Újraindítják a nagybányai aranykitermelést

A ciántechnológiás színesfém-kitermelés újraindítását tervezi a nagybányai Romaltyn Limited társaság, amely a 2000-es ciánkatasztrófát okozó Aurul nyomdokaiba lépne. A munka a cég új tulajdonosa, a Fribourg Investments befektetési alap irányításával indulna újra, amely Ion Sturza, a Moldovai Köztársaság volt miniszterelnöke érdekeltségébe tartozik. A Fribourg Investments közleményben számolt be arról, hogy 49 százalékos részesedést szerzett a Romaltyn Limited társaságban, elképzeléseik szerint pedig a többségi tulajdonossal együtt 40 millió dollárt fektetnének be a korábbi aranybányászat után megmaradt zagy feldolgozása érdekében. Az új tulajdonos képviselői közölték: a Nagybánya és Felsőbánya között található zagytározóban tervezett kitermelés 5 évig tartana, ez idő alatt 8,5 millió tonna bányászati hulladékot dolgoznának fel, hogy aranyat és ezüstöt nyerjenek ki belőle. Ígéretük szerint a művelet végéig a 165 hektáros munkaterület ökológiai rehabilitációját is megvalósítják.

Sergiu Chirca, a Romaltyn gazgatója az MTI-vel közölte: a társaság ciántechnológiával készül kinyerni a színesfémeket, a ciánszármazékok semlegesítésére viszont a világszerte leghatékonyabbként elkönyvelt INCO-módszert alkalmazza. Hozzátette: benyújtották a szükséges dokumentációt a környezetvédelmi hatóságokhoz, és az engedély kibocsátását várják. Becsléseik szerint 6 tonna arany és ezüst nyerhető ki a nagybányai hulladékból. A tervek szerint a színesfém-kitermelés év végén kezdődne, addig az új tulajdonosnak számos, a környezeti kockázatot minimálisra csökkentő beruházást kell megvalósítania – a 40 millió dolláros alapból ezeket a költségeket is fedezik. A szükséges beruházások egy részét egyébként már a korábbi években kivitelezték. Becslések szerint a kitermelés újraindításával 200 új munkahely létesülne. Közben Ion Sturza hangsúlyozta: a fejlesztések lehetővé teszik a kockázatok szigorú ellenőrzését, a projekt környezetvédelmi paraméterei pedig teljesítik az európai és az országos előírásokat. Az új befektető szerint afféle mintaprogramot készülnek véghezvinni éppen azért, mert egy problematikus múlttal rendelkező üzem irányítását veszik át. A Fribourg helyi cégekkel kötne partnerséget, így az illetékesek szerint a kitermelés a régió felvirágoztatásához is hozzájárulna.

Az önkormányzatnak nincs beleszólása

Ludescher István, Nagybánya alpolgármestere tegnap a Krónika megkeresésére elmondta, a helyi önkormányzatnak nem sok beleszólása van a termelés újraindításába, hiszen a szükséges engedélyek kibocsátása a szakhatóságok feladata. „Az integrált környezetvédelmi engedélyt a környezetvédelmi hatóságnak kell kibocsátania, ha a beruházó ezt megszerzi, az önkormányzatnak nem lehet jogi kifogása a kitermelés ellen” – magyarázta az alpolgármester. Hozzátette: a környezeti kockázatok csökkentéséhez szükséges beruházásokat korábban szintén a szakhatóság rendelte el.

Előtérben a gazdasági és a pénzügyi érdekek

A nagybányai színesfém-kitermelés beindítása ellen ugyanakkor többen is felszólaltak az elmúlt napokban. Mircea Dolha, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a tervezett beruházás jelentős környezeti kockázatot jelent egy olyan térségben, amely éppen csak megszabadult az „Európa legszennyezettebb régiója” jelzőtől. A kormánypárti politikus úgy véli, a beruházó tervei mögött gazdasági és pénzügyi érdekek állnak. Szerinte ugyanakkor a nagybányai zagytározóban nincs 8,5 millió tonna bányászati hulladék, így elképzelhető, hogy máshonnan akarják odaszállítani a feldolgozandó mennyiséget. „Át kell gondolni minden lehetséges beruházást, amely munkahelyteremtéssel jár, de a legfontosabb a környezet kímélése és a lakosság megóvása. Ezt a történetet már az előző tulajdonosoktól is hallottuk, de végül egyikük sem tartotta be a kockázatok csökkentésére és a szigorú ellenőrzésekre vonatkozó ígéreteit. A ciántechnológia veszélyes, alkalmazásával az Unió sem ért egyet” – fejtette ki Dolha.

Újabb tragédiától tartanak

Hasonlóan vélekedik Florin Tătaru, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője is, aki leszögezte: szó sem lehet arról, hogy Nagybányán engedélyezzék a ciántechnológiás kitermelést. „Környezetkímélő megoldást kell javasolnia annak, aki a bányaiparban akar beruházni. Hiába beszélünk új munkahelyekről, ha a következmények károsak a környezetre és a lakosságra nézve” – vélekedett Tătaru, aki szerint a hazai és az uniós törvények egyaránt tiltják a ciántechnológiás kitermelést. A politikus azonban téved: az Európai Parlament 2010-ben elfogadott ugyan egy ajánlást a cianidos bányászat betiltásáról, az Európai Bizottság azonban nem vette figyelembe, Romániában pedig ugyancsak nem létezik a technológiát tiltó jogszabály.

Mint ismeretes, a 2000 januárjában a Romaltyn Limited által később felvásárolt, nagybányai Aurul Rt. bányavállalat zagytározójánál bekövetkezett gátszakadás nyomán 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. Az Aurul nem sínylette meg a szennyezést: noha a környezetvédelmi hatóságok feljelentést tettek a társaság ellen, egyetlen cégvezetőt sem vontak felelősségre. Az ausztrál beruházók 2005-ben eladták részesedésüket, és zavartalanul kivonultak Romániából. n Kőrössy Andrea