Fotó: 123RF
Nem igazán tudnak örülni a fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő érintettek az új törvénynek, miszerint ismét vásárolhatnak termékeket a cégek úgynevezett védett egységektől. Ugyanis utóbbiak nagy része az elmúlt években megszűnt, miközben nem tudni, hová „folyik el” a fogyatékkal élők munkahelyi integrációjának elősegítése címén beszedett illeték.
2020. szeptember 01., 20:202020. szeptember 01., 20:20
Újra vásárolhatnak a cégek terméket vagy szolgáltatást az úgynevezett védett egységektől a fogyatékossági illeték befizetése helyett. A már hatályba lépett 2020/193-as törvény úgy rendelkezik, hogy az illeték összegének a felét fordíthatják erre a célra. Makkai Péter református lelkész, a korábban védett műhelyt is működtető sepsiszentgyörgyi Írisz Ház igazgatója lapunknak elmondta,
Ugyanakkor úgy véli, fontosabb lenne, ha fogyatékossági illeték címen beszedett összeget valóban a fogyatékkal élők munkahelyi integrációjára fordítaná az állam, lekövethető lenne a pénz útja.
A törvény szerint minden olyan cégnél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százaléka fogyatékkal élő kell hogy legyen. Ha ez nem történik meg, akkor minden ilyen munkahely után havonta be kell fizetni az államkasszába a bruttó minimálbérnek megfelelő illetéket.
Ugyanakkor az összeget kétszeresére emelték, mert korábban csak a minimálbér felét kellett befizetni. Tehát a mostani visszaállással ugyanakkora összeghez juthatnának a védett egységek, mint három évvel ezelőtt.
Makkai Péter emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt kénytelenek voltak az Írisz Ház 21 fogyatékkal élő alkalmazottjából 19-et elbocsátani. Áthidaló megoldásként az alapítvány munkaközvetítő irodát hozott létre a fogyatékkal élők számára, próbálnak cégeknél állást találni számukra, a múlt héten például két hátrányos helyzetű helyezkedett el egy barkácsáruházban a közvetítésükkel.
Egy védett egység beindítása, talpra állítása nehézkes feladat, hiszen ezek működtetése általában nem gazdaságos.
– részletezte a lelkész. Rámutatott, három év alatt ezek az egységek megszűntek, most újra piacot kell találni, hiszen a vállalkozók nem vásárolnak meg bármit, csak amire valóban szükségük van. Makkai Péter kifejtette, amikor a kormány három évvel ezelőtt megszüntette ezt a lehetőséget, arra hivatkoztak, hogy sok volt a visszaélés, hiszen a védett egységeknek kevés volt az alkalmazottjuk. Azt gyanították, hogy csak azért alkalmaztak fogyatékkal élőket, hogy megszerezzék a védett műhely státust, és bár nagyszámú védett műhely alakult, viszonylag kevés, fogyatékkal élő jutott így munkához. Az egységek egy része abból élt, hogy a magán- és állami szféra megrendeléseit teljesítette, így a pénz hozzájuk jutott, és nem az államkasszába, sőt nem is a fogyatékkal élőket segítette.
– szögezte le a lelkész. Rámutatott, a fogyatékkal élők segítése címén beszedett illeték bekerült az államkasszába, nem lehet lekövetni az útját, és nem a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására használtak. Ha az elmúlt három évben ezt az évi 500 millió eurót célzottan költik el, minden községben működhetne legalább egy, fogyatékkal élőket foglalkoztató nappali központ, vagy az integrációjukat támogató intézmény.
Makkai Péter attól tart, hogy az ügyeskedők újra kihasználják ezt a lehetőséget, és a pénz néhány vállalkozó zsebébe, a másik része az államkasszába jut, és továbbra sem szolgálja a fogyatékkal élők integrációját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!