2008. január 10., 00:002008. január 10., 00:00
Az önkormányzat idei, fejlesztésekre szánható költségvetési tétele mindössze 10 millió lej körüli, amibõl nem lehet fedezni a költséges munkálatokat. Korábban már felvettek egy kétmillió lejes kölcsönt erre a célra, az elöljáró szerint viszont újabb 40 millió lejre lenne szükség ahhoz, hogy valóban korszerû útjai és utcái legyenek a városnak. A hiányzó összeget szintén kölcsönbõl akarják fedezni. Ilyés szerint ez azért is indokolt, mert az építkezési munkálatok egyre drágulnak – az utóbbi néhány év alatt mintegy 30 százalékos volt az áremelkedés –, és ha a kivárnák azt a 10–15 évet, amíg az önkormányzat saját forrásaiból félre tudná tenni a kellõ pénzösszeget, sokkal többet kellene költeni ugyanazokra a fejlesztésekre, mint most. A kölcsön visszatérítése nem okozna túl nagy megterhelést az önkormányzatnak, mivel ez maximum három százalékkal emelné meg az össztartozásokat. A vonatkozó jogszabályok értelmében egy település legfeljebb annyi kölcsönt vehet fel, amelyek visszafizetendõ részletei nem haladják meg az éves bevétel 30 százalékát. A város jelenleg a jövedelmének 12 százalékát fordítja a korábban felvett kölcsönök törlesztésére, és a tervezett hitelt is hozzászámítva sem lépnék túl a 15 százalékot. Ilyés Gyula bízik abban, hogy 2020-ig Szatmárnémeti egyre súlyosbodó közlekedési gondjai is megoldódnak, amelyet javarészt az okoz, hogy egyre több az autó, és a meglévõ két híd csúcsforgalomkor nem elégséges a Szamoson átkelni akarók számára, így százméteres sorok alakulnak ki. Az elöljáró szerint a városi költségvetés egy új híd építését is engedélyezné, amit szintén kölcsönbõl lehetne megvalósítani. A város északi részére tervezett, több mint egy kilométer hosszúságú új híd az elõzetes felmérések szerint 15 és 25 millió euró közötti összegbe kerülne.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.