Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon
Fotó: Pinti Attila
Elhalasztotta Constantin Toma, Dormánfalva polgármestere az úzvölgyi katonai temető román parcellájának a május 17-re tervezett felavatását.
2019. május 11., 18:232019. május 11., 18:23
2019. május 12., 09:012019. május 12., 09:01
A polgármester a Mediafax hírügynökség tudósítóját tájékoztatta a halasztásról. Megjegyezte: az emlékműavatás új időpontját később fogják kijelölni és nyilvánosságra hozni. A polgármester az európai parlamenti választások kampányára hivatkozott. Kijelentette: azt szeretné, hogy az esemény örömet okozzon mindenkinek, akinek hősi halottai nyugszanak a temetőben. Constantin Toma azt is közölte, hogy döntését sajtótájékoztatón jelentette be szombaton. A Dormánfalvi polgármesteri hivatal honlapján azonban továbbra is a május 17-re kijelölt emlékműavató meghívója jelenik meg a főoldalon.
A polgármester azt követően döntött a halasztásról, hogy korábban a kulturális minisztérium arról tájékoztatta, hogy az általa vezetett önkormányzat
A minisztérium azt is közölte a polgármesterrel, hogy „a minisztériumi jóváhagyás hiányában nincsen törvényes lehetősége a köztéri emlékmű felavatására”.
Korábban a román Állami Építkezési Felügyelőség figyelmeztette Bákó megye prefektusát arra, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala törvénytelenül állította ki az úzvölgyi katonatemető román parcellájának a létrehozását lehetővé tevő építési engedélyt. A hatóság megállapította, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal
A hatóság felszólította Bákó megye prefektusát, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A közigazgatási per automatikusan felfüggesztené az építési engedély hatályát, és a jogerős ítéletig érvénytelenítené az okmányt.
Egy csíkszeredai rendezvényen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ismét kitért az úzvölgyi helyzetre, és kijelentette: a hét során a román kormányfővel, a parlament két házának elnökével, a belügyminiszterrel és a kulturális miniszterrel is tárgyalt a Csíkszentmárton községhez tartozó temető illetéktelen átalakításáról.
– idézte a politikust az RMDSZ szombati hírlevele. Kelemen Hunor elmondta: a román hatóságokkal folytatott találkozókon és megbeszéléseken azt kérte: május 17-én ne szenteljék fel a román katonáknak emléket állító parcellát, és elmondta, a hatóságoknak felelősségük van az emléksértés megfékezésében.
A Transindex.ro portál pénteken a magyar hadisírok, katonai temetők, emlékművek gondozásával megbízott, a magyar Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Honvédelmi Intézet és Múzeum (HM HIM) álláspontját is ismertette az úzvölgyi temetőátalakítás kérdésében. Ebből az derül ki, hogy a HM HIM már április 8-án felvette a kapcsolatot a román Védelmi Minisztérium illetékes osztályával, sérelmezte a hadisírok gondozására vonatkozó két ország közötti egyezmény megsértését, és kérte a munkálatok leállítását.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!