
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon
Fotó: Pinti Attila
Elhalasztotta Constantin Toma, Dormánfalva polgármestere az úzvölgyi katonai temető román parcellájának a május 17-re tervezett felavatását.
2019. május 11., 18:232019. május 11., 18:23
2019. május 12., 09:012019. május 12., 09:01
A polgármester a Mediafax hírügynökség tudósítóját tájékoztatta a halasztásról. Megjegyezte: az emlékműavatás új időpontját később fogják kijelölni és nyilvánosságra hozni. A polgármester az európai parlamenti választások kampányára hivatkozott. Kijelentette: azt szeretné, hogy az esemény örömet okozzon mindenkinek, akinek hősi halottai nyugszanak a temetőben. Constantin Toma azt is közölte, hogy döntését sajtótájékoztatón jelentette be szombaton. A Dormánfalvi polgármesteri hivatal honlapján azonban továbbra is a május 17-re kijelölt emlékműavató meghívója jelenik meg a főoldalon.
A polgármester azt követően döntött a halasztásról, hogy korábban a kulturális minisztérium arról tájékoztatta, hogy az általa vezetett önkormányzat
A minisztérium azt is közölte a polgármesterrel, hogy „a minisztériumi jóváhagyás hiányában nincsen törvényes lehetősége a köztéri emlékmű felavatására”.
Korábban a román Állami Építkezési Felügyelőség figyelmeztette Bákó megye prefektusát arra, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala törvénytelenül állította ki az úzvölgyi katonatemető román parcellájának a létrehozását lehetővé tevő építési engedélyt. A hatóság megállapította, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal
A hatóság felszólította Bákó megye prefektusát, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A közigazgatási per automatikusan felfüggesztené az építési engedély hatályát, és a jogerős ítéletig érvénytelenítené az okmányt.
Egy csíkszeredai rendezvényen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ismét kitért az úzvölgyi helyzetre, és kijelentette: a hét során a román kormányfővel, a parlament két házának elnökével, a belügyminiszterrel és a kulturális miniszterrel is tárgyalt a Csíkszentmárton községhez tartozó temető illetéktelen átalakításáról.
– idézte a politikust az RMDSZ szombati hírlevele. Kelemen Hunor elmondta: a román hatóságokkal folytatott találkozókon és megbeszéléseken azt kérte: május 17-én ne szenteljék fel a román katonáknak emléket állító parcellát, és elmondta, a hatóságoknak felelősségük van az emléksértés megfékezésében.
A Transindex.ro portál pénteken a magyar hadisírok, katonai temetők, emlékművek gondozásával megbízott, a magyar Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Honvédelmi Intézet és Múzeum (HM HIM) álláspontját is ismertette az úzvölgyi temetőátalakítás kérdésében. Ebből az derül ki, hogy a HM HIM már április 8-án felvette a kapcsolatot a román Védelmi Minisztérium illetékes osztályával, sérelmezte a hadisírok gondozására vonatkozó két ország közötti egyezmény megsértését, és kérte a munkálatok leállítását.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
szóljon hozzá!