rendszer utolsó éveiben az akkori magyar ellenzék többsége megfordult nálunk. Azokban az években nem volt szabad külföldieket vendégül látni, így elég nagy kockázatot vállalva a csűrben, a házban altattuk őket. A szüleinkhez jártak kerámiáért, mert tudták, hogy itt lehet valódi korondi értéket vásárolni. A leszármazottaik járnak vissza ma is, igaz, jóval kisebb számban” – magyarázza a műhelyben vendéglátóm. Közben megmutatja, hogyan készül a korongon az edénytest, amit a szikkasztás, a kaolinnal való leöntés, a karcolás, csíkozás vagy festés, díszítés követ, végül a mázas edényeket kiégetik.
A falakon ott sorakoznak a Páll család által kapott kitüntetések, amelyek közül a Magyar Örökség Díjra és a Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjére a legbüszkébbek. Olyan elismerések, amelyek a család elmúlt száz esztendejének szorgalmát és kitartását dicsérik.
Ennek okát Páll Antal abban látja, hogy már nagyon régóta fazekasok és kereskedők „osztoznak” meg a helyi kézműves iparágon.
Régen úgy alakult, hogy a falu legszegényebb emberei közül kikerülő fazekasok edényeit a falu jobb módú állattartó gazdái vitték szekérrel vásárba, majd a hasznon osztoztak. Később ez a két tevékenység elvált egymástól, így
A falu főutcájának elköltöztetésével a szerencsésebbek hozzájutottak egy-egy darab földterülethez, ahol megalapozhatták kereskedésüket, így ők a megrendelői a fazekasoknak.
Fotó: Makkay József
„A mai kerámiakereskedelemben a nyomottár-szindróma uralkodik. A kereskedőknek az az elvárása a fazekasokkal szemben, hogy kevés anyagból olcsón dolgozzanak. Aki ért a szakmához, az tudja, hogy ez a mentalitás milyen kompromisszumokkal jár.
Sajnos, a legtöbb terméknek ma már nincs köze a hagyományos sóvidéki kerámiához” – panaszolja vendéglátóm. Páll Antalnak a falu alsó részén, a „fősodortól” kissé távolabb fekszik a portája, és a kapu előtt egy kis üzlethelyiség található. Korond felső részéből költöztek ide a tágas telekre, amit még az édesapja vásárolt az egykori termelőszövetkezet felbomlása után.
Páll szerint a korondi fazekasság sikere mindig nagymértékben függött a román vásárlóktól. Már a Monarchia idején sok korondi eljárt Kárpátokon túli vásárokba, Trianon után még többen. Ez is hozzájárult a választék gyökeres átalakulásához, hiszen minden mester meg akart élni szakmájából, így azt gyártottak, amire volt kereslet. Így van ez ma is, hiszen most is sokan kereskednek Moldvában vagy a regáti városokban. Ma már szinte egyedül Korond maradt az országban, ahol él a fazekasság. De itt is egyre kevesebb fiatal vállalja ezt a munkát, és miután nem maradt fenn szakiskolai, szaklíceumi képzés, csak ott tudják továbbvinni a mesterséget, ahol a családban van kitől megtanulni, elsajátítani.
A korondi fazekasság átalakulóban van, csak kevés helyen lehet eredeti színvilágú termékeket vásárolni
Fotó: Makkay József
A korongon elkészített kerámia csupán egyik része a hosszú műveletsornak. Nagyon fontos a hozzáértő, tehetséges női kéz, amely megrajzolja, kidíszíti az edényeket. És mivel egyikre sincs jelentkező,
A korondi fazekasság igazából kényszerfoglalkozásként jelent meg évszázadokkal ezelőtt: a település lélekszámához viszonyítva mindig kevés és gyenge hozamú volt a termőföld, így a szegényebb sorsú családoknak más megélhetés után kellett nézniük. De mára gyökeresen megváltozott a helyzet. A fazekasság azok számára maradt alternatíva, ahol a családi kötelék és az elköteleződés találkozik a fiatalok elhatározásával, hogy továbbvigyék a hagyományt.
Fotó: Makkay József
A bokályokat, tányérokat, borosedényeket, csuprokat, poharakat és egyéb típusú kerámiát készítő Páll Antal szerint a szakma átalakulás, átrendeződés előtt áll, amibe beleszólhat a kirobbant energiaválság. A régi, nagy kapacitású, fatüzeléses kemencék helyett – amelyekbe a fazekasságból élő korondi család bepakolhatta három havi munkájának végtermékét – megjelentek a praktikusabb villanykemencék. Ezekkel az a gond, hogy megfizethetetlenné válik a villanyáram-fogyasztás. Így aztán egyre többen töprengenek azon, hogy hogyan lesz tovább. „Próbáljuk tartani a régi típusú, teljes mintázatot. Kérdés, hogy meddig lesz rá igény. Meggyőződésem, hogy ha tovább akarjuk vinni nagyszüleink és dédszüleink hagyományát, meg kell találnunk az életképes kompromisszumokat” – mondja búcsúzóul Páll Antal korondi fazekasmester.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás