
Fotó: 123RF
Nem igazán tudnak örülni a fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő érintettek az új törvénynek, miszerint ismét vásárolhatnak termékeket a cégek úgynevezett védett egységektől. Ugyanis utóbbiak nagy része az elmúlt években megszűnt, miközben nem tudni, hová „folyik el” a fogyatékkal élők munkahelyi integrációjának elősegítése címén beszedett illeték.
2020. szeptember 01., 20:202020. szeptember 01., 20:20
Újra vásárolhatnak a cégek terméket vagy szolgáltatást az úgynevezett védett egységektől a fogyatékossági illeték befizetése helyett. A már hatályba lépett 2020/193-as törvény úgy rendelkezik, hogy az illeték összegének a felét fordíthatják erre a célra. Makkai Péter református lelkész, a korábban védett műhelyt is működtető sepsiszentgyörgyi Írisz Ház igazgatója lapunknak elmondta,
Ugyanakkor úgy véli, fontosabb lenne, ha fogyatékossági illeték címen beszedett összeget valóban a fogyatékkal élők munkahelyi integrációjára fordítaná az állam, lekövethető lenne a pénz útja.
A törvény szerint minden olyan cégnél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százaléka fogyatékkal élő kell hogy legyen. Ha ez nem történik meg, akkor minden ilyen munkahely után havonta be kell fizetni az államkasszába a bruttó minimálbérnek megfelelő illetéket.
Ugyanakkor az összeget kétszeresére emelték, mert korábban csak a minimálbér felét kellett befizetni. Tehát a mostani visszaállással ugyanakkora összeghez juthatnának a védett egységek, mint három évvel ezelőtt.
Makkai Péter emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt kénytelenek voltak az Írisz Ház 21 fogyatékkal élő alkalmazottjából 19-et elbocsátani. Áthidaló megoldásként az alapítvány munkaközvetítő irodát hozott létre a fogyatékkal élők számára, próbálnak cégeknél állást találni számukra, a múlt héten például két hátrányos helyzetű helyezkedett el egy barkácsáruházban a közvetítésükkel.
Egy védett egység beindítása, talpra állítása nehézkes feladat, hiszen ezek működtetése általában nem gazdaságos.
– részletezte a lelkész. Rámutatott, három év alatt ezek az egységek megszűntek, most újra piacot kell találni, hiszen a vállalkozók nem vásárolnak meg bármit, csak amire valóban szükségük van. Makkai Péter kifejtette, amikor a kormány három évvel ezelőtt megszüntette ezt a lehetőséget, arra hivatkoztak, hogy sok volt a visszaélés, hiszen a védett egységeknek kevés volt az alkalmazottjuk. Azt gyanították, hogy csak azért alkalmaztak fogyatékkal élőket, hogy megszerezzék a védett műhely státust, és bár nagyszámú védett műhely alakult, viszonylag kevés, fogyatékkal élő jutott így munkához. Az egységek egy része abból élt, hogy a magán- és állami szféra megrendeléseit teljesítette, így a pénz hozzájuk jutott, és nem az államkasszába, sőt nem is a fogyatékkal élőket segítette.
– szögezte le a lelkész. Rámutatott, a fogyatékkal élők segítése címén beszedett illeték bekerült az államkasszába, nem lehet lekövetni az útját, és nem a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására használtak. Ha az elmúlt három évben ezt az évi 500 millió eurót célzottan költik el, minden községben működhetne legalább egy, fogyatékkal élőket foglalkoztató nappali központ, vagy az integrációjukat támogató intézmény.
Makkai Péter attól tart, hogy az ügyeskedők újra kihasználják ezt a lehetőséget, és a pénz néhány vállalkozó zsebébe, a másik része az államkasszába jut, és továbbra sem szolgálja a fogyatékkal élők integrációját.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
szóljon hozzá!