Fotó: Boda L. Gergely
Marius Paşcan egy DNA-átirattal bizonygatja, hogy törvénytelenül szolgáltatták vissza azt a vásárhelyi épületet, amelyben a Római Katolikus Teológiai Gimnázium és az Unirea Főgimnázium is helyet kap. Szerinte az ingatlant vissza kellene államosítani.
2017. augusztus 16., 10:362017. augusztus 16., 10:36
2017. augusztus 16., 10:462017. augusztus 16., 10:46
Bár a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumnak is helyet adó ingatlan a 2004-es visszaszolgáltatás és az azt követő per következtében, 2005-ben jogerős bírósági ítélettel került az egyház tulajdonába,
A Népi Mozgalom Pártja (PMP) politikusa – aki prefektusként korábban számos pert indított a magyar kézbe visszajuttatott javak miatt – úgy véli, az egyház és az erdélyi római katolikus státus csúnyán átverte a román államot. Szerinte a marosvásárhelyi iskola épületét nem a katolikus hívek adományaiból építették, hanem Mária Terézia magyar királynő pénzéből. A státust pedig nem egyházi, hanem állami szervnek tekinti.
Mondandója alátámasztásaként a honatya az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) átiratából idézett, amely szerint az Országos Restitúciós Bizottság 2004-ben törvénytelenül járt el, amikor elrendelte az iskolaépület visszaszolgáltatását. Mire azonban a feljelentők 2014. december 10-én a DNA-hoz fordultak, a restitúciós bizottság tagjai által elkövetett állítólagos bűncselekmény elévült. Az ügyészség válasza szerint a panaszosnak 2012. szeptember 20-ig kellett volna megtennie a bűnügyi feljelentést.
Fotó: Mariuspascan.ro
Marius Paşcan úgy véli: épp ez a bizonyíték arra, hogy a Klastrom utcai épületegyüttes soha nem volt az egyházé. A formai hibák miatt lezárt ügyet újra lehetne indítani, amennyiben a bíróság elfogadná a rendkívüli perújrafelvételt.
Ezzel szemben Holló László, a státus ügyvezető igazgatója emlékeztetni kívánt,
A polgármesteri hivatal alapfokon nyert, jogerősen viszont vesztett. „A polgármesteri hivatal úgy gondolta, hogy a státus állami intézmény volt. A státus történetkutatásában vannak olyan vélemények, melyek szerint a státus állami intézmény lett volna, ami teljesen alaptalan” – fejtette ki egy lapunknak adott korábbi nyilatkozatában Holló László.
A vásárhelyi egyike volt azon iskoláknak, melyeket az erdélyi római katolikus státus létrehozott a térségben. A brassói, jelenlegi Áprily Lajos Főgimnázium, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária Gimnázium, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium ingatlanjai mind a 20. század elején épültek. Ugyanígy az a gyulafehérvári épület is, amelyben jelenleg az 1918. december 1. elnevezésű román egyetem működik.
Mivel teljesen birtokon belül érzi magát,
– mutatott rá Marius Paşcan. A PMP Maros megyei parlamenti képviselője ezért sürgős alternatívát javasol egykori felettesének, Dorin Floreának. A polgármester valamikori sajtószóvivője arra szeretné rábírni az elöljárót, hogy mielőbb találjon új helyiséget a szerinte bizonytalan sorsú elitiskolának.
Fotó: Boda L. Gergely
Paşcan a Maros-híd melletti kiürített kaszárnyát vagy a megszűnőben lévő építkezési szakiskola épületcsoportját tartaná a legmegfelelőbbnek, mindkét esetben viszont jelentős beruházásokra lenne szükség. A PMP képviselője szerint még így is jól járna a városháza, hisz megszabadulna a havi 25 ezer lejes bértől.
Ezt az állapotot nem szabad fenntartani, mielőbb megoldást kell találni” – nyilatkozta Marius Paşcan.
A politikus és az Unireában oktató pedagógusok félelmét a Római Katolikus Gimnázium ellehetetlenítése táplálja. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt a felekezeti iskola visszafoglalta a tanintézmény Klastrom utcai kisebbik épületét, és az unireások most attól tartanak, hogy a katolikus középiskolát ért ügyészségi támadások miatt az egyház bosszúból szerződést bont az önkormányzattal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Maros-parti város önkormányzata szerint a kormány által végzett törvénymódosítás, az adóalap 80 százalékkal történő megemelése okozta a drágulást, ami nyomán egy-egy tömbházlakás éves adója több mint duplájára nőtt.
Az 1568-as tordai országgyűlés határozata nem megváltani akarta a világot, hanem élhetővé tenni, és egy nagyon konkrét társadalmi helyzetre adott helyes választ – hangoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedden este Kolozsváron.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A Félixfürdőn elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
A Kudzsiri Fegyvergyár alkalmazottainak jelentős része kedden japán sztrájkot tartott tiltakozásul amiatt, hogy nem írták még alá az új kollektív munkaszerződést.
Változó világunk sajátosságává vált a bizonytalanság, szemünk láttára omlik össze egy világrend és ilyen korban az egyedüli mentsvárak az alapvető igazságok, „melyek felöltöztetik fázó szellemtestünket” – vallja Kovács István.
Halálos közúti baleset történt kedden Temesvár körgyűrűjén: teherautó és személygépkocsi ütközött, az autó sofőrje a helyszínen életét vesztette – adta hírül a Digi 24 hírtelevízió.
Sarkvidéki faggyal indult a keddi nap Románia-szerte. Egy ember életét vesztette kihűlés miatt.
Életben találták hétfő éjszaka a Máramarosi-havasokban a hegyimentők egy 31 éves ukrán férfit, akinek keresését már egy éjszakával korábban elkezdték.
Új tulajdonost keres Kolozs megye egyik legkülönlegesebb ipari öröksége, az egykori tordai sörgyár. A 18–19. században épült, 8400 négyzetméteres hasznos felületű, a Rațiu család tulajdonában lévő sörgyár épülete 2,69 millió euróért cserélne gazdát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!