
Csomortányi István szerint az erdélyi magyarok sem egyik, sem másik irányba nem tartoznak hűségnyilatkozatokkal
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) szerint az erdélyi magyarságnak Közép-Európa valamennyi nemzetéhez hasonlóan ki kell maradnia Ukrajna és Oroszország, valamint a Kelet és a Nyugat konfliktusából.
2022. február 24., 14:182022. február 24., 14:18
2022. február 24., 14:192022. február 24., 14:19
Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt alkotta – a bíróság által még be nem jegyzett – EMSZ nevében Csomortányi István társelnök reagált arra, hogy Oroszország elismerte a két, Ukrajnától függetlenedett donyecki „köztársaságot”, az orosz hadsereg bevonult a doni konfliktusövezetbe, csütörtök hajnalban pedig több ukrajnai várost is megtámadott az orosz haderő.
Csomortányi meggyőződése, hogy ebben a konfliktusban egyik félnek sincs igaza. „Oroszországot ismerjük és nincsenek illúzióink. Ugyanakkor Ukrajna az az állam, mely az elmúlt években valamennyi, a területén élő nemzeti közösség jogait lábbal tiporta, nyelvhasználati, oktatási és az élet valamennyi területén érvényes közösségi jogainak felszámolásán dolgozott. Ukrajna egyformán üldözi a kárpátaljai magyarságot, a budzsáki bolgárokat, a galíciai lengyeleket és azokat, akinek a szavát szintén értjük, és akiket az anyaországuk folyamatosan cserben hagy: a bukovinai románokat. Ukrajna az az állam, amely a maga velejéig korrupt kormányzati rendszerével valamennyi állampolgárának ellensége, amit mi sem bizonyit jobban, minthogy az elmúlt években mintegy tízmillió polgára távozott külföldre” – közölte az EMSZ társelnöke.
Csomortányi István szerint ugyanakkor ismét tanúi lehetünk az Európai Unió képmutatásának és polgárainak elemi érdekeivel szembe menő, „szuicid kül- és gazdaságpolitikájának”. Kifogásolja, hogy a most az emberi jogokat és az azokat szintén semmibe vevő ukrán rezsimet hangosan védők közül egyet sem lehetett hallani, aki az elmúlt években az EU-n belüli mintegy 50 millió őshonos nemzeti közösségekhez tartozó polgár közösségi jogainak, vagy az ukrajnai kisebbségek jogainak lábbal tiprásával kapcsolatban, esetleg az Ukrajnát megbénító korrupció ellen szót emelt volna.
„Ez nem a mi háborúnk, de az árát velünk fogják megfizettetni az elszabaduló üzemanyag- és gázárakkal, egy olyan energiaválság kellős közepén, amely már így is két évtizede nem látott terheket ró mindannyiunkra, hogy a ne adj isten kiterjedő háborús állapotokról ne is beszéljünk. Mi, erdélyi magyarok sem egyik, sem másik irányba nem tartozunk hűségnyilatkozatokkal, mert a 20. század borzalmai után a világ nagyhatalmai nekünk, közép-európaiaknak, tartoznak és nem is kevéssel: a békével” – szögezte le közleményében az EMSZ társelnöke.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
szóljon hozzá!