Új esély. Több száz műemlék épület újulhat meg Temesvár belvárosában a most induló program révén
Fotó: Facebook/Primăria Municipiului Timișoara
Jelzáloghitel-szerződés alapján nyújtana támogatást a tulajdonosok számára a temesvári városvezetés annak érdekében, hogy felújítsák ingatlanjaikat, megújuljon a város értékes épített öröksége. A június közepén induló homlokzatfelújítási program több évtizedes hanyagoltságnak, ingatlanmaffiának vethet véget.
2021. május 23., 16:352021. május 23., 16:35
2021. május 23., 16:392021. május 23., 16:39
Visszakapja egykori fényét Temesvár épített öröksége, Dominic Fritz polgármester ugyanis nemrég bejelentette, hogy a polgármesteri hivatal kész hitellel támogatni a leromlott állagú épületek homlokzatát felújító tulajdonosokat. A bánsági elöljáró szerint
Az Agerpres beszámolója szerint a városvezetés így támogatná a lakosokat tulajdonuk helyreállításában, az elhanyagolt épületekre kirótt többletadó fizetése alól azonban nem mentesítené őket. Akárcsak Erdély más városaiban, az ingatlanuk felújítását elmulasztó tulajdonosoknak Temesváron is emelt adót kell fizetniük, mely a normál ingatlanadó hatszorosa.
Temesvár német származású polgármestere szerint a homlokzatfelújítási programot az indokolja, hogy több lakos megnyerte a polgármesteri hivatal ellen az emelt ingatlanadó ügyében indított pert. A hitelfelvételre az előző mandátum alatt is lehetőség volt ugyanis, ám a temesvári lakosok nem folyamodtak kölcsönért, mert ehhez olyan bizonylatot kértek, miszerint földrengésbiztos az épület, és ezt csak költséges eljárással lehet beszerezni.
A homlokzatfelújítási projektet 30 napra közvitára bocsátja a polgármesteri hivatal, majd a helyi döntéshozó testület asztalára kerül jóváhagyásra. A polgármester szerint június közepétől lehet gyakorlatba ültetni, első körben a legsürgősebb beavatkozásra szoruló épületek felújításához folyósítanak kölcsönt.
A műemlék épületek esetén a munkálatok költségeinek 20 százalékát vissza nem térítendő kölcsönként adja az önkormányzat, mondta Fritz, míg a fennmaradó 80 százalékot tíz év alatt kell visszafizetni a tulajdonosnak jelzáloghitel-szerződés alapján. A támogatást a homlokzat felújítására és a tető javítására, cseréjére lehet fordítani. A történelmi belvárosban található, de nem műemlék épületek felújítását 50 százalékban támogatja az önkormányzat, hasonlóan tíz évre szóló jelzáloghitel-szerződés alapján. Utóbbi opció csak magánszemélyeknek szól.
Az USR-s elöljáró emlékeztetett, hogy a homlokzatfelújítási program számos hazai városban bevált már. Temesváron egyelőre egymillió lejből indul, melyet később kiegészítenek, és a többletadóból befolyó pénzösszegeket is erre a célra fordítják.
„Turistatöbbletet is hozhat”
Molnár András, az RMDSZ Temes megyei elnöke a Krónika kérdésére nagyon jónak nevezte a kezdeményezést, melyre meglátása szerint régóta szükség van. Rámutatott, a bánsági városban nagyon sok műemlék épület van, illetve sok olyan meghatározó városrész, melynek külön-külön megvan a saját történelme. „Sajnos a központi részeket leszámítva nem történtek ingatlan-felújítások az idők folyamán. Ez annak is betudható, hogy
– emlékeztetett a múltra a megyei elnök. Úgy vélte, hogy az önkormányzat által most indított program remélhetőleg motiválni fogja őket, és lehetőséget teremt arra, hogy ismét a régi fényükben tündököljenek az értékes műemlék épületek.
„Ez a kezdeményezés, hogy akár hitel, akár támogatás formájában ösztökélik az épületeik felújítására a tulajdonosokat, mindenképp üdvözlendő” – értékelte az RMDSZ megyei elnöke.
Molnár András rámutatott, csak a belvárosban több száz ingatlanról beszélünk, de olyan városrészei is vannak Temesvárnak, amelyek nem tekinthetők kifejezetten belvárosnak, de mindeniknek megvan a saját varázsa, mint a Józsefváros, Erzsébetváros vagy a Gyárváros.
hangsúlyozta Molnár András. Helyreállításuk a legoptimistább forgatókönyv szerint is minimum öt évet venne igénybe abban az esetben, vélte, ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy élnek az önkormányzat által nyújtott lehetőséggel, és megtalálják a saját forrásokat is a felújításhoz.
– tette hozzá.
„Tekintettel arra, hogy 2023-ban Európa kulturális fővárosa is lesz Temesvár, fokozottan fontossá válik, hogyan is néz ki. A két nagy központi tér körüli ingatlanok nagyon szépek, fel vannak újítva, általuk már érzékelni lehet a város egykori hangulatát. Ha a többi épület is megújul, az egy pluszt adhat ennek, és a javuló városkép egy turistatöbbletet is hozhat” – mutatott rá a temesvári politikus.
Leromlott állapotukhoz többek között az vezetett, hogy a városban évtizedeken keresztül befolyásos ingatlanmaffia működött. A helyi sajtó korábbi beszámolói szerint több száz belvárosi épületet roma családok vásároltak fel, először egyetlen lakást vettek meg, majd fenyegetésekkel, zsarolással rávették a többi lakót, hogy áron alul eladják nekik az épületrészüket. Az adóhatóság tíz évvel ezelőtti adatai szerint csak a Cârpaci klánnak közel 150 belvárosi ingatlan – villa, ház, apartman, terület és különböző helyiség – volt a nevén.
A temesvári homlokzatfelújítási programot a nagyváradi példa is inspirálta, a bihari megyeszékhely több éve elindított kezdeményezés révén már a belvárosi műemlék épületek java régi-új arculatot kapott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!