2011. február 17., 10:082011. február 17., 10:08
A Szatmár megyei illetékesek szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazolások 60–90 nap alatt érkeznek meg, és senkit sem utasítanak el. Orvosok, fogászok, gyógyszerészek, valamint ápolók, bábák, szülésznők kérhetik az okiratot, ezzel igazolva az Európai Unió tagállamaiban az itthon megszerzett szakképesítést és szakmai tapasztalatot. Az igazolások kiállítása és az ügyintézés is díjmentes.
Maros megyében a könnyítés bevezetése óta 466 orvos és asszisztens kérte a külföldön való munkavállaláshoz szükséges okiratot. A kérvényezők 60-65 százaléka orvos. Az utolsó igényt február 8-án iktatták a közegészségügyi igazgatóság titkárságán. „Mi semmiféle statisztikával nem rendelkezünk, így nem tudhatjuk, hogy a 466 személy közül hányan szerződtek már külföldre, és hányan tartogatják tarsolyukban az Európa-szerte érvényes bizonyítványt” – mondta lapunk kérdésére Gabriela Uifălean, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság szóvivője.
| „Mind a háziorvosok, mind a szakorvosok sokkal több erőfeszítést tettek és tesznek az egészségügyi rendszer működtetése érdekében, mint amennyit tesz a kormány, az egészségügyi minisztérium és az egészségbiztosítási pénztár annak ellenére, hogy a rendszer működtetése a mindenkori kormány feladata” – fogalmaz szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében Soós Szabó Klára. A Háziorvosok Országos Szövetségének Hargita megyei elnöke ezzel Rácz Évának, Cseke Attila egészségügyi miniszter tanácsadójának keddi lapszámunkban megjelent kijelentéseire reagált. Mint ismeretes, Rácz Éva kijelentette: „a háziorvosoknak is több erőfeszítést kellene tenniük azért, hogy az orvosi ellátás folyamatosabb legyen”. Ugyanakkor arról is beszélt, „valószínű, a háziorvosok bevételei is azért csökkentek az utóbbi időben, mert kevesebb beteget láttak el a kelleténél”. Ezzel kapcsolatban Soós Szabó Klára kifejtette: „Rácz Éva miniszteri tanácsosnak tudnia kellene, hogy a háziorvos nem kap fizetést, így nem a fizetéséről van szó, hanem a rendelők fenntartási költségéről”. Mint emlékeztetett, a háziorvo-sok többször is kérték a szolgáltatás szerinti elszámolást, ám ezt a szaktárca következetesen elutasította. „A per capita és szolgáltatás-pontértékkel a tipikusan erkölcstelen, »itt a piros, hol a piros« játékot játsszák velünk, és úgy manipulálnak, hogy a háziorvosi rendelők vesztesként jöjjenek ki” – fogalmazott a szakember. Hozzátette, bevételeiket éppen a minisztérium és a biztosító csökkentette azzal, hogy húszra korlátozta a napi vizsgálatok számát, illetve, hogy nem ismerik el szolgáltatásként az oltásokat, a csecsemő- és terhesgondozást, a megelőző tevékenységet, illetve az idült és heveny betegek gondozását. |
Hargita megyében 2010 szeptembere óta tíz orvos és tizenöt asszisztens igényelte a külföldi munkavállaláshoz szükséges okiratot – közölte a Krónikával Tar Gyöngyi, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője. Hozzátette, nem tapasztaltak ugrásszerű növekedést a könnyített eljárás bevezetésével. Hogy az igénylők elhagyják-e az országot, arra az igazgató nem tudott hivatalos választ adni, de az a tapasztalata, hogy a legtöbbjükben megvan a szándék, és biztonsági megfontolásból kérik az okiratot. Természetesen olyan orvos is van, akinek már készül a külföldi munkaszerződése, de az igazgató szerint nem ez a jellemző. „Csík környékén elöregedés tapasztalható az orvosok körében, és egy 50–60 éves kolléga már nehezebben dönt az új életforma mellett, ráadásul többnyire az illető ország nyelvét is beszélniük kellene” – mesélte Tar Gyöngyi. Hozzátette, a megyében tapasztalt óriási orvoshiány okát abban látja, hogy a fiatalok nem térnek haza tanulmányaik befejezése után, vagy a gyakorlóévek elvégzésével külföldre utaznak. „Támogatom, hogy a rezidensképzést is decentralizálják, így ennek jelentős részét a helyi kórházban végezhetnék a fiatalok, ahol később dolgozni fognak” – jelentette ki. Az igazgató szerint ha a családalapítás időszakában otthon helyezkednek el, nem jellemző, hogy utána elköltöznének.
