A törvény révén fel lehet lépni, ha csak egy bizonyos korosztály számára hirdetik meg az állást
Fotó: Pál Árpád
Hatékonynak tartják a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés visszaszorítása terén a képviselőház által elfogadott munkatörvénykönyv-módosítást a lapunk által megszólaltatott szakértők. Ugyanakkor Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szerdán újraválasztott elnöke a Krónikának kifejtette, a pénzbírságok szempontjából visszalépésnek minősül az új jogszabály.
2020. július 03., 10:192020. július 03., 10:19
Hatékony, de a szankciókat illetően visszalépés a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését tiltó törvénytervezet, amelyet kedden fogadott el döntéshozó kamaraként a képviselőház – értékelték lapunknak szakértők. Az előírásokat megszegők 1000-től 20 ezer lejig terjedő bírsággal büntethetők.
A javaslat meghatározza a közvetett és a közvetlen diszkrimináció fogalmát, ugyanakkor leszögezi, zaklatásnak minősül minden olyan magatartásforma, amellyel az elkövető sérti a másik személy méltóságát, és megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy sértő helyzetet teremt. A tervezet értelmében nem minősül diszkriminációnak a megkülönböztetés, kizárás, korlátozás vagy preferencia az olyan állások esetében, amelyeknél a tevékenység jellegéből vagy a munkavégzés körülményeiből adódóan bizonyos szakmai követelmények teljesítése meghatározó fontosságú.
A megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzéséről és büntetéséről szóló 2000/137-es számú kormányrendelet alapján az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) továbbra is felléphet a munkahelyi diszkrimináció ellen – szögezte le lapunknak Asztalos Csaba tanácselnök. Hozzátette, az általa vezetett testület véleményezte a tervezetet, segítettek, kijavították a meghatározásokat arra vonatkozóan, hogy mi minősül közvetett és közvetlen diszkriminációnak, és melyek a kivételek.
A tanács szerdán újraválasztott elnöke ugyanakkor visszalépésnek minősíti a szankciók mértékét, mert a 2000/137-es számú kormányrendelet ennél magasabb szankciókat ír elő. Rámutatott,
tehát tízezer lejjel nagyobb a bírság legfelső értéke, mint a most elfogadott módosításban, sőt ha egy csoportot diszkriminálnak az már 200 ezer lejes bírsággal is sújtható.
Újabb eszköz ez a jogszabály a diszkrimináció visszaszorításában, hiszen az a cél, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés a nemzetisége miatt – mondta lapunknak Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója. Hozzátette,
„Ez a jogszabály-módosítás mintha csak éppen erre az esetre készült volna, hatékonyan fel lehet ez alapján lépni” – mutatott rá a jogvédelmi szolgálat vezetője. A szolgálat különben a multinacionális céghez fordul első lépésben, hogy tisztázza a helyzetet. Benkő Erika kérdésünkre kifejtette, érintettek eddig nem fordultak panasszal hozzájuk a munkahelyi diszkrimináció miatt. „Célunk, hogy senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés a magyarsága miatt vagy azért, mert magyarul beszél hivatalos intézményekben vagy éppen a munkahelyén” – mutatott rá Benkő Erika.
Eddig is tilos volt a hátrányos megkülönböztetés, ez több jogszabályban szerepel, de jó, hogy a módosítás kifejezetten a munkára vonatkozik – fejtette ki lapunknak Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője, aki bízik benne, hogy a jogszabály életbe is lép. Rámutatott, eddig nem voltak ilyen jellegű megkereséseik, ám sokan csak súlyos ügyekkel fordulnak a munkafelügyelőséghez, például ha elbocsátják őket.
– mondta a főfelügyelő. Példaként említette, hogy fel tudnak majd lépni az álláshirdetésekben megjelenő hátrányos megkülönböztetés ellen, ha egy cég csak nőt vagy férfit, vagy csak egy bizonyos korosztályt alkalmazna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!