Fotó: 123RF
Nem igazán tudnak örülni a fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő érintettek az új törvénynek, miszerint ismét vásárolhatnak termékeket a cégek úgynevezett védett egységektől. Ugyanis utóbbiak nagy része az elmúlt években megszűnt, miközben nem tudni, hová „folyik el” a fogyatékkal élők munkahelyi integrációjának elősegítése címén beszedett illeték.
2020. szeptember 01., 20:202020. szeptember 01., 20:20
Újra vásárolhatnak a cégek terméket vagy szolgáltatást az úgynevezett védett egységektől a fogyatékossági illeték befizetése helyett. A már hatályba lépett 2020/193-as törvény úgy rendelkezik, hogy az illeték összegének a felét fordíthatják erre a célra. Makkai Péter református lelkész, a korábban védett műhelyt is működtető sepsiszentgyörgyi Írisz Ház igazgatója lapunknak elmondta,
Ugyanakkor úgy véli, fontosabb lenne, ha fogyatékossági illeték címen beszedett összeget valóban a fogyatékkal élők munkahelyi integrációjára fordítaná az állam, lekövethető lenne a pénz útja.
A törvény szerint minden olyan cégnél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százaléka fogyatékkal élő kell hogy legyen. Ha ez nem történik meg, akkor minden ilyen munkahely után havonta be kell fizetni az államkasszába a bruttó minimálbérnek megfelelő illetéket.
Ugyanakkor az összeget kétszeresére emelték, mert korábban csak a minimálbér felét kellett befizetni. Tehát a mostani visszaállással ugyanakkora összeghez juthatnának a védett egységek, mint három évvel ezelőtt.
Makkai Péter emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt kénytelenek voltak az Írisz Ház 21 fogyatékkal élő alkalmazottjából 19-et elbocsátani. Áthidaló megoldásként az alapítvány munkaközvetítő irodát hozott létre a fogyatékkal élők számára, próbálnak cégeknél állást találni számukra, a múlt héten például két hátrányos helyzetű helyezkedett el egy barkácsáruházban a közvetítésükkel.
Egy védett egység beindítása, talpra állítása nehézkes feladat, hiszen ezek működtetése általában nem gazdaságos.
– részletezte a lelkész. Rámutatott, három év alatt ezek az egységek megszűntek, most újra piacot kell találni, hiszen a vállalkozók nem vásárolnak meg bármit, csak amire valóban szükségük van. Makkai Péter kifejtette, amikor a kormány három évvel ezelőtt megszüntette ezt a lehetőséget, arra hivatkoztak, hogy sok volt a visszaélés, hiszen a védett egységeknek kevés volt az alkalmazottjuk. Azt gyanították, hogy csak azért alkalmaztak fogyatékkal élőket, hogy megszerezzék a védett műhely státust, és bár nagyszámú védett műhely alakult, viszonylag kevés, fogyatékkal élő jutott így munkához. Az egységek egy része abból élt, hogy a magán- és állami szféra megrendeléseit teljesítette, így a pénz hozzájuk jutott, és nem az államkasszába, sőt nem is a fogyatékkal élőket segítette.
– szögezte le a lelkész. Rámutatott, a fogyatékkal élők segítése címén beszedett illeték bekerült az államkasszába, nem lehet lekövetni az útját, és nem a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására használtak. Ha az elmúlt három évben ezt az évi 500 millió eurót célzottan költik el, minden községben működhetne legalább egy, fogyatékkal élőket foglalkoztató nappali központ, vagy az integrációjukat támogató intézmény.
Makkai Péter attól tart, hogy az ügyeskedők újra kihasználják ezt a lehetőséget, és a pénz néhány vállalkozó zsebébe, a másik része az államkasszába jut, és továbbra sem szolgálja a fogyatékkal élők integrációját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!