Miközben Seres Lucia, a Háziorvosok Szövetségének Kovászna megyei elnöke nemrég arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a minisztérium nem változtat a keretszerződés feltételein, a háziorvosok tömegesen fogják bezárni rendelőiket, és külföldön vállalnak munkát, a térségben eddig egyetlen orvos sem kérte az ehhez szükséges bizonylatot – mondta lapunknak Ágoston László, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője. Hozzátette, amennyiben tömeges igénylésre kell számítani, állnak elébe.
| A cseh kormány nem kíván meghátrálni a magasabb bért szorgalmazó kórházi orvosok követelései előtt – közölte Petr Necas miniszterelnök a kormány tegnapi ülése után. Mint mondta, az egészségügyi miniszter és az orvosi szakszervezet közti megállapodást csak azzal a feltétellel hagyja jóvá, ha az orvosok véget vetnek tiltakozó akciójuknak és visszavonják felmondásukat. Mint ismeretes, a Köszönjük, távozunk tiltakozó akció keretében decemberben majdnem 4000 orvos mondta fel munkaszerződését a kórházában. Ez az ott dolgozó orvosok egynegyede. A két hónapos felmondási időt beleszámítva ezek az orvosok március 1-jén már nem jelennének meg munkahelyükön, ami számos helyen súlyos gondokat okozna az egészségügyi ellátásban. Az orvosok azt követelik, hogy havi átlagbérük emelkedjék a mindenkori átlagbér háromszorosára. Leos Heger egészségügyi miniszter a több hete tartó tárgyalások során közölte, hogy az orvosok bérkövetelését a minisztérium nem tudja teljesíteni. A miniszter nemrégiben azonban bejelentette: mégis szerzett kétmilliárd koronát a bérköltségekre. A miniszter saját hatáskörében olyan utasítást adott ki, hogy áprilistól a fiatal orvosok havi alapbérét 5000, míg az idősebbekét mintegy 8000 koronával emeljék (1 korona 0,17 lej). A miniszter ugyanakkor 12 pontból álló nyilvános ígéretet is tett a reformok beindítására. Egyebek között azt ígéri, hogy jövő évben az orvosok átlagfizetése havi 60 ezer koronára emelkedne, ami mintegy 12–14 ezerrel több a mai orvosi átlagbérnél. Azt is megígérte, hogy az, aki elfogadja felté-teleit, márciusban gond nélkül maradhat munkahelyén. A cseh orvosok jelentős része a külföldi munkavállalást fontolgatja, illetve azt, hogy a jövőben magánpraxist fog folytatni. Osztrák egészségügyi körök már jelezték: orvoshiány van, szívesen fogadják őket. Szlovákiában ugyanakkor az orvosok Csehországba való távozásától félnek, mert ott jóval magasabbak a bérek. A tízmillió lakosú Csehországban mintegy 48 ezer orvos dolgozik, 16 ezren a kórházakban. A cseh egészségügy éves költségvetése jelenleg 290 milliárd korona. |
Szatmár megyében 52 kérvényt regisztráltak a közegészségügyi igazgatóságon, az igénylők többsége ápoló. A tapasztalatok szerint az igazolás megszerzésével nem minden kérvényező hagyja el azonnal az országot, csak biztosítékként szerzi meg az okiratot, és a megfelelő ajánlatot várja. Az új rendszerben eddig nyolc igazolást állítottak ki szatmáriaknak, a jogosultak fele orvos, fele ápoló volt. Aracs Szigeti Anna-Mária, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője lapunk kérdésére elmondta, az utóbbi években sok orvos és asszisztens távozott külföldre a jobb fizetés és biztosabb megélhetés végett. „Ellenpéldával is találkoztam már, ismerek olyan orvost is, aki külföldi szakmai továbbképzéseit követően hazajött praktizálni, és azóta is itthon dolgozik” – részletezte az igazgató, aki szerint a hazai orvosok szakképzettsége nem marad el külföldi társaikétól, ezt bizonyítja az is, hogy könnyen alkalmazzák őket Nyugaton.
Az igazgató szerint annak ellenére, hogy az 1990-es évek végén végzett fiatal orvosok körében tömeges volt a kivándorlási kedv, Szatmár megye az országos átlaghoz viszonyítva nem áll rosszul a szakemberek terén. „Szakorvosok tekintetében jó a lefedettség, sőt van olyan szakág, amelyből többen vannak a szükségesnél. Ez általános jelenség, hiszen vannak olyan szakterületek, mint a nőgyógyászat és a belgyógyászat, amelyet sokan választanak. Míg a fizikailag és szellemileg egyaránt megterhelő, stresszes szakmákat, mint a mentőorvos vagy a sürgősségi szolgálatos kevesen” – tette hozzá a szakember.
A Bihar Megyei Közegészségügyi Igazgatóság nem tart különösebben az orvosok tömeges kivándorlásától, pedig a megyében is ismert jelenség az egészségügyi dolgozók külföldre távozása – mondta el a Krónikának Dorel Ţîrţ, az intézmény szóvivője. Számadatokkal nem tudott szolgálni, de elmondása szerint jó néhány bizonylatot továbbítottak már az orvosoknak, mióta helyben is intézhető a dosszié leadása és az igazolás átvétele. Bizonyos szakorvosokból jelenleg is nagy a hiány, de a szóvivő szerint a még gyerekcipőben járó decentralizáció és a folyamatban lévő kórházátszervezések miatt egyelőre nem tudni, hol vannak a legnagyobb problémák, és egyáltalán okoz-e gondot a növekvő elvándorlási kedv. „Ez most olyan, mint amikor a beteget műtik: folyik a procedúra, de még nem tudni, mi lesz a végeredmény” – fogalmazott Ţîrţ. Azt viszont kijelentette: nagy szükség van jól felkészült orvosokra a megyében, és az sem mindegy, hogy ezek hányan vannak.
Az egészségügyi minisztérium tavaly 3062 igazolást adott ki asszisztenseknek és 5131-et orvosoknak, de ez nem jelenti azt, hogy ennyien elhagyták az országot – tájékoztatta lapunkat Rácz Éva, Cseke Attila miniszter tanácsadója. Mint mondta, erre nézve pontosabb adatokat az Országos Orvosi Kamara adhat, ugyanis a kivándorolni vágyóknak innen kell kikérniük a szakmai bizonyítványt, amely igazolja büntetlenségüket. Hozzátette: függetlenül attól, okoz-e nagyobb bajt a könnyítés, orvoshiány évek, sőt évtizedek óta észlelhető az országban.
Az orvosok elvándorlása sem új jelenség, az egészségügy alulfinanszírozása, az alacsony bérek és rossz munkakörülmények miatt évek óta számos szakember választja a külföldi munkát. Pedig az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának legutóbbi kimutatása szerint hazánk utolsó helyen áll az orvosok számát illetően: míg európai szinten 3,5 orvos jut ezer lakosra, hazánkban csak 1,9. Az elmúlt három évben több mint 8 ezer szakember távozott az országból, és tavaly újabb 2800 igényelte a külföldi munkavállaláshoz szükséges bizonylatot – számolt be az Országos Orvosi Kamara adataira hivatkozva a Financiarul központi hetilap. Ioanel Sinescu, a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora a lap kérdésére rámutatott: ez nemcsak szellemi, hanem anyagi veszteséget is jelent az ország számára, hiszen egy orvostanhallgató képzésére a hat év alatt legkevesebb nyolcezer eurót fordít az állam. Így ha csak a tavalyi igénylések számát tekintjük, 22 millió eurós a veszteség, míg a korábbi 8 ezer orvos távozásával ez a szám 64 millióra nő.
A külföldi munkavállalás nemcsak az orvosok, az ápolók körében is jellemző. Fehér megyében például tavaly 180 egészségügyi asszisztens mondott fel, hogy Nyugat-Európában vállaljon munkát. Marius Sepi, a Sanitas szakszervezet megyei elnöke szerint a legfelháborítóbb a dologban, hogy többségük nem is a szakmájában dolgozik. Nagy-Britanniában, Írországban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban telepedtek le. Utóbbi országban egyébként az elmúlt időszakban a gazdasági fellendülésnek köszönhetően egyre több a betöltetlen állás. A Marburger Bund német orvosi szakszervezet tegnap nyilvánosságra hozott felmérése szerint a németországi klinikákon 12 ezer üres orvosi állás van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén először háromnaposra bővül a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok, amelyet augusztus 27–29. között ötödik alkalommal szerveznek meg.
A TikTok törölte a gyerekeket elrabló mentőautókról szóló összeesküvés-elméletet terjesztő 90 videót az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi bejelentése nyomán – jelentette be csütörtökön a hatóság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér az elmúlt időszakban két rekordot is megdöntött.
Szabadlábon védekezhet az a sofőr, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el – közölte a brassói ügyészség.
Huszadik éve lépi át a magyar–román határt a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija, melyek augusztus 21–22-én Nagyváradon, a dél-bihari szórvány több településén és Nagyszalontán lesznek láthatók.
Jó hír a Székelyföldön élők számára is: újabb járatokkal bővül a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér külföldi járatainak a száma.
Tizenegy évvel ezelőtt még emberéletet mentett az a férfi, aki kedden este halálra gázolt két embert Brassóban.
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Látogatottsági adatok