Fotó: Pinti Attila
A Nemzet Útja (Calea Neamului) elnevezésű szervezet vezetője szerint nekik nem a magyarokkal, hanem a politikusokkal „van bajuk”. A Mihai Tîrnoveanu vezette román nacionalista egyesület hívására több százan emlékeztek meg csütörtök este a Hargita megyei úzvölgyi katonatemetőben a – véleményük szerint – ott eltemetett román hősökről.
2021. június 11., 16:082021. június 11., 16:08
2021. június 11., 16:242021. június 11., 16:24
Az eseményekről a Székelyhon.ro és a G4media.ro portál közölt beszámolót, és a szervező egyesület elnöke is filmet tett közzé a közösségi oldalán. A hősök napján tartott megemlékezésen – amint ez immár hagyományossá vált – idén is felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik – a megmozdulás szervezői szerint – az úzvölgyi katonatemetőben vannak eltemetve, a jelenlévők tömege minden névre jelennel válaszolt.
Ezt követően került sor az ortodox egyházi szertartásra, koszorúzásra és az ünnepi szónoklatokra. A G4media.ro portál arra hívta fel a figyelmet, hogy a tömegben a román zászlók mellett a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreaptă) párt zászlói is ott lengtek, az egyházi szertartást pedig a két világháború közötti legionárius (román fasiszta) mozgalommal nyíltan szimpatizáló Amfilohie Brânză szerzetes celebrálta.
Szerinte a „nemzetközi temetőt” a román hadisírgondozó hozta létre 1926-27-ben, amikor ide gyűjtötte össze a környéken elesett, mindenféle nemzetiségű katonák földi maradványait. Az MTI által idézett Tîrnoveanu úgy vélte: 1994-ben történt változás a temetőben, amikor takarítás címszó alatt a csíkszentmártoni önkormányzat összegyűjtötte és elégette a temetőben nyugvó román katonák keresztjeit, majd mindenféle engedély nélkül 600, magyar jelképekkel ellátott keresztet állított.
A szónok szerint a Bákó megyei Dormánfalva polgármestere, a csütörtök esti rendezvényen is jelen levő Constantin Toma a temető nemzetközi jellegét állította vissza 2019-ben, amikor az itt nyugvó román katonák emlékére ötven betonkeresztet, az itt eltemetett valamennyi katona emlékére pedig egy emlékművet állíttatott.
Fotó: Pinti Attila
Tîrnoveanu kijelentette: azért nem más katonatemetőben tartanak megemlékezést a hősök napja alkalmából, mert „semmilyen más temetőben nem fenyegetik a buldózerek a románok keresztjeit”. Hozzátette: ugyanezért mennek Hargita és Kovászna megyébe megünnepelni Trianont, és más román nemzeti ünnepeket, mert ezekben a megyékben a román nemzeti identitást támadják a magyar politikai struktúrák.
akik azért mutogatnak szélsőségességet kiáltva az általa vezetett szervezetre, hogy „leplezzék az autonomista törekvéseiket, az úgynevezett Székelyföld Romániától való elszakítását”. Kijelentette: az általa szervezett úzvölgyi, székelyföldi rendezvényeken soha nem történtek szélsőséges megnyilvánulások, soha nem volt semmiféle erőszak.
„Menjen be mindenki fejébe, hogy ezen túl is nagy számban jelen leszünk Kovászna, Hargita, megyében, és itt Úzvölgyében is, mert ez a mi országunk, és mi nem vagyunk albérlők az országunkban” – jelentette ki a szónok.
Az úzvölgyi katonatemető 2019 áprilisában vált román-magyar konfliktus helyszínévé. Ekkor a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, a magyar hadsereg által 1916-ban létesített katonatemetőben. A temetőt mindeddig a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén. A székelyföldi önkormányzatok hívására több száz székely élő lánccal próbálta megakadályozni a parcella felszentelését, sikertelenül.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. Ezek közül egyben született eddig jogerős ítélet: tavaly október elején a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen elutasította Dormánfalva város arra irányuló keresetét, hogy érvénytelenítsék az úzvölgyi katonatemetőt Csíkszentmárton közvagyonává nyilvánító önkormányzati határozatot, melyet 2010-ben kormányhatározat is megerősített.
Csíkszentmárton javára ítélt első fokon a bíróság abban a perben is, amelyben a székelyföldi település annak a dormánfalvi önkormányzati határozatnak a hatályon kívül helyezését kérte, mely a temetőt a moldvai kisváros közvagyonává nyilvánította. A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019 június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy
A román tárca szerint a temetőben 11 román katona nyugszik. Később a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint a románnak tekintett katonák közül is öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról állapította meg, hogy az orosz hadsereg szolgálatában állt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás