Uniós ukázra óvják a kutakat

A jelenleg felerészben elvégzett megelőzési program keretében a települések önkormányzatait gépparkkal is ellátták, hogy ezek segítségével szakszerűen begyűjthessék az istállótrágyát, megakadályozva, hogy a szennyeződés beszivárogjon a talajvízbe. Számos helységben védőerdőket telepítenek, a levegő minőségét javítandó, míg néhány faluban az ivóvíz- és csatornahálózatot is kiépítik. Idén és a jövő évben újabb harminc települést vonnak be a projektbe – közölte lapunkkal Szász Hargita, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter sajtótanácsosa. 

A 2008-ban kezdődött és jövőre záruló projekt a Világbank 50 millió eurós támogatásával valósul meg, a Globális Környezeti Alap további 4 millió euróval járult hozzá a megvalósulásához, míg a megyei és helyi önkormányzatok önrésze további 4 millió euróra rúg.

Csak a helyi tüneteket kezelik?

Romániában a vidéki településeken évek óta valós gondot jelent a nitritszennyezés, az istállótrágyát ugyanis általában a kutak és lakóházak közelében tárolják, ugyanakkor semmilyen óvintézkedést nem foganatosítanak annak érdekében, hogy a szennyeződés ne szivárogjon be a talajba és a fogyasztásra is használt vízbe.

Kovászna megyében idén Csernátonban és Uzonban kezdődik el a beruházás, míg Hargita megyében Székelyudvarhelyen kerül sor védelmi intézkedésekre. Ráduly István, Uzon község polgármestere lapunknak elmondta: a területet már két évvel ezelőtt megvásárolták e célra, és a napokban át is adták az építtetőnek. Három hónap alatt elkészül a szigetelt betontároló, ahova az istállótrágyát hordhatják majd a településről. Emellett a projekt keretében az önkormányzat gépparkja egy traktorral, két utánfutóval, trágyaszóróval, szippantóval és homlokrakodóval gazdagodik.

Az óvintézkedésekkel ugyan leállítják a további szennyezést, ám a talajvíz és a kutak még legalább tíz évig nem tisztulnak ki, hívta fel a figyelmet az elöljáró. „Még sok hasonló beruházásra lenne szükség, hiszen a talajvíz kilométereken keresztül áramlik, így hiába oldódik meg a szennyezés problémája Uzonban, ha a szomszédos településeken továbbra is beszivárog az istállótrágya a talajba” – mutatott rá az összefüggésekre Ráduly István.

Nincs pénz vízelemzésre

Egy korábbi felmérés szerint Kovászna megyében a kutak 80 százalékának szennyezett a vize, ivásra nem alkalmas, nitriteket, nitrátokat, Coli-baktériumot tartalmaz. A nitrit- és nitrátszenynyezést a víz felforralása sem semlegesíti. A két vegyület szélsőséges esetben fulladásos csecsemőhalált okozhat, mert károsítja a vörösvértesteket, ugyanakkor a szervezetben átalakulva növeli a gyomorrák kockázatát. 

Ágoston László, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője lapunknak elmondta, korábban a két évnél kisebb gyerekeket nevelő családoknál ingyenesen bevizsgálták a kutak vizét, azonban jelenleg erre nincs finanszírozás. A vizsgálat több mint 200 lejbe kerül, és a szabályozás szerint a hatóságok csak abban az esetben végzik el a vizsgálatot, ha egy kisgyerek megbetegszik.

„Utólag már nem segít, ha kimutatjuk a vízben a nitrit- vagy nitrátszennyezést, ezért azt ajánljuk mindenkinek, hogy az ellenőrzött minőségű vezetékes vizet fogyasszák, és amennyiben erre nincs lehetőség, a boltból vásároljanak palackozott vizet. Az elővigyázatosság különösen a kisgyerekes családoknál fontos” – hangsúlyozta a szakember.

Régi probléma

A romániai vizek szennyezett voltára már évek óta figyelmeztetnek a szakemberek, és bár az uniós pénzből finanszírozott környezetvédelmi beruházásoknak köszönhetően az utóbbi esztendőkben valamelyest javult a helyzet, az EU-ban még mindig hazánkban a legszennyezettebb a talaj, és ezáltal a víz.

A Mezőgazdasági Integrációs és Kifizetési Ügynökség (APIA) tavalyi felmérése szerint Romániában a mezőgazdasági területek 80 százaléka a határértéken mozog, ami a nitrit- és nitrát-szennyezés mértékét illeti. A szakemberek számos alkalommal felhívta a gazdák figyelmét, hogy az év bizonyos időszakaiban, így a tavaszi hóolvadás vagy nagy esőzések idején nem ajánlott a talaj műtrágyázása.

A szakemberek egyébként rendszeresen ellenőrzik a mezőgazdasági területek talaját, ez uniós szinten kötelező, az óvintézkedés révén próbálják ugyanis megelőzni, hogy mérgezett zöldségek, gyümölcsök kerüljenek az európai piacra.