Kulcsár-Terza József és Zakariás Zoltán az SZNT statútumát terjeszti a bukaresti törvényhozás elé
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
Ismételten a bukaresti törvényhozás elé viszi Székelyföld autonómiatervezetét Kulcsár-Terza József, társkezdeményezőként pedig – aláírásával is – támogatja azt képviselőtársa, Zakariás Zoltán – közölte hétfőn az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ).
2021. június 14., 08:582021. június 14., 08:58
2021. június 14., 10:172021. június 14., 10:17
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) alkotta pártszövetség (a fúzió bjrósági bejegyzése még nem zárult le) két politikusa erről a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) regionális önkormányzati munkacsoportja múlt heti ülésén tájékoztatták képviselőtársaikat Budapesten, a magyar Országgyűlésben. A tanácskozás napirendjén szerepeltek a magyar Európa tanácsi elnökség kisebbségvédelmi vonatkozásai, a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek önkormányzatisági problémái, valamint a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezések ügyei is.
Kulcsár-Terza József elmondta: újra be fogja terjeszteni a bukaresti törvényhozásban a Székelyföld autonómiatervezetéről szóló javaslatot, melyet társkezdeményezőként képviselőtársa, Zakariás Zoltán is támogatni fog. Az EMSZ politikusai emlékeztettek: a decemberben az RMDSZ részvételével megalakult kormány programjában szerepel a kisebbségi törvénytervezet benyújtása is, melyre várhatóan „szeptembert követően” kerülhet sor. Zakariás Zoltán hangsúlyozta: a törvény célja a kulturális autonómia intézményesítése kell legyen, a politikai pártoknak pedig a nyár folyamán azokkal a civil szervezetekkel közösen kell kidolgozniuk azt, amelyek eddig is behatóan foglalkoztak a témával.
Bár a két politikus bejelentéséről szóló EMSZ-közlemény nem pontosítja, Kulcsár-Terzáék vélhetően ismét a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómiastatútumot fogja ismét a román törvényhozás elé terjeszteni. A Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó statútumról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a bukaresti parlamentben, a dokumentumokat valamennyi esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.
Több tucat székelyföldi településen gyújtottak őrtüzeket vasárnap este Székelyföld autonómiája napján. A valamennyi helyszínen felolvasott petícióban Brüsszelnek üzentek a megmozdulások résztvevői.
Tavaly áprilisban ugyanakkor politikai botrányt és magyarellenes indulatokat (többek között Klaus Iohannis államfő Erdély elrablását vizionáló kirohanását) váltott ki, hogy a képviselőház hallgatólagosan elfogadta a 2019 decemberében az RMDSZ listáján mandátumot szerzett, korábban az MPP színeiben politizáló Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József képviselők által benyújtott törvénytervezetet. Ezt végül döntéshozó kamaraként a szenátus elutasította, az autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.
A 2014-es államfőválasztási kampány előtt az RMDSZ közvitát kezdeményezett a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, ezt a dokumentumot azonban azóta sem terjesztették a bukaresti parlament elé.
Nem forgott veszélyben a román állam integritása a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezet révén a bukaresti parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának volt alelnöke szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás