Uniós pénzt kapnak a megyeszékhelyek

Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette, a megyeszékhelyeknek – akárcsak az előző ciklusban a metropolisövezeteknek – nem kell majd a finanszírozás egy részéért egymással versenyezniük, egy összeget automatikusan megkapnak, erre pedig határidőre be kell nyújtaniuk a terveket.

Megtudtuk, jelenleg arról vitáznak, hogy ezeket a pénzeket miként osszák el – az egyik forgatókönyv szerint minden megyeszékhely egyforma összeget kapna, a másik változat szerint a város mérete, a lakosság számának függvényében súlyoznának. Ezeket az EU-s pénzeket a tömegközlekedés korszerűsítésére, a közintézmények hőszigetelésére, bölcsődék, óvodák építésére, felújítására használhatják fel a városok. Antal Árpád azt mondja, az optimista változat szerint Sepsiszentgyörgy 30 millió eurót hívhatna le, ám ha mégis figyelembe veszik a város nagyságát, akkor 15–18 millió eurót, és szerinte ez is jelentős összeg városfejlesztésre.

Amint arról beszámoltunk, a ROP 4-es tengelyén mintegy 1,1 milliárd eurót hívhatnak majd le verseny nélkül a megyeszékhelyek. A polgármesterek azért javasolták ezt a megváltoztatott finanszírozási módot a fejlesztési minisztériumnak, hogy ezzel próbálják távol tartani a politikát a közigazgatástól. Eddig ugyanis az EU-s pénzek lehívásakor is számítottak a szubjektív tényezők, például nagyobb összegekre számíthatott, aki kormányon volt, mint aki ellenzékből próbálkozott.

Antal Árpád ugyanakkor arról is beszámolt, hogy ebben a költségvetési ciklusban a 20 ezer lakosnál nagyobb települések pályázhatnak a mélyszegénységben lévő negyedeikben az életminőség javítására, Sepsiszentgyörgy él ezzel a lehetőséggel, már korábban elkészítették a stratégiát a romák által lakott Őrkő negyed felzárkóztatására. Szakiskolák épületeinek a korszerűsítésére is lehet majd pénzeket lehívni, erre is pályáznak, bár a polgármester szerette volna, ha a város három nagy gimnáziumát korszerűsítették volna, ám erre valószínűleg nem lesz kiírás.