Megmentenék a kolozsvári Házsongárdi temetőt

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy korábbi miniszteri mandátuma idején, 2012-ben nyilvánították védettnek a műemléknek minősülő temető 392 síremlékét. „Tovább kell haladni ezen az úton” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint ezzel párhuzamosan kell megtalálni a forrásokat, amelyekkel a történelmi jelentőségű sírokat helyre lehet állítani.

A miniszter szerint elsősorban az örökös nélküli sírok esetében van felelőssége a közösségnek, a városnak és a tárcának. Kelemen Hunor megjegyezte, elég egy sétát tenni a 429 éves sírkertben, és kiderül, hogy az nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély, Románia és Európa örökségének is fontos része, amit semmiképpen nem szabad veszni hagyni.

Emil Boc kolozsvári polgármester a város egyik legértékesebb műemlékeként említette a Házsongárdi temetőt, amellyel méltán büszkélkedhet, és reményét fejezte ki, hogy a műemlék sírok listája tovább bővül. Boc köszönetet mondott a nemzetközi szeminárium kolozsvári megszervezéséért, megjegyezve, hogy a rendezvényen bemutatott nyugati példákból a kolozsvári városvezetés is sokat tanulhat.

A mulandóság emlékkövei című szeminárium keretében portugál, spanyol, olasz, osztrák, angliai, amerikai, magyarországi és romániai szakemberek osztják meg a történelmi temetők irányításában, megőrzésében, népszerűsítésében szerzett eddigi tapasztalataikat az érintett helyi vezetőkkel, civil szervezetekkel, kutatókkal.

Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója elmondta, hogy a nemzetközi példák bemutatásával a szervezők mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy elősegítsék a 429 éves kolozsvári sírkert és az abban található síremlékek méltó megbecsülését és megfelelő gondozását.

Virgil Pop építész, a Nyugat-erdélyi Műemlékvédelmi Bizottság titkára előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a temetőre a közeljövőben a legnagyobb veszélyt a kolozsvári újgazdag réteg jelentheti, mely számára presztízskérdés, hogy a Házsongárdba temetkezzék. „Látva, hogy milyen szörnyű házakat építettek maguknak, belegondolni is rossz, hogy milyen síremlékeket emeltetnek majd” – fogalmazta meg félelmeit Virgil Pop.

A műemlékvédelmi tevékenysége miatt ismert szakember előadásában a Házsongárdi temetőre vonatkozó városrendezési előírásokat ismertette, kifejtve: a sírkertre is ugyanazok a normák vonatkoznak, mint a belvárosi műemlék épületekre. A 2010-ben elkészült városrendezési tervben a Házsongárd védett területnek minősült, azonban ez a védelem nem volt tényleges, mutatott rá az előadó, aki fontosnak tartotta megkülönböztetni az emlékmű és a történelmi emlékmű fogalmát.

„Emlékmű az, amit azzal a céllal építenek, hogy az legyen, de nem lesz automatikusan történelmi emlékmű. Az válik történelmi emlékművé, amit mi gondolunk annak. Ez estben előfordul, hogy olyan épület is történelmi emlékművé válhat, ami eredetileg nem emlékműnek épült” – magyarázta a szakember. Úgy vélte, amiatt is óriási nyomás nehezedik a Házsongárdra, hogy a sírkert 1585-ös létrehozásakor alig tízezer lakosa volt a városnak, míg jelenleg több százezer személy él Kolozsváron.

Mint ismeretes, az Erdély panteonjának is hívott kolozsvári Házsongárdi temetőben az erdélyi magyarság megannyi kiemelkedő személyisége nyugszik. A védetté nyilvánított sírok között van Apáczai Csere János, Tóthfalusi Kis Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Xántus János sírboltja, Szilágyi Domokos és Hervay Gizella közös síremléke.