Új tervek az orvosok és kórházak státusáról

Traian Băsescu államelnök a 2014/2-es sürgősségi kormányrendeletet megerősítő törvény újragondolását kéri arra hivatkozva, hogy ha az orvosok már nem közhivatalnokok, akkor csökken a büntetőjogi felelősségük.

Mint ismeretes, az egészségügyi reformra vonatkozó 2006-os törvény módosítását és kiegészítését június végén fogadta el a képviselőház. Közben Victor Ponta miniszterelnök egy televíziós beszélgetésben úgy nyilatkozott, hogy miután az orvosokat kiveszik a közhivatalnokok kategóriájából, újabb módosítást terveznek, hogy a kórházak ne a klasszikus értelemben vett közintézmények legyenek a későbbiekben.

„Egyeztettünk az egészségügyi miniszterrel, és a következő lépés, amit támogatunk, hogy tisztázzuk, a kórházak, amelyek orvosokat alkalmaznak, az egészségbiztosítási pénztárral van szerződésük, nem klasszikus értelemben vett közintézmények, így nemcsak költségvetésből származó, hanem más bevételük is lehet” – ecsetelte az elképzeléseket a kormányfő.

Az orvosok közhivatalnoki státusa álprobléma – vallja eközben Vass Levente marosvásárhelyi urológus főorvos. Az egészségügyi államtitkári tisztség várományosa a Krónika megkeresésére elmondta, ennek a kérdésnek 2010-ben volt jelentősége, amikor azt kellett eldönteni, hogy érvényes-e az orvosokra is a közszférában alkalmazott 25 százalékos bércsökkentés, hiszen például a háziorvosokra és a fogorvosokra nem vonatkozott az intézkedés.

Vass szerint ugyanakkor az orvosok mindenképpen felelősségre vonhatók akkor is, ha nem közhivatalnokok, ez például a hálapénz elfogadására is vonatkozik. „Ha egy boltban nincsenek kiírva az árak, és a boltos több pénzt vesz el, büntetőjogi felelősége van annak ellenére, hogy nem közalkalmazott” – hangsúlyozta a marosvásárhelyi orvos.

A kórházak státusának tisztázásáról Vass Levente elmondta, eddig is volt lehetőség arra, hogy az egészségügyi intézmények pluszjövedelemre tegyenek szert, például bérbe adhatnak reklámfelületeket, vagy büfé működését engedélyezhetik.

„Az a régebbi tervezet viszont vitatott, hogy a közkórházakban dolgozó orvosoknak megengedjék, hogy az ágyak 20 százalékában magánbetegeiket kezeljék. A hiánygazdaságban, amikor a közkórházakban nincs elég gyógyszer, kötszer, gépezet, nehéz lenne ezt a kérdést dűlőre vinni, hiszen ki dönti el, hogy ezeket a 80 százalék vagy a 20 százalék magánbeteg kapja” – fejtette ki kérdésünkre Vass Levente.

Hasonlóképpen vélekedik egyébként Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi kórház orvos-igazgatója is, aki ugyanakkor helyesnek tartaná, ha nem minősülne megvesztegetésnek a hálapénz, hiszen – mint mondta – például Magyarországon a kórház belső politikája szabályozza a hálapénzt. Viszont úgy véli, nem lehet tisztességesen, átlátható módon megoldani, hogy ugyanabban a kórházban állami és magán egészségügyi ellátás is működjön.