Fotó: Pinti Attila
Az úzvölgyi katonatemető átalakításának törvényességét próbálja bizonyítani egy hétfői közleményében a Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala annak indoklásaként, hogy az első világháborús osztrák-magyar temetőben Csíkszentmárton önkormányzata megkérdezése nélkül román katonák parcelláját hozta létre, és magyar katonák sírjai fölé helyezett betonkereszteket.
2019. május 06., 21:562019. május 06., 21:56
A Constantin Toma polgármester által jegyzett, az MTI-hez eljuttatott közleményben a város polgármesteri hivatala kijelentette: az „úzvölgyi nemzetközi temetőt” a román Hősök Kultusza Társaság (Societatea Cultul Eroilor) hozta létre 1926 és 1927 között, a temetőbe 1306 román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb katonát temettek el. A temető nemzetközi jellege 1994-ig őrződött meg, amikor a csíkszentmártoni helyi hatóságok kezdeményezésére megkezdődött a temető magyar parcellájának a felújítása.
A dormánfalvi önkormányzat közleménye a Bákó megyei kataszteri hivatal 2018 októberében keltezett álláspontját idézi, mely szerint az úzvölgyi katonatemető Dormánfalva területén fekszik. Az önkormányzat elismeri, hogy a felek hosszú ideig vitatták, pontosan hol húzódik Csíkszentmárton és Dormánfalva határa, sőt azt is, hogy a határvitát a két szomszédos megye kataszteri hivatalainak a békéltető bizottsága sem oldotta fel 2012 októberében.
Az országos kataszteri hivatal egy 2011-es átiratából idézi, hogy ha a szomszédos megyei kataszteri hivatalok nem tudnak megegyezni a határok tekintetében, akkor az egykori Országos Földtani Alap Igazgatóságának (Directia Fond National Geodezic) az archívumában megtalálható, 1990 január 10-i helyzetet kell irányadónak tekinteni.
A polgármesteri hivatal kitért arra is, hogy a román parcella kialakításakor tekintettel voltak a temető 1926-ban készített térképére, és a temető 2018 novemberi helyzetére, és a román parcella kialakítására a „nemzetközi temető” egyik szabad részét jelölték ki.
A polgármesteri hivatal azt is rögzítette, hogy az önkormányzat a temetőben nyugvó valamennyi hős emlékét fontosnak tartja, ezért valamennyi olyan állam zászlaját kitűzte a temetőben, amelynek halottai nyugszanak az úzvölgyi katonatemetőben. Azt is hozzátette, hogy a román parcella felújításával tulajdonképpen a két világháború valamennyi ott eltemetett hősének emléket állított, és folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy minden érintett ország külön parcellát hozzon létre az úzvölgyi „nemzetközi temetőben”.
Mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusai, mind Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere a temető átalakítási munkálatainak a leállítását kérte a jogi helyzet tisztázásáig.
Teodor Meleşcanu román külügyminiszter közbenjárását kérte az úzvölgyi katonatemető ügyében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – közölte a tárca hétfőn az MTI-vel.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították
Fotó: Pinti Attila
A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!