Fotó: Pinti Attila
A Nemzet Útja (Calea Neamului) elnevezésű szervezet vezetője szerint nekik nem a magyarokkal, hanem a politikusokkal „van bajuk”. A Mihai Tîrnoveanu vezette román nacionalista egyesület hívására több százan emlékeztek meg csütörtök este a Hargita megyei úzvölgyi katonatemetőben a – véleményük szerint – ott eltemetett román hősökről.
2021. június 11., 16:082021. június 11., 16:08
2021. június 11., 16:242021. június 11., 16:24
Az eseményekről a Székelyhon.ro és a G4media.ro portál közölt beszámolót, és a szervező egyesület elnöke is filmet tett közzé a közösségi oldalán. A hősök napján tartott megemlékezésen – amint ez immár hagyományossá vált – idén is felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik – a megmozdulás szervezői szerint – az úzvölgyi katonatemetőben vannak eltemetve, a jelenlévők tömege minden névre jelennel válaszolt.
Ezt követően került sor az ortodox egyházi szertartásra, koszorúzásra és az ünnepi szónoklatokra. A G4media.ro portál arra hívta fel a figyelmet, hogy a tömegben a román zászlók mellett a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreaptă) párt zászlói is ott lengtek, az egyházi szertartást pedig a két világháború közötti legionárius (román fasiszta) mozgalommal nyíltan szimpatizáló Amfilohie Brânză szerzetes celebrálta.
Szerinte a „nemzetközi temetőt” a román hadisírgondozó hozta létre 1926-27-ben, amikor ide gyűjtötte össze a környéken elesett, mindenféle nemzetiségű katonák földi maradványait. Az MTI által idézett Tîrnoveanu úgy vélte: 1994-ben történt változás a temetőben, amikor takarítás címszó alatt a csíkszentmártoni önkormányzat összegyűjtötte és elégette a temetőben nyugvó román katonák keresztjeit, majd mindenféle engedély nélkül 600, magyar jelképekkel ellátott keresztet állított.
A szónok szerint a Bákó megyei Dormánfalva polgármestere, a csütörtök esti rendezvényen is jelen levő Constantin Toma a temető nemzetközi jellegét állította vissza 2019-ben, amikor az itt nyugvó román katonák emlékére ötven betonkeresztet, az itt eltemetett valamennyi katona emlékére pedig egy emlékművet állíttatott.
Fotó: Pinti Attila
Tîrnoveanu kijelentette: azért nem más katonatemetőben tartanak megemlékezést a hősök napja alkalmából, mert „semmilyen más temetőben nem fenyegetik a buldózerek a románok keresztjeit”. Hozzátette: ugyanezért mennek Hargita és Kovászna megyébe megünnepelni Trianont, és más román nemzeti ünnepeket, mert ezekben a megyékben a román nemzeti identitást támadják a magyar politikai struktúrák.
akik azért mutogatnak szélsőségességet kiáltva az általa vezetett szervezetre, hogy „leplezzék az autonomista törekvéseiket, az úgynevezett Székelyföld Romániától való elszakítását”. Kijelentette: az általa szervezett úzvölgyi, székelyföldi rendezvényeken soha nem történtek szélsőséges megnyilvánulások, soha nem volt semmiféle erőszak.
„Menjen be mindenki fejébe, hogy ezen túl is nagy számban jelen leszünk Kovászna, Hargita, megyében, és itt Úzvölgyében is, mert ez a mi országunk, és mi nem vagyunk albérlők az országunkban” – jelentette ki a szónok.
Az úzvölgyi katonatemető 2019 áprilisában vált román-magyar konfliktus helyszínévé. Ekkor a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, a magyar hadsereg által 1916-ban létesített katonatemetőben. A temetőt mindeddig a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén. A székelyföldi önkormányzatok hívására több száz székely élő lánccal próbálta megakadályozni a parcella felszentelését, sikertelenül.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. Ezek közül egyben született eddig jogerős ítélet: tavaly október elején a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen elutasította Dormánfalva város arra irányuló keresetét, hogy érvénytelenítsék az úzvölgyi katonatemetőt Csíkszentmárton közvagyonává nyilvánító önkormányzati határozatot, melyet 2010-ben kormányhatározat is megerősített.
Csíkszentmárton javára ítélt első fokon a bíróság abban a perben is, amelyben a székelyföldi település annak a dormánfalvi önkormányzati határozatnak a hatályon kívül helyezését kérte, mely a temetőt a moldvai kisváros közvagyonává nyilvánította. A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019 június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy
A román tárca szerint a temetőben 11 román katona nyugszik. Később a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint a románnak tekintett katonák közül is öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról állapította meg, hogy az orosz hadsereg szolgálatában állt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás