Utcára vonult a tordai magyar közösség

Tiltakozó felvonulást szervezett Torda magyar lakossága, mivel az ígéretek ellenére a helyi tanács február óta nem tűzte napirendre az önálló magyar iskola jóváhagyását illető kérésüket. A mintegy hétszáz személyt megmozgató tegnapi megmozdulás célja az önálló magyar iskola igénylésének kinyilvánítása és a nemzeti gyűlölködés, a szélsőséges politizálás elutasítása. A tiltakozás résztvevői a megmozdulás végén közös felkiáltással jóváhagyott nyilatkozatukat átnyújtották a tordai polgármesternek.

Elítélik az intoleranciát
„Torda város magyar polgárai és a környékbeli támogatók, visszautasítunk mindenféle kirekesztő magatartást, mely bennünket mint magyar közösséget jogaink gyakorlásában korlátoz” – áll a nyilatkozatban. A dokumentum szerint a magyar közösséget súlyosan sérti, hogy a városi tanács február 28-án levette a napirendről azt a határozattervezetet, mellyel elvi jóváhagyást kértek az önálló magyar iskola megalakításához. „Tiltakozunk a hangnem ellen, mellyel egyesek közösségünk képviselőjét illették, mely közvetlenül hozzájárulhatott Kiss László unitárius lelkész halálához. Határozottan elítéljük azt a hangulatkeltést, intoleranciát, mely magyarságunk ellen irányul” – szól a tordai polgármesteri hivatal előtt felolvasott dokumentum.
Mint ismeretes, a tordai helyi tanács február végi ülésén a határozattervezet megvitatásának elutasítása után a teremből kivonuló magyar szülőkre és egyházi képviselőkre minősíthetetlen szavakkal támadt a testület két Nagy-Románia párti tanácsosa. Szemtanúk szerint a 35 éves Kiss László unitárius lelkészt nagyon megviselte a minősíthetetlenül lekezelő és fenyegető hangnem. A lelkész hazatérte után szívrohamot kapott, és a mentő megérkezte előtt elhunyt. A tragédia után Tudor ªtefanie polgármester ígéretet tett: a következő ülésen megtárgyalják a kérést, de ez annak ellenére sem következett be, hogy az iskola indításának ügyét a megyei koalíciós szerződés is tartalmazza.

Törvény biztosította jog
az önálló iskola
A vasárnapi tiltakozó felvonulásra a környező falvakból és Kolozsvárról is érkeztek résztvevők, közöttük politikusok is. Dimény József unitárius lelkész felvezetőbeszédében úgy fogalmazott: „a február 28-i tanácsülésen kifejezésre juttatott magyargyűlölet halálos áldozatot követelt. A mai napon Kiss László tordai unitárius lelkészre is emlékezünk”. Kifejtette: „álljon mindannyiunk előtt az, hogy 438 éve, a világon először itt Tordán mondták ki a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.”
A városháza elé vonult tömeg előtt Nagy Albert, az ótordai református gyülekezet lelkipásztora úgy vélte, a több iskolában elszórt magyar osztályok tanulói kiszolgáltatott helyzetben vannak. „Rengeteg megaláztatást kell elszenvedniük a társaik részéről és félnek. Sokan inkább nem beszélnek Petőfi nyelvén, csakhogy ne érje őket hátrány, a megszűnő osztályok miatt bizonytalan a jövőjük” – fejtegette. Nagy Albert hangsúlyozta: „ha megelégszünk a jelenlegi állapotokkal, megérdemeljük sorsunkat!”.
A résztvevők az önálló iskola megalakulásához szükséges elvi jóváhagyást követelték, az alkotmányban meghatározott jogi normák szerint. Szedilek Lenke, az iskolaügyet felkaroló volt városi tanácsos beszédében kitért arra, hogy ezt a jogot előírja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, de meghirdette az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlés is, mely biztosította a teljes nemzeti szabadságot az együtt élő népeknek. A tiltakozáson megjelent és a beszédeket végighallgató Tudor ªtefanie polgármester a nyilatkozat átvételekor ígéretet tett, hogy a kérésnek a helyi tanács szakbizottságában való megtárgyalása után, még e hónapban napirendre tűzik az önálló magyar iskola ügyét. „Az eddigi halasztásról is a tanács döntött szavazás útján, azért, hogy egy ilyen kérés törvényességének megítéléséhez szükséges információkat beszerezzék” – magyarázta ªtefanie.

Egy épületbe egyesítenék a szétszórt osztályokat
A magyar iskola indítását kezdeményező, 1997-ben alakult Petőfi Sándor Társaság és a szülői közösség a város három iskolájában szétszórt magyar osztályokat egyesítené egy önálló magyar iskolába. Ez a lehetőség azt követően merült fel, hogy a református egyház visszakapta a városban államosított iskolájának épületeit. A két különálló ingatlan egyikében jelenleg 11 román elemi osztály és négy magyar osztály működik, másikban pedig laboratóriumok vannak. Az Országos Restitúciós Bizottság mindkét épület visszaszolgáltatását jóváhagyta, egyik esetében azonban a városháza óvást emelt, de a napokban a legfelsőbb bíróság az egyház javára hozott végleges döntést. A Petőfi Sándor Társaság Tordán és a környező helységekben aláírásgyűjtésbe kezdett az iskolaindításért. Több mint nyolcszáz aláírást csatoltak a helyi tanácshoz benyújtott kérésük mellé.