
Fotó: A szerző felvétele
2007. május 30., 00:002007. május 30., 00:00
A településen tegnap kezdődött el az a versenytárgyalás, melynek eredményeként eldől, melyik cég építi majd meg a magyarországi Álmosdra vezető, 5,3 kilométer hosszú utat. Bacsó László, a település polgármestere szerint tizenkét ajánlat érkezett, a végső döntést a napokban hozzák meg. A munkálatok értéke 889 500 euró, ennek egytizedét a helyi önkormányzat állja. Az összeg többi részét kormánytámogatásból, illetve az INTERREG Phare CBC program révén finanszírozzák.
Befektetőket csalogatnak
Bihardiószeg a trianoni döntés következményeképpen vált Románia részévé; a két világháború között a határ menti településekről Magyarországra vezető utakat felásták. Így tűnt el a térképről a Bihardiószegről Álmosdra vezető út is, amelynek közelében emlékmű hirdeti, hogy 1604. október 15-én Bocskai István itt vívta a függetlenségi harc első sikeres csatáját a Habsburgok ellen. Eszmei jelentősége mellett az új út nagyon megkönnyítené a határ megközelítését a diószegiek számára. A Magyarországra igyekvők ugyanis percek alatt eljuthatnak majd a létavértesi határátkelőhöz, amelyet eddig csupán Székelyhíd felé kerülve lehetett megközelíteni. Így Debrecen is mintegy húsz perc alatt megközelíthetővé válik. A bihardiószegiek az útépítéstől a gazdaság fellendülését is remélik, hiszen a megfelelő infrastruktúra megkönnyítené a munkahelyeket teremtő befektetők megtelepedését a térségben.
Diószeg nem az egyetlen település, amelynek önkormányzata a történelmi, határon átvezető útvonalak újjáépítését tervezi. A román–magyar határszakaszon több mint 50 hasonló út helyreállítását tervezik az elöljárók a közeljövőben. Szabó Ödön megyei tanácsos többek között Érkenézt, Bagamért, Körösgyérest, Körösnagyharsányt, Cséffát és Gesztet is említi az útépítésre készülő települések sorában. Szabó hozzáfűzi, a többi település esetében is pályázati úton szeretnék megszerezni a munkálatokhoz szükséges összeget. Ám egyedül Bihardiószeg lépett idejében, így nekik sikerült megszerezni a szükséges közel 900 ezer eurót. A magyarországi oldalon egyébként újjáépült már a határig vezető, négy kilométeres útszakasz.
Schengeni tagállamok előnyben
Törzsök Erika, a magyar Miniszterelnöki Hivatal igazgatója szerint magyarországi viszonylatban az első és a második világháború után felásott, 200 méteres vagy akár 2 kilométeres útszakaszok kiépítését, esetenként újraaszfaltozását tervezik. A magyarországi illetékesek már elkészíttették a teljes román–magyar határszakaszon, illetve a szlovák–magyar határszakaszon áthaladó utak helyrehozásának megvalósíthatósági tervét. Törzsök kifejti, elsősorban a magyar–szlovák határszakasz útjaira koncentrálnak, hiszen Szlovákia 2008-tól schengeni tagállam, így ott nem lesz szükség határátkelők építésére. Újabb határátkelők létesítését a román–magyar határszakaszon sem tervezik. A tervbe vett utak ugyanis ebben a térségben várhatóan a következő 2-3 évben készülnek el, a határátkelők pedig addigra fölöslegessé válnak, hiszen 2010-től várhatóan Románia is része lesz a schengeni térségnek.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.