„Urbanás” vita Udvarhelyen

Székelyudvarhelyen az Urbana Rt. felhalmozott gáztartozása miatt közel egy hónapja szünetel a melegvíz-szolgáltatás, a társulások a hideg víz és fűtésszerződések felbontásával új, minőségi szolgáltatás kikényszerítését remélték elérni. A vízellátás nélkül maradó tömbházak rémképétől felhördülő lakosság felháborodása hatására azonban többen visszakoztak.
A gáztartozás okairól homlokegyenest ellentmondó adatokat közölt az Urbana Rt. igazgatója, Andorkó János, illetve Szász Jenő polgármester. A közműszolgáltató igazgatója szerint a város 46 milliárd lej fűtéstámogatással adósa a cégnek, Szász viszont úgy tartja, hogy a városnak csak hárommilliárd lej törleszteni valója van, a csődközeli helyzetet okozó hiány a cég rossz gazdálkodásának a következménye.

Mindenki igazat mond
A gázszolgáltató vállalatok privatizációjának hozadékaként az addigi gáztartozásokat 2004-ben átvállalta az állami magánosítási ügynökség, az AVAS. A felhalmozott tartozás ezek után az Urbana és az új szolgáltató, az E.ON Gáz Rt. közötti szerződést nem terhelte, tehát elvileg tiszta lappal indult a közszolgáltató. A városi költségvetésben foglaltak szerint 2004-ben 18,5 milliárd fűtéstámogatást kellett fizetnie a városnak, az Urbana saját költségvetése (BVC) viszont 29,9 milliárd lejjel számolt. Egy évvel később a városi költségvetés 20 milliárd lej támogatás kifizetését engedélyezte, az Urbana közgyűlése viszont 39,5 milliárd lejnyi támogatást foglalt a BVC-be. A városi költségvetésből a hőenergia árának támogatásra fordítható és a cég által szükségesnek ítélt összeg közötti különbség tehát 31 milliárd lej. Az eltérő költségvetési értékek következménye, hogy mind a Szász Jenő, mind az Andorkó János adósságra vonatkozó kijelentése igaznak tekinthető.

Ugyanazt másként
Az Urbana egyszemélyes tulajdonosa Székelyudvarhely, a tulajdonosi jogokat az önkormányzati képviselőkből álló közgyűlés gyakorolja. Ugyanez a testület fogadja el a város költségvetését is, közgyűlésként a gazdasági jog, önkormányzatként a közigazgatási jog szabályai szerint szavazva. Az elmúlt két évben azonban az egy-egy hónap eltéréssel megtartott önkormányzati, illetve részvénytársasági közgyűlés „tizenmilliárdos” különbséggel fogadta el ugyanazt a költségvetési tételt.
A város költségvetését a polgármester terjeszti elő, az Urbanáét a vezetőtanács, amelynek elnöke Andorkó János. „A hőenergia előállítási és értékesítési ára között különbség van. Ez utóbbit 2001-től a kormányok egyre csökkenő mértékben ugyan, de támogatással pótolták, így a lakosság az előállítási árnál olcsóbban kapta a fűtést és a meleg vizet, a szabad áras gáz értéke nem épült be a hőenergia árába. Az évente csökkenő mérték után a helyi költségvetésből pótolni kellett volna a kieső központi támogatást, vagy a helyi hőenergia-árat kellett volna megemelni. Székelyudvarhelyen nem emeltek árat, de a helyi költségvetésből sem fizették ki az alacsonyan tartott ár miatti hiányt. Az Urbana saját költségvetésébe foglalt támogatási összegek ezt kellene hogy pótolják” – indokolja Andorkó János a cég igényeit.
„Az Urbana költségvetésébe foglalt öszszegnek nem szabadna meghaladnia, azt amit a városi költségvetés jóváhagy, mert egyetlen költségvetésbe nem foglalt lej kifizetésére sincs jogunk. A csonka tanács 2004-ben, illetve az RMDSZ-többségű tanács 2005-ben nagyobb összegeket hagyott jóvá az Urbanánál, mint azt megelőzően a városi költségvetésben. Tudták, hogy ezt így nem lehet kifizetni. A cég közgyűléseire sem hívtak meg, szabályszerűen titkolták az időpontját, ezért semmit sem tudok annak költségvetéséről. Az Andorkó János felelőssége, hogy bár ismerte az önkormányzat által jóváhagyott támogatás mértékét, mégis nagyobb összegű támogatást igényelt. A város csak a központi költségvetésből érkező támogatásokat foglalta bele a saját költségvetésébe, nem volt és nincs erre pénze saját bevételből” – hangzik Szász Jenő álláspontja.

Tanácstalanok
„Fogalmunk sem volt az Urbana költségvetésének részleteiről, a támogatás értékét nem is néztük” – mondja Marosi György, az önkormányzat polgári frakciójának tagja. – A cég 2005-ös költségvetésének megszavazásán a polgári frakció hat tagja vett részt, behunyt szemmel is szavazhattunk volna, a tízfős RMDSZ-frakció ugyanis úgy döntött, ahogy akart.”
„A városi költségvetés megvalósítási beszámolóit eddig soha nem kaptuk meg – állítja viszont Borbáth István, az önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője. – Nem tudtuk, mennyi központi támogatás érkezett, mennyi a bevétel, mennyi a hiány, ezért nem is egészíthettük ki a támogatást. Csak azokból az összegekből gazdálkodhattunk a költségvetés kiegyensúlyozásánál, amit a polgármester előterjesztett. Az Urbanánál a piaci árak indokolták a támogatás mértékét, az előterjesztés alapján azt ki kellett volna egészíteni a városi költségvetésből. Borbáth szerint az Urbana és a polgármesteri hivatal gazdálkodását is rendben lévőnek találta minden számvevőszéki és prefektusi ellenőrzés, s ha jogos az Urbana igénye, és a város sem köteles kiegészíteni a támogatást, akkor a hiányzó értéket fizesse, aki elnézte ezt nekik.