
Karácsony Gergely és Molnár Gyula
Fotó: Biró István
A magyar baloldal egy új típusú viszonyt akar kialakítani a kárpát-medencei magyarsággal, amely a szerzett jogok megtartásán és a támogatáspolitika átláthatóságán alapul – hangoztatta Molnár Gyula, az MSZP elnöke szombaton Marosvásárhelyen, Karácsony Gergellyel, a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltjével, és Markó Bélával, az RMDSZ volt elnökével közösen tartott sajtóértekezletén.
2018. február 03., 15:512018. február 03., 15:51
Az MSZP elnöke szerint egy kiszámíthatóbb, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb nemzetpolitikával, egy „sokkal nyugodtabb hanggal” több eredményt lehet elérni.
„Akkor lesz jobb a Kárpát-medencei magyarságnak, ha abban az országban, amelybe a történelem kényszerítette őket állampolgárként, az ottani kormányok készek, képesek olyan kisebbségpolitikát folytatni, amelyik számukra kedvező, s az anyaország pedig képes arra, hogy olyan szomszédságpolitikát folytasson, hogy a mindenkori kormánnyal jóba van és tudja segíteni a kisebbségeket” – magyarázta pártja álláspontját Molnár Gyula.
Az MSZP üdvözöli, hogy jelentősen nőtt a határon túli magyar szervezetekhez juttatott magyarországi források értéke, ezt nem kívánja csökkenteni, de a támogatási rendszer „megszűnt átláthatóságát" nyílt pályáztatási rendszerrel akarja helyreállítani.
Karácsony Gergely is azt hangsúlyozta: bár „vannak hangok” az ellenzéki táborban, amelyek megvonnák ezeket a szerzett jogokat határon túli magyar közösségektől, ő határozottan kiáll a választójog megtartása mellett. Kifejtette, hogy szerinte úgy kellene átalakítani ezt a jogot, hogy a határon túliak a közösségeik által állított jelöltek közül választhassanak.
A Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje elhárította azt az újságírói felkérést, hogy Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének kijelentését kommentálja, aki korábban azt mondta: az erdélyi magyarság érdeke a Fidesz-KDNP újraválasztása. Karácsony Gergely szerint Kelemen Hunor „felelősen gondolkodik", neki pedig nem tiszte szavait kommentálni, de éppen azért érkeztek Erdélybe, hogy maguk is kiépítsék kapcsolataikat, és olyan partnereket találjanak, akikkel közösen tudnak gondolkodni, hogy tudja a magyar baloldal segíteni a nemzeti összetartozás közös ügyét.
A Kós Károly Akadémia marosvásárhelyi székházában tartott sajtóértekezleten házigazdaként Markó Béla volt RMDSZ-elnök kifejezte meggyőződését, hogy a határon túli magyarság helyzetét nem lehet pártpolitikai szempontok szerint megközelíteni, a nemzeti kérdésben konszenzusra van szükség, az erdélyi magyarságnak pedig a teljes magyarországi politikai élet támogatására van szüksége van.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
1 hozzászólás