
Bűnbakkeresés. A félelem, a frusztrációk miatt sokan megbélyegzik a koronavírussal fertőzött gyerekeket, felnőtteket (Képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
Megbélyegzi szűkebb környezete a koronavírussal megfertőzött személyeket, csúfolják az óvintézkedéseket betartókat – számos hasonló tapasztalattal keresték meg lapunkat az elmúlt időszakban olvasóink. Bartha Krisztina pszichoterapeutát kérdeztük az újkeletű jelenség természetéről, valamint arról, hogy hasonló helyzetben mit tehet az áldozat.
2020. október 06., 14:272020. október 06., 14:27
2020. október 06., 14:332020. október 06., 14:33
A járványhelyzetben a bántalmazás egy új formája jelent meg a közösségekben, munkahelyeken, iskolákban. Egyrészt megszégyenítik, megalázzák azokat, akik elkapták a fertőzést, másrészt verbálisan zaklatják, csúfolják azokat, akik betartják az óvintézkedéseket, például viselik a védőmaszkot. Lapunkhoz több hasonló történet is eljutott, elsősorban iskolai közösségekből számoltak be hasonló tapasztalatokról.
kiskamasz rettegett attól, hogy megfertőződik ő vagy a családja, mert akkor a társai kiközösítik, és őt hibáztatják majd, ha az osztályközösség online oktatásra kényszerül. Olyan is előfordult, hogy szülők követelték indulatosan, rúgják ki a koronavírussal megfertőződött pedagógust, mert miatta lépett életbe a vörös forgatókönyv, és távoktatásban vesznek részt azok, akikkel kapcsolatba került.
„A zaklatás bármelyik kortárs közösségben megjelenhet, az óvodában, a munkahelyen, a kisgyerekek és a felnőttek között is” – húzta alá a Krónika megkeresésére Bartha Krisztina pszichoterapeuta, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. Mint részletezte,
Előfordul a bűnbakképzés, a lelkiismeretfurdalás-keltés: „miattad mi is megfertőződhetünk, miattad nem járhatunk iskolába”.
A zaklatott gyereknek rossz a hangulata, hanyatlik a motivációja, romlik a teljesítménye
Fotó: Árvai Károly/MTI
A felnőttek körében szembetűnő, hogy azoknak szólnak be, akik óvatosak, mert a józan eszükre hallgatnak, és betartják az óvintézkedéseket. Ők gúny tárgyává válhatnak, azt feltételezik róluk, hogy nem elég erősek ahhoz, hogy egy ilyen helyzettel megbirkózzanak, miközben egyértelmű, hogy mennyire fontos az óvintézkedések betartása, és hogy ezeket nem szabad félvállról venni.
Bartha Krisztina hangsúlyozta, zaklatás mindig volt a közösségekben, előfordulnak általános témák, kockázati tényezők, valaki különösebb kiváltó ok nélkül is áldozattá válhat. Az eleve befele forduló, visszahúzódó gyerekek, a kisebbségi csoportokhoz tartozók, a sérültek esetében nagyobb a kockázata, hogy áldozattá válnak, megtalálják őket a domináns, erőteljesebb személyiségű zaklatók.
Bartha Krisztina ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy gyakran a bántalmazó is elhanyagolt, hátrányos helyzetű. A járvány egy új helyzetet teremtett, a személyiségjegyektől függetlenül kerülnek célpontba, akik megfertőződnek, vagy éppen komolyan veszik az óvintézkedéseket.
A pszichoterapeuta rámutatott,
Ha egy gyerek nem érti pontosan, mit jelent a vírus, mi történik az iskolában, a félinformációkat nem tudja megfelelően kezelni, a félelmei agresszív módon mutatkozhatnak meg, ezért a szakember szerint nagyon fontos az otthoni háttér, hogy a gyerek megfelelő mintát kapjon arra, miként kezelje a feszültségeket.
A felnőttek körében szembetűnő, hogy azoknak szólnak be, akik óvatosak, mert a józan eszükre hallgatnak, és betartják az óvintézkedéseket
Fotó: Pixabay
Önmagában problémát jelent, ha a gyerek frusztráló információkat hall a vírus kapcsán a szüleitől, az elejtett félmondatok nincsenek kibeszélve – hangsúlyozta Bartha Krisztina. Azt tanácsolja, a felnőttek figyeljenek arra, miként beszélnek a gyerek előtt a járvánnyal kapcsolatos félelmeikről.
– részletezte.
Kérdésünkre ugyanakkor hangsúlyozta, amennyiben felnőtt, pedagógus jelenlétében történik a zaklatás, azonnal reagálni kell a helyzetre, le kell állítani, időt kell szánni az ezzel kapcsolatos beszélgetésre. Megnyugtató, türelmes, magyarázó légkört kell teremteni, elmondani a gyerekeknek, hogy be kell tartani a szabályokat, hogy aki már átesett a betegségen, nem fertőz.
Ha nem a felnőtt jelenlétében zaklatják a gyereket, az áldozaton mutatkozó jelek utalhatnak rá: a zaklatott gyereknek rossz a hangulata, hanyatlik a motivációja, romlik a teljesítménye, a szülei észrevehetik, hogy evési-alvási gondjai vannak. Ha a gyerek korábban megfertőződött, vagy a családjában fordult elő a koronavírus-fertőzés, akkor felmerül a zaklatás gyanúja. Ilyen helyzetben is minél hamarabb tematizálni kell a kérdést, beszélni arról, milyen félelmeik, érzéseik vannak a járvánnyal kapcsolatban, közben fejleszteni a gyerekek empátiáját, hogy
„A megelőzésben fontos, hogy arról is beszéljenek, ha a bántalmazás áldozatai, azonnal szóljanak egy felnőttnek, akiben megbíznak, kérjenek segítséget. A felnőttnek kell megtennie a megfelelő lépéseket, elutasítania ezt a magatartást” – szögezte le a szakértő.
A visszahúzódó gyerekek nagyobb kockázattal vállnak áldozattá (Képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
„A felnőtt közösségekben el kell jutnunk oda, hogy megengedjük a másiknak, legyen meg a saját véleménye, a saját megküzdési stratégiája. Ez azt jelenti, hogy mindenki elmondhatja a véleményét, érvelhet a saját elképzelései mellett, az egymás meggyőzése nem valószínű, hogy működik, de el kell jutnunk oda, hogy elfogadó magatartást tanúsítsunk” – fogalmazta meg Bartha Krisztina.
A munkahelyi zaklatás esetén szintén fontos, hogy az áldozat beszélhessen erről a felettesének, a jó vezető pedig tudja ezt a kérdést tematizálni, azáltal, hogy elmondja,
„Nagyobb a baj, ha a vezető nem elég képzett, és nem tudja, hogy ilyen helyzetben melyek a teendői” – mondta Bartha Krisztina, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szemtanúk is sokat tehetnek zaklatás esetén. Az ártó szemtanú passzív marad, vagy éppen hergeli a bántalmazót, a segítő szemtanú viszont beavatkozik, védelmez, leállítja a bántalmazót, gyerekként segítséget kér – húzta alá a nagyváradi pszichoterapeuta.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
1 hozzászólás