Fotó: Pinti Attila
Az úzvölgyi katonatemető átalakításának törvényességét próbálja bizonyítani egy hétfői közleményében a Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala annak indoklásaként, hogy az első világháborús osztrák-magyar temetőben Csíkszentmárton önkormányzata megkérdezése nélkül román katonák parcelláját hozta létre, és magyar katonák sírjai fölé helyezett betonkereszteket.
2019. május 06., 21:562019. május 06., 21:56
A Constantin Toma polgármester által jegyzett, az MTI-hez eljuttatott közleményben a város polgármesteri hivatala kijelentette: az „úzvölgyi nemzetközi temetőt” a román Hősök Kultusza Társaság (Societatea Cultul Eroilor) hozta létre 1926 és 1927 között, a temetőbe 1306 román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb katonát temettek el. A temető nemzetközi jellege 1994-ig őrződött meg, amikor a csíkszentmártoni helyi hatóságok kezdeményezésére megkezdődött a temető magyar parcellájának a felújítása.
A dormánfalvi önkormányzat közleménye a Bákó megyei kataszteri hivatal 2018 októberében keltezett álláspontját idézi, mely szerint az úzvölgyi katonatemető Dormánfalva területén fekszik. Az önkormányzat elismeri, hogy a felek hosszú ideig vitatták, pontosan hol húzódik Csíkszentmárton és Dormánfalva határa, sőt azt is, hogy a határvitát a két szomszédos megye kataszteri hivatalainak a békéltető bizottsága sem oldotta fel 2012 októberében.
Az országos kataszteri hivatal egy 2011-es átiratából idézi, hogy ha a szomszédos megyei kataszteri hivatalok nem tudnak megegyezni a határok tekintetében, akkor az egykori Országos Földtani Alap Igazgatóságának (Directia Fond National Geodezic) az archívumában megtalálható, 1990 január 10-i helyzetet kell irányadónak tekinteni.
A polgármesteri hivatal kitért arra is, hogy a román parcella kialakításakor tekintettel voltak a temető 1926-ban készített térképére, és a temető 2018 novemberi helyzetére, és a román parcella kialakítására a „nemzetközi temető” egyik szabad részét jelölték ki.
A polgármesteri hivatal azt is rögzítette, hogy az önkormányzat a temetőben nyugvó valamennyi hős emlékét fontosnak tartja, ezért valamennyi olyan állam zászlaját kitűzte a temetőben, amelynek halottai nyugszanak az úzvölgyi katonatemetőben. Azt is hozzátette, hogy a román parcella felújításával tulajdonképpen a két világháború valamennyi ott eltemetett hősének emléket állított, és folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy minden érintett ország külön parcellát hozzon létre az úzvölgyi „nemzetközi temetőben”.
Mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusai, mind Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere a temető átalakítási munkálatainak a leállítását kérte a jogi helyzet tisztázásáig.
Teodor Meleşcanu román külügyminiszter közbenjárását kérte az úzvölgyi katonatemető ügyében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – közölte a tárca hétfőn az MTI-vel.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították
Fotó: Pinti Attila
A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!