
Fotó: Bone Ewald
2012. január 10., 09:052012. január 10., 09:05
A vízkereszt utáni időszakban lesz jelentősebb a szeméttározók mellé kidobott karácsonyfák mennyisége, de amint öszszegyűl egy kocsiravaló, az AVE Hargita Kft. elszállítja, részletezte Tóth, hozzátéve, évente mintegy 200 köbméter fát gyűjtenek össze a karácsonyi ünnep nélkülözhetetlen kellékéből. Az amúgy alacsony energiatartalmú tűlevelű korábban még tűzifának sem kellett senkinek, komposztnak sem a legmegfelelőbb, továbbá a fákon maradt szaloncukros papírok erre még inkább alkalmatlanná teszik.
„Idén végre került egy cég, amely átveszi a kidobott fenyőket vagy esetenként a fenyőágakat, hisz a guberálók már többnyire csak azt hagyják meg, de a kertes házban élők sem dobják ki a fa törzsét” – magyarázta Tóth. Mint kiderült, a pelletkészítő cég ingyen kapja meg a fenyőhulladékot, a végtermék eladása azonban nem jelent túl nagy üzletet számára, hisz az alig fedezi a feldolgozás költségét.
Bár a városi távhőszolgáltató is jelezte, hogy tüzelőanyagként felhasználná a kidobott fenyőket, egyelőre kérdés, hogy mikor valósul meg ez a terv, mivel az általuk használt biomasszás kazán az AVE által darabosra őrölt fát nem tudja felhasználni – számolt be a Krónikának Ráduly Mihály, a távhőszolgáltató igazgatója. Mint mondta, finomabb állagúra kellene őrölni. A kidobott karácsonyfákat egyébként mindenféle többletdíjszabás nélkül szállítja el a hulladékgazdálkodási vállalat.
A pellet fokozottan környezetbarát, és a használata is egyszerű. Pelletet már több mint két évtizede gyártanak Észak-Amerikában és Nyugat-Európában, s a néhány éve itthon csak fűtéstechnikai szakemberek által ismert szó Erdélyben is egyre ismerősebben cseng. A pelletálás olyan eljárás, melynek során az alapanyagot kötőanyag hozzáadása nélkül nagy nyomáson kis rudakká préselik. A fafeldolgozó ipar hulladékainak, a gyaluforgácsnak és a fűrészpornak a pelletálása révén tiszta, könnyen szárítható és tárolható, nagy energiaértékű fűtőanyag nyerhető. n Dénes Emese
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.