
Diákok és politikusok helyezték el a Bihar megyei város tanintézete leendő szárnyánakalapkövét
Fotó: RMDSZ/Facebook
Új épületszárnyat kap a Horváth János Elméleti Líceum Margittán, a leendő szárny alapkőletételére hétfőn került sor a bihari városban.
2024. november 11., 16:332024. november 11., 16:33
2024. november 11., 16:462024. november 11., 16:46
A 13 ezer lelkes Bihar megyei kisvárosban 2011-ben indult az önálló magyar iskola, azóta folyamatos az építkezés. A felépülő ingatlanban a tantermek mellett könyvtár, multifunkcionális terem, konyha és ebédlő is lesz, és a jövőben sportcsarnokot is szeretnének építeni az iskolának.
Az MTI tudósítása szerint az igazgató felidézte: a környékbeli magyar gyerekeket is befogadó magyar iskola 2011-ben nyitotta meg kapuit, 2014-ben óvodával bővült, 2015-ben felavatták az új épületet, 2020-ban a sportpályát, most pedig újabb épületszárny alapkövét tették le. Aláhúzta: nem volt hiábavaló a harc, a munka, a kitartás, mert a margittai magyarság él és élni akar, az új épület ennek a fejlődését, megmaradását szolgálja.
A környékbeli magyar gyerekeket is befogadó magyar iskola 2011-ben nyitotta meg kapuit Margittán
Fotó: RMDSZ/Facebook
Az épületszárny építésére már aláírták a kivitelezési szerződést, a beruházásra 2023-ban, Cseke Attila fejlesztési minisztersége idején ítéltek meg közel hárommillió euró támogatást. A háromszintes ingatlannak a tervek szerint egy év három hónap alatt kell elkészülnie. Az új épületszárny a meglévő másik két épülettel együtt korszerű körülményeket biztosít majd a kisváros iskolájában tanuló 850 magyar diáknak.
„Az RMDSZ számára az oktatás az egyik legfontosabb terület, mivel az – a család és az egyház mellett – olyan alappillér, mely az identitás megőrzésének elengedhetetlen keretét adja” – tette hozzá kortesbeszédében az államfőválasztáson induló. Kelemen Hunor kitért a szakoktatás, a kétszintű érettségi és a román nyelv elsajátításának szükségességére, rámutatva: minden magyar gyerek kell, hogy tudjon kommunikálni románul, „mert akkor fog itthon maradni”. Cseke Attila szenátor, volt fejlesztési miniszter a margittai magyar iskola létrehozása-fejlesztése kapcsán kijelentette: az út felét megtették, most kezdődik a második fele, amihez a közösség további támogatására van szükség.
A Bihar megyei Margittán a legutóbbi népszámláláson a mintegy 13 500 lakosból 4726 (35 százalék) vallotta magát magyarnak.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!