Új chartát kér a vásárhelyi orvosi egyetem szenátusától az oktatási minisztérium

 „Ha alapul veszik a másik két romániai multikulturális intézmény, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem chartáját, ez a dokumentum akár hat óra alatt is megszerkeszthető” – fejtette ki Cătălin Baba. Felvetésünkre, hogy a román félnek ezentúl mitől lesz érdeke egy valós multikulturális chartát kidolgozni, ha eddig ellenezte, Brassai Attila, a magyar oktatók egyik szószólója úgy vélekedett, hogy ez jobbára Leonard Azamfirei törvénytelenül megválasztott rektor bölcsességén múlik.

„A rektornak érdeke, hogy a minisztérium ne csak ideiglenes pénzutalványozóként, hanem törvényesített rektorként kezelje. Így ő is mielőbb el tudja foglalni tisztségét. Ehhez pedig megegyezésre kell jutnia a magyar oktatókkal, hisz a tárcavezető világosan kijelentette, a minisztérium csak olyan chartát fogad el, amely a valós multikulturalitást tükrözi” – vélekedett lapunknak a magyar tanszékvezető. „Ha elfogadják a chartát, következhetnek a választások, a helyettes dékán, a kari tanács tagjainak és a helyettes rektoroknak a megválasztása. Keressük a jogi megoldást a megválasztott rektor esetében” – mutatott rá Baba.

Összeülnek a magyar oktatók

Az egyetem magyar oktatói pénteken ülnek össze, hogy eldöntsék, miként szervezzék meg a héten kibocsátott kormányhatározat értelmében létrehozott magyar kart. A gyűlés keretében várhatóan a belső választások is szóba kerülnek. Kérdésünkre, hogy azokat kinek kell majd jóváhagynia, hiszen az egyetemnek nincs minisztérium által elismert chartája, sem vezetősége, Brassai Attila professzor csak annyit mondott, hogy „ez jó kérdés”.

Szerinte a minisztérium is tudomásul vette a MOGYE exlex állapotát, legalábbis arra következtettek az egyetem helyzetét a holtpontról kimozdítani szándékozó Cătălin Baba tárcavezető nyilatkozataiból. „Hoszszas jogi vitát lehetne folytatni arról, hogy most mit kell megalkotni előbb: a tyúkot vagy a tojást. Tény, hogy mindez lényegtelen, ha azt vesszük figyelembe, hogy valahonnan már csak ki kell törni” – nyilatkozta a Krónikának Brassai professzor. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az új, önálló struktúrák szervezésébe valamiféle szerepet szánnak-e annak a hat magyar oktatónak, akik az elmúlt hónapokban együttműködtek a román többséggel, mely különböző tisztségekkel jutalmazta.

„Viselkedésük nagy csapás volt a közösség számára, de úgy érzem, annak ellenére, hogy az évek során valamilyen szinten feladták magyarságukat, most meg el is árulták a közös ügyünket, nem engedhetjük meg magunknak, hogy kiközösítsük és nélkülözzük őket” – szögezte le Brassai Attila. „Én nemhogy részt veszek a magyar struktúrák kialakításában, én ott vagyok!” – replikázott az utóbbi hetekben többször is árulói címkével minősített Gábos Grecu József. A pszichiáter, akit a törvénytelenül szervezett választások keretében a megjelent román kollégái az általános orvosi kar helyettes dékánjának választottak, lapunknak elmagyarázta, hogy miért vett részt az év elején szervezett megmérettetésen. Mint mondta, ő nem akart dékánhelyettes lenni, viszont nem is bojkottálhatta a választásokat, mivel román nemzetiségű felesége az egyetem román tagozatán tanít.

„Nem politizáltam, és nem is fogok. Én tanár vagyok, aki szeret tanítani, és úgy érzem, a diákjaim is szeretnek engem. Helyettes dékán is csak addig maradok, amíg rendeződik az egyetem helyzete” – fejtette ki. Gábos nem akarta kommentálni az Ungureanu-kormány határozatát, csak annyit mondott, hogy az egyetemi autonómiát illik tiszteletben tartani.