Fotó: calvineum.ro
Új orgonát kapott a bukaresti Calvineum református egyházközség. A hangszert, amelyet a magyar kormány támogatásával vásárolhatott meg a közösség, ünnepélyes istentisztelet keretében és Erich Türk kolozsvári orgonaművész koncertjével avatták fel.
2021. május 20., 09:082021. május 20., 09:08
A szerda esti eseményen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Elmondta, hogy noha a zene nem állhat Isten igéje fölött, a muzsikának mégis nagy hatása van az emberre. Kiemelte, hogy a zenében az ember legmélyebb érzelmei nyilvánulnak meg.
– mondta a püspök.
Felidézte, hogy az erdélyi református gyülekezetek főleg a 19. században kezdtek orgonákat rendelni, alig száz év alatt 300 ilyen hangszer került templomaikba. A két világháború között 25 épült, majd a második világháború után alig 7-8. A rendszerváltozás után kezdték el felújítani az orgonákat, illetve új hangszereket beszerezni.
A tárlatmegnyitón a püspök elmondta: hálás a bukaresti reformátusoknak, hogy őrzik őseik örökségét, hiszen csak az tudja összegyűjteni saját dolgait, aki élni akar és jövőt tervez.
Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete beszédében arra hívta a fel a figyelmet, hogy ez a tárlat mítoszokat rombol. Az egyik ilyen mítosz, hogy Bukarest volt a második legnagyobb magyar város. Mint mondta, az 1930-as népszámlálás szerint mintegy 25 ezer magyar élt Bukarestben, így voltak más magyarországi és erdélyi városok, ahol több magyar lakott, mint Bukarestben. A kiállítás megcáfolja azt a mondást is – tette hozzá a nagykövet –, miszerint a román Ókirályság, a Regát a magyarság temetője. Úgy vélte, hogy a kiállított fényképek, az azokon látható emberek tanúsítják, hogy a dél-romániai szórványban is van élet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!