
A törvény révén fel lehet lépni, ha csak egy bizonyos korosztály számára hirdetik meg az állást
Fotó: Pál Árpád
Hatékonynak tartják a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés visszaszorítása terén a képviselőház által elfogadott munkatörvénykönyv-módosítást a lapunk által megszólaltatott szakértők. Ugyanakkor Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szerdán újraválasztott elnöke a Krónikának kifejtette, a pénzbírságok szempontjából visszalépésnek minősül az új jogszabály.
2020. július 03., 10:192020. július 03., 10:19
Hatékony, de a szankciókat illetően visszalépés a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését tiltó törvénytervezet, amelyet kedden fogadott el döntéshozó kamaraként a képviselőház – értékelték lapunknak szakértők. Az előírásokat megszegők 1000-től 20 ezer lejig terjedő bírsággal büntethetők.
A javaslat meghatározza a közvetett és a közvetlen diszkrimináció fogalmát, ugyanakkor leszögezi, zaklatásnak minősül minden olyan magatartásforma, amellyel az elkövető sérti a másik személy méltóságát, és megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy sértő helyzetet teremt. A tervezet értelmében nem minősül diszkriminációnak a megkülönböztetés, kizárás, korlátozás vagy preferencia az olyan állások esetében, amelyeknél a tevékenység jellegéből vagy a munkavégzés körülményeiből adódóan bizonyos szakmai követelmények teljesítése meghatározó fontosságú.
A megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzéséről és büntetéséről szóló 2000/137-es számú kormányrendelet alapján az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) továbbra is felléphet a munkahelyi diszkrimináció ellen – szögezte le lapunknak Asztalos Csaba tanácselnök. Hozzátette, az általa vezetett testület véleményezte a tervezetet, segítettek, kijavították a meghatározásokat arra vonatkozóan, hogy mi minősül közvetett és közvetlen diszkriminációnak, és melyek a kivételek.
A tanács szerdán újraválasztott elnöke ugyanakkor visszalépésnek minősíti a szankciók mértékét, mert a 2000/137-es számú kormányrendelet ennél magasabb szankciókat ír elő. Rámutatott,
tehát tízezer lejjel nagyobb a bírság legfelső értéke, mint a most elfogadott módosításban, sőt ha egy csoportot diszkriminálnak az már 200 ezer lejes bírsággal is sújtható.
Újabb eszköz ez a jogszabály a diszkrimináció visszaszorításában, hiszen az a cél, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés a nemzetisége miatt – mondta lapunknak Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója. Hozzátette,
„Ez a jogszabály-módosítás mintha csak éppen erre az esetre készült volna, hatékonyan fel lehet ez alapján lépni” – mutatott rá a jogvédelmi szolgálat vezetője. A szolgálat különben a multinacionális céghez fordul első lépésben, hogy tisztázza a helyzetet. Benkő Erika kérdésünkre kifejtette, érintettek eddig nem fordultak panasszal hozzájuk a munkahelyi diszkrimináció miatt. „Célunk, hogy senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés a magyarsága miatt vagy azért, mert magyarul beszél hivatalos intézményekben vagy éppen a munkahelyén” – mutatott rá Benkő Erika.
Eddig is tilos volt a hátrányos megkülönböztetés, ez több jogszabályban szerepel, de jó, hogy a módosítás kifejezetten a munkára vonatkozik – fejtette ki lapunknak Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője, aki bízik benne, hogy a jogszabály életbe is lép. Rámutatott, eddig nem voltak ilyen jellegű megkereséseik, ám sokan csak súlyos ügyekkel fordulnak a munkafelügyelőséghez, például ha elbocsátják őket.
– mondta a főfelügyelő. Példaként említette, hogy fel tudnak majd lépni az álláshirdetésekben megjelenő hátrányos megkülönböztetés ellen, ha egy cég csak nőt vagy férfit, vagy csak egy bizonyos korosztályt alkalmazna.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!