
Még karácsony előtt újabb járatok indulnak a brassói repülőtérről
Fotó: Tuchiluș Alex
Jó hír a Székelyföldön élők számára is: újabb járatokkal bővül a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér külföldi járatainak a száma. Az ország legfiatalabb repülőterének a rangját ugyanakkor tovább emeli, hogy Brassóban is nyit bázist a Wizz Air, ami ráadásul új munkahelyeket is teremt.
2026. augusztus 12., 18:182026. augusztus 12., 18:18
A Wizz Air magyar érdekeltségű fapados légitársaság kedden jelentette be, hogy egy Airbus 321 neo repülőgéppel bázist nyit a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtéren, továbbá 2026 decemberétől további 4 úti célt tesz elérhetővé Brassóból. Ezek:
Azt ígérik, hogy az új járatok már karácsony előtt elindulnak:
Az új bázis létesítése ugyanakkor azt jelenti, hogy 40 ember alkalmaznak, ugyanis a Cenk alatti légikikötőben egy helyi szerelőcsapat fogja ellátni a karbantartási feladatokat az ott állomásozó repülőgépek esetében.
Jelenleg amúgy a magyar fapados légitársaság az egyetlen, amely menetrenszerinti járatokat üzemeltet a brassói reptérről.
Tíz európai célállomás érhető el:
A Bizbrasov.ro helyi portál értesülései szerint a Wizz Air úgy döntött, hogy megtartja a Nürnberg-i úti célt a brassói repülőtér portfóliójában, Nápoly azonban a téli menetrend kezdetétől eltűnik a brassói repülőtér kínálatából, a két lengyelországi járat pedig a téli időszakban szünetel, ahogy egyébként azt már a járatok megnyitásakor bejelentették.
Érdekesség egyébként, hogy a hét végén érte el a brassói reptér az egymilliós utasforgalmat, mindössze három évvel a hivatalos megnyitás után.

A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A Wizz Air idén ősztől Nápolyba indít járatot a Brassói Nemzetközi Repülőtérről.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
szóljon hozzá!