Újabb kapufelújítás Csíkban

A 206. szám alatti Tekse-porta megújult bejáratát a VIII. Székely Kapuk Napja keretében adták át hivatalosan. „Nem igaz az a felirat, amely állítólag a székelyudvarhelyi temetőben olvasható, miszerint itt es jobb, mint Csíkban” – jelentette ki köszöntőbeszédében Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Mint kifejtette,az udvarhelyszéki egyesület csíki székely kapukat is felújíttat, ami azt bizonyítja, hogy a helyi büszkeségen felül tudunk emelkedni, és képesek vagyunk a Székelyföld egészében gondolkodni. Ugyanakkor ez az együtt gondolkodás nem az említett büszkeség rovására történik, és ezt az ilyen programokban lehet kamatoztatni – tette hozzá a tanácselnök. – Valamennyien, csíkiak, gyergyóiak, udvarhelyiek, háromszékiek örüljünk székelyföldi értékeinknek – szólított fel Borboly Csaba, méltatva Kovács Piroska, a Kőlik egyesület vezetőjének székelykapu-mentő tevékenységét.

György József polgármester a község gyöngyszemének nevezte a felújított kaput, és reményét fejezte ki, hogy sokan messziről is eljönnek majd megcsodálni. Albert-Homonnai Márton építész ismertette a csíkmenasági András Sándor és fia által felújított kapu főbb motívumait. „Ez több mint népművészet, ez már a magas művészet kategóriájába tartozik. A magyar őstörténet egyik tanújával állunk szemben, amelyre nekünk kell vigyáznunk” – jelentette ki. Kovács Piroska, a Kőlik egyesület vezetője felolvasta annak a dokumentumnak a szövegét, amelyben a tulajdonosok kötelezik magukat, hogy a kaput megóvják. A kötelezvényt három példányban aláírták a tulajdonosok, a polgármester és a megyei tanács elnöke. A VIII. Székely Kapuk Napján résztvevők ellátogattak az 1799-ben készült, felújított csíkszépvízi kapuhoz is, és autós „kaputúrájuk” során megtekintették a bánkfalvi és menasági székely kapukat is. Ezt követően a menasági művelődési otthonban rendezett tanácskozáson beszámoltak Hargita Megye Tanácsa kapumentő programjáról, a gyergyóújfalvi Elekes-malom felújításának lépéseiről, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum Madaras-kapujának állagmegőrzéséről, valamint a megye különböző térségeiben végzett felmérésekről.

Mint ismeretes, a Hargita Megyei Tanács jelentős szerepet vállal a régi, leromlott állapotú székely kapuk megmentésében: tagja a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesületnek, és évi 30 ezer lejes tagdíjjal járul hozzá a felújításokhoz. A csíkszentgyörgyi kapu felújítási költsége körülbelül 15 ezer lej – ennek 20 százalékát a helyi tanács állta, a többit pedig a megyei tanács a Kőlik egyesületen keresztül.
Eközben Szőcs Gazda Enikő, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajz szakos munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy nem jellemzők Háromszékre azok a kapuk, amelyeket a székelykapu-program keretében állítanak. A szakember a Székelyhon hírportálnak elmondta, a felállított kapukon keverednek a stílusok, motívumok, nincs betartva a ház-kapu egysége, és az sem megengedett, hogy a kisebb kapukra galambdúcot építsenek. Úgy vélte, az új kapuk állítása helyett nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a régi kapuk felújítására, megőrzésére, megóvására.

Mint arról beszámoltunk, Sepsiszentgyörgy önkormányzata a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesülettel együttműködve idén 10 ezer lejt különített el a költségvetésből székely kapuk állítására. Az 1500–2000 lejes támogatásban azok a családok részesülhetnek, amelyek faragott kaput állíttatnak. Ez az összeg a kapuállítási költségek csupán egy részét fedezi. Az elmúlt évben három, idén egy kaput állítottak fel, jövőre már két kérést jóváhagytak.