
Fotó: Biró István
2009. október 01., 09:102009. október 01., 09:10
A kolozsvári ügyészségre beterjesztett panaszában a Bencsik Alkotóközösség Kft. és a Kalória Hőtechnikai Kft. csalással, valamint magán- és közérdek ellen elkövetett hivatali visszaéléssel vádolja az önkormányzat vezetőit a közbeszerzési eljárás kapcsán. A két cég alkotta konzorcium 550 ezer eurós árajánlatot tett a Fadrusz-alkotás restaurálására, a bíráló bizottság azonban még a győztes kihirdetése előtt formai okokra hivatkozva kizárta a versenyből.
Mint arról már beszámoltunk, a budapesti pályázó a kizárás jogszerűségét is vitatja, ezen túlmenően ugyanakkor azt állítja: az önkormányzat hozzá hasonlóan a másik négy versenyzőt is megtévesztette azáltal, hogy nem tette egyértelművé, nem áll rendelkezésére a felújításra szánt teljes összeg. Schrödl Péter, a Bencsik Alkotóközösség Kft. ügyvezetője a Krónikának elmondta: noha a kiírás konkrétan nem tartalmazta a pályázat keretösszegét, sajtóhírek, személyes találkozók, minisztériumi információk alapján mindenki tényként kezelte, hogy a felújítás költségeinek fedezésére a magyar és a román állam fele-fele arányban 800 ezer eurót fordít, és árajánlatát ennek függvényében tette meg.
„Viszont László Attila, a közbeszerzési eljárást lebonyolító bizottság elnöke már a kiíráskor birtokában volt annak az információnak, hogy a román kormány a rendelkezésre bocsátott 400 ezer eurót hónapokkal azelőtt visszahívta, így a pályázat kiírója szándékosan megtévesztette a résztvevőket. Mivel a pályázat kiírása rengeteg igen költséges elemet tartalmazott, ezért cégemet a többi nem nyertes társasággal együtt jelentős összeggel megkárosítottak” – állítja Schrödl Péter. Szerinte cége mintegy másfél millió forintos (22 ezer lejes) veszteséget szenvedett el, viszont azt is fontolgatja, hogy a pályázatra fordított összegen túlmenően az elmaradt haszon (az 550 ezer eurós árajánlat negyven százaléka) megtérítését külön jogi úton követeli László Attila alpolgármestertől.
Emlékezetes, a román államra eső összeg „hiánya” a restaurálásról szóló szerződés július 22-i aláírásakor derült ki, amikor Sorin Apostu kolozsvári polgármester elmondta: a munkálatok költségének fedezésére csak a magyar állam által átutalt 400 ezer euró áll rendelkezésre, a bukaresti kormány ugyanis visszahívta a rá eső részt, mivel a projekt stagnálása miatt nem használtak fel egy lejt sem. Akkor Apostu hozzátette, a román kormánynak később benyújtják a számlát. Schrödl Péter gyanúsnak tartja, hogy miközben négy pályázó szinte egyforma, 550 ezer euró körüli összeget ajánlott, a később győztesnek kihirdetett nagyszebeni Concefa Rt. ennél jóval kevesebbet, 375 ezret.
„Nem kizárt, hogy a meglévő anyagi fedezetet eltitkolták a többi pályázótól, és szándékosan olyan céget részesítettek előnyben, amely nemhogy referenciamunkát nem tudott felmutatni, de az általa a bronzszobor restaurálására felkért szakértő sem rendelkezik a román művelődésügyi minisztérium minősítésével” – állapította meg a magyarországi cég ügyvezetője. Schrödl megemlíti a feljelentésben azt is, hogy a kolozsvári önkormányzat – arra hivatkozva, hogy az állami kincstár külföldre nem utalhat pénzt – máig nem fizette viszsza cége 20 ezer lejes ún. pályázati garanciapénzét, ő viszont a hatályos törvényekre hivatkozva nem hajlandó készpénzben felvenni, mint ahogy arra a polgármesteri hivatal kéri.
László Attila alpolgármester alaptalannak tartja a Kalória Hőtechnikai Kft. feljelentését, amely szerinte nem befolyásolja a szoborcsoport restaurálásának kivitelezését. „Jó lenne, ha megtanulnák a romániai közbeszerzéseken részt vevő külföldi ajánlattevők, hogy ez nem Pápua Új-Guinea, itt be kell tartani a törvényeket. Többször jeleztük a magyarországi társaságnak, hogy a kincstár nem utalhat külföldre pénzt, a városháza pénztárába viszont igen, és innen felvehetik a garanciapénzt. A céget teljesen törvényesen zártuk ki a pályázók közül, mivel tizenegy szükséges dokumentuma hiányzott” – nyilatkozta a Krónikának a versenytárgyalást lebonyolító testület elnöke, aki azt állítja: a városháza rendelkezik a román félre eső 400 ezer euróval is.
Az alpolgármestertől megtudtuk: a Concefa ugyan még mindig nem látott neki a tulajdonképpeni restaurálásnak, a szebeni cég által nemrég végzett endoszkópos vizsgálat kimutatta, a műemlék talapzatának feléig jutott a talajvíz, oxidálódtak a királyszobor belső bronzlemezei és a Mátyás lova lábától a talapzat aljáig húzódó oszlopok, ugyanakkor az állagromlás miatt gyakorlatilag semmilyen kapcsolat nincs a szobor és a talapzat között, Mátyást mindössze a gravitáció tartja.
Miközben a Concefa jelenleg a szoborcsoport biztonságba helyezésére készül, a jövő héten Kolozsváron tájékozódik a felújítást övező vitákról és az előkészületekről Mezős Tamás, a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. Úgy tudjuk, látogatásáig eldől, hogy a bronz-helyreállítási munkálatokat a kivitelező jelenlegi, szakmai körökben erősen kifogásolt partnerei vagy a felújítási tervet kidolgozó Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész hajtja-e végre.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